Ezért ilyen meglepően olcsó az áram Magyarországon

2015.02.25. 07:30

Hogyan lehetséges, hogy ma gyakorlatilag alig 5-6 százalékkal fizetünk többet az áramért Magyarországon, mint 1996-ban? A rezsicsökkentés hátterében többek között az áll, hogy Európa-szerte rég nem tapasztalt árambőség van, és terjed a nap- és szélenergia.

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet két szakértője annak nézett utána, hogy az inflációtól eltekintve, 2014-es forintban számolva a lakosság számára mennyibe került az áram az 1990-es években, hogyan kellett egyre többet fizetni érte 2012-ig, majd mennyi áresést hozott az úgynevezett rezsicsökkentés.

Az elemzésből az is kiderül, milyen meglepő körülmények tették lehetővé, hogy jelentősen csökkenthesse a kormány az áram árát. A lakossági áramár alakulását vizsgáló tanulmányuk első megállapítása, hogy 2014-es forintban számolva 1996-ban 35,8 forintot fizettünk egy kilowattóra áramért. Ez az ár nem változott különösebben 2003-ig, amikor 39,1 Ft volt egy kilowattóra. (A tanulmányt Magyar László készítette.)

Az áram a lakosságnak nem sokkal kerül többe, mint a kilencvenes években. A cégekre viszont nem vonatkozik a rezsicsökkentésForrás: MTI/Kovács Tamás

Drágulás

2003 és 2012 között viszont több lépésben lazítottak az árampiac állami szabályozásán, így 31 százalékkal drágult az áram. Az erőművek és a szolgáltatók, valamint a nagykereskedő Magyar Villamos Művek (MVM) inkább beleszólhattak az áram árának alakulásába, valamivel jobban érvényesültek a piaci körülmények. A legdrágább 2012-ben volt az áram, amikor átlagosan 51,2 forintot kellett fizetnünk érte. Ekkor szinte olyan drága volt az áram Magyarországon, mint Németországban.

Ezután következett a rezsicsökkentés, ami rövid idő alatt 26 százalékos áresést hozott. Ennek nyomán 2014-ben átlagosan 37,8 forintot fizettünk egy kilowattóra áramért, vagyis szinte-szinte visszatértünk a kilencvenes évek viszonyaihoz. Ezzel a lakossági áramár visszakerült az európai középmezőnybe, vagyis nem is túl drága, de nem is feltűnően olcsó az áram Magyarországon a lakosság számára.

Így változott az áram lakossági ára az elmúlt két évtizedben. Készült „A magyarországi lakossági villamosenergia-árak növekedésének okai az elmúlt két évtizedben” című Energiaklub-tanulmány alapjánForrás: Energiaklub/Infotandem

Mi tette lehetővé a villanyszámlák lefaragását?

Döntően magának az áram árának, az úgynevezett energiadíjnak a csökkentése. Azért tud a legnagyobb áram-nagykereskedő (az MVM cégcsoport tagja) jó áron biztosítani áramot a szolgáltatóknak, és aztán ők a lakosságnak, mert az import áram olcsóbb a hazainál. Ennek nyomán már 2012-ben az ország éves áramfogyasztásának 40 százalékát fedezte az import – mondta Perger András, az Energiaklub hagyományos energiaforrásokkal foglalkozó szakértője.

Hogyan lehet ilyen olcsó az import áram?

„Ahol van valódi árampiac, ott működik is. A Lipcsében működő áramtőzsdén például 40 euró körüli áron lehet vásárolni egy megawattórát, ez pedig az az ár, amivel a legolcsóbb áramot termelő hazai erőmű, a paksi atomerőmű kínál” – mondta Perger András az Origónak. Ezzel az árral a hazai gáz- és szénerőművek egyszerűen nem tudnak lépést tartani.

Azért ilyen olcsó az áram Európa-szerte, mert sok a kapacitás, vagyis az elmúlt évtizedekben számos különféle erőmű épült, de a válság miatt visszaesett a kereslet az áram iránt.

Távvezetékek egy németországi szénerőmű előtt. Az atomerőművek bezárása miatt szükség van még a légszennyező erőművekre isForrás: DPA/AFP/Gambarini Federico

Az áramtermelő kapacitások bővüléséhez továbbá hozzájárul a Németországban most zajló energiafordulat, vagyis az, hogy egyre több napelem, kisebb-nagyobb szélerőmű, biogázerőmű termel. Mindezt az állami árampolitika támogatja, többek között azáltal, hogy a lakosság többet fizet az áramért, hogy ebből a pluszpénzből segítsék a megújuló energiatermelés terjedését.

Nem tudják máshova eladni

Mivel Németországban dinamikusan bővül a nap- és szélenergia, egyre kevésbé van szükségük a csehországi, lengyelországi erőművek megtermelte áramra. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy ilyen olcsó most az áram Európában.

Az is szempont, hogy a fokozatosan a megújulók felé forduló áramellátási, rendszerirányítási hálózatokban kevesebb szerep jut az úgynevezett zsinóráramot termelő, vagyis éjjel-nappal üzemelő és ugyannyit termelő erőműveknek. Amelyik cég tehát ilyen erőművet üzemeltet, kénytelen nyomott áron értékesíteni az áramát. Tovább csökkenti az áram iránti keresletet az energiatakarékosság is.

Egy távvezetéket tartó pilon alulrólForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Julian Stratenschulte

Meddig tart?

Magyarországon a rezsicsökkentéssel az történt, hogy a kormány érvényesítette az alacsony európai áramárat a magyar lakosság számára is. Egyelőre nincs jele annak, hogy Európában nagyon megnőne a kereslet az áram iránt, de az természetesen kérdés, hogy meddig tart ki ez az állapot – tette hozzá Perger András.

Ki nyert a legtöbbet az olcsóbb áramon?

A rezsicsökkentés nyomán tehát gyakorlatilag nem fizetünk sokkal többet az áramért, mint a kilencvenes évek közepén. Az áram árát azonban több tényező befolyásolja. Ilyen az áfa, amely 2002-ben még 12 százalék volt a villanyáramon, de 2004-ben már 25 százalék, és jelenleg is a legmagasabb, a 27 százalékos áfakulcs szerint adózik.

Az Energiaklub elemzése szerint az áram árának átrendeződéséből végső soron az állam nyert a legtöbbet, amely leginkább profitált az áram drágulásából a kétezres években, és viszonylag kis részt vállalt a rezsicsökkentésből. A folyamat vesztesei pedig az energiaszolgáltatók és -elosztók – erről itt olvashat bővebben.

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Julian Stratenschulte

Sosem volt igazából piaci ár

A tanulmány végső következtetése az, hogy akár a rezsicsökkentést, akár az azt megelőző időszakok árváltoztatásait nézzük, az áram ára sosem pusztán piaci mechanizmusok, hanem politikai döntések mentén alakult ki. Így gyakorlatilag minden változást mesterséges beavatkozásnak tekinthetünk, amely a szektor egyes szereplőinek kedvezett, mások pedig veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK