Tényleg 2014 lett a legforróbb év

2015.01.19. 12:21

2014 volt a legmelegebb esztendő a Földön a tudományos igényű időjárási adatgyűjtés kezdete óta, ráadásul úgy, hogy a Csendes-óceán se nem fűtötte, se nem hűtötte a levegőt.

A NASA és az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) egymástól független elemzése szerint 1880 óta nem volt olyan magas az átlaghőmérséklet, mint a tavaly.

Ha átlagoljuk a huszadik századi éves hőmérsékleteket, akkor 13,9 Celsius-fokot kapunk. Ehhez képest 2014-ben 0,69 fokkal melegebb volt, vagyis 14,59 fok volt az átlaghőmérséklet. Az óceánok átlaghőmérséklete is 0,57 fokkal magasabb volt a huszadik században megszokott 16,1 foknál.

A legforróbb évek toplistáját nézve kiderül, hogy a tíz legmelegebb esztendő közül csak egy, 1998 történt a kilencvenes években, a többi pedig a kétezres évtized fejleménye. A rangsor most így néz ki: 2014 a legmelegebb év, 2005 és 2010 áll a második helyen, utánuk pedig 1998 következik (lásd az ábrát lentebb).

A sárga, a narancssárga és a piros árnyalatok mutatják, átlagosan hol volt a legmelegebb 2014-benForrás: NASA's Goddard Space Flight Center

Nem minden évben dől meg a melegrekord

A melegedést jórészt az üvegházhatás okozza. Az ipari forradalom kezdete óta egyre nagyobb mennyiségben kerül a légkörbe szén-dioxid, metán és más üvegházhatású gáz, vagyis a melegedésnek nagyobb részt (de nem kizárólagosan) az emberi tevékenykedés az oka.

A globális felmelegedést viszont nem úgy megy végbe, hogy minden év automatikusan forróbb pár tizedfokkal az előzőnél. Ennél jóval bonyolultabb kölcsönhatásokról, nagyléptékű időjárási folyamatokról van szó. Az úgynevezett El Nino-La Nina jelenségpáros például jelentősen befolyásolja, hogy egy adott év melegebb vagy hűvösebb-e az évszázados átlagnál.

Nem volt sem El Nino, sem La Nina

Az El Nino idején karácsony tájékán mérhetően felmelegszik a Csendes-óceán vize Peru, Ecuador és Kolumbia partjainál. A melegebb óceán miatt módosulnak a tengeráramlatok, befolyásolva a légnyomást, a jelenség így hat ki az egész bolygó időjárási rendszerére.

Dél-Amerika nyugati részén például áprilistól októberig meleg és nagyon esős időt hoz, Kaliforniában pedig december-februárban lesz jóval több a csapadék a szokásosnál. A La Nina idején pont fordított a helyzet: a Csendes-óceán szokatlanul hűvös a dél-amerikai partoknál, míg Indonézia és a Fülöp-szigetek térségében szokatlanul meleg.

2014-ben viszont sem El Nino, sem La Nina nem befolyásolta a nagy időjárási folyamatokat, tehát a hőmérséklet-mérési eredmények sem torzultak.

Így alakult az átlaghőmérséklet 1880 és 2014 között a 20. század átlagához viszonyítva. A bordó oszlopok mutatják, melyek voltak a legmelegebb évekForrás: NASA's Goddard Space Flight Center

Hol volt melegebb a szokásosnál?

Tavaly rekordmeleg volt Szibériában, Alaszka és az USA nyugati részén, Dél-Amerika egyes részein, Európa nagyobbik részén és Észak-Afrikában. Szintén az átlagosnál melegebb volt Kelet- és Nyugat-Ausztráliában, a Csendes-óceán északnyugati részén, az Atlanti-óceán északnyugati és délkeleti részén, a Norvég-tenger nagyobb részén – számolt be összefoglalójában az NOAA.

Volt előjele annak, hogy 2014 lesz a legmelegebb év, például három egymást követő hónapban, áprilisban, májusban és júniusban is megdőlt a globális melegrekord.

Így számoltak

Az átlaghőmérséklet-számítást a NASA Goddard Űrkutatási Intézetében (GISS) végezték New Yorkban. Az intézet 6300 időjárási mérőállomás adatait összegezte. A tengervíz felszíni hőmérsékletét hajókról és a tengerben lebegő mérőbójákkal mérték, és felhasználták az antarktiszi kutatóállomások időjárási információit is. A nyers adatokat az NOAA kutatói a GISS-től függetlenül elemezték.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK