Szkepticizmus helyett megoldásokat követel a klímaváltozás

2015.03.02. 20:52

Javában zajlik a klímaváltozás – tagadhatatlan tény ez, de mégis vannak  kutatók és döntéshozók is, akik gazdasági érdekeik miatt kétségbe vonják létezését. 

Az Agrárklíma Projekt nagy kérdései

A szkeptikusok elleni folyamatos harc helyett magyar szakemberek azonban úgy gondolják, kutatásokkal megalapozott alkalmazkodási stratégiákat kell megvalósítani. A legjobb példa erre az immáron több mint két éve megkezdett Agrárklíma Projekt.

Ma már kétségbevonhatatlan tény, a légkör globális felmelegedéseForrás: myessentia.com

Milyen időjárási és éghajlati viszonyokkal kell majd szembenéznünk 30-50 év múlva Magyarországon? Hogyan befolyásolják a változó körülmények a hazai flórát? És vajon milyen gazdasági következményei lehetnek mindennek?

A kétségbevonhatatlan tények ellenére egyes döntéshozók rövidtávú gazdasági érdekek miatt, még mindig kétségbe vonják a globális klímaváltozástForrás: completcolorado.com

Az erdészeti és az agrárszektorban dolgozó kutató szakemberek szerint ezek a legfontosabb kérdések. Az elmúlt évek aszályos nyarai azt mutatják: változások vannak folyamatban, és ezekhez a körülményekhez alkalmazkodnunk kell.

Előremutató hazai kutatások

2012-ben ezért a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem kutatói, munkatársai úgy döntöttek: elkezdenek vizsgálni egy általuk kijelölt területet, és különböző adatbázisok segítségével feltérképezik a várható környezeti változásokat, valamint kidolgozzák a megoldásokat a lehetséges anomáliák kezelésére.

Hazánkban az Agrárklíma Projekt előremutató program kidolgozásába fogottForrás: Origo

Így kezdődött a Zala megyei bükkösök vizsgálata, melynek során a kutatók minden releváns adatbázist beszereztek és elemeztek a klímakérdésekkel foglalkozó németországi Max Planck Kutatóintézet, a Meteorológiai Szolgálat specialistái, valamint a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága közreműködésével. A munkába az erdőgazdálkodók is bekapcsolódtak, és az ő tapasztalataikkal sikerült egy olyan forgatókönyvet felállítani végül, ami nem csupán a várható változásokat dolgozza fel, de az alkalmazkodás gyakorlati lehetőségeit is feltárja.

Száraz-kontinentális klíma vár a Kárpát-medencére

Az elemzések során az erdők tekintetében fontos megállapításra jutottak: Nyugat- és különösen Délnyugat-Európa felé kell tekintenünk, azokra a vidékekre, melyeknek éghajlata hasonló ahhoz a száraz kontinentális klímához, ami 30-50 év múlva hazánkat is várhatóan jellemezni fogja. Az ezekről a területekről behozott, egzotikus fajok vizsgálata már zajlik, a cél pedig az, hogy megállapítsák, inváziósak lesznek-e, és hogy egyáltalán tudnak-e majd alkalmazkodni a magyarországi körülményekhez is.

Néhány évtizeden belül jóval szárazabb éghajlat kialakulása várhatóForrás: iop.org

A cél ezek után elegyes erdők, vagyis több fafajjal benépesített területek létrehozása lesz, olyan egyedekkel, melyeket genetikai keresztezéssel hoznak létre. Mivel Magyarország természetes faállományt a hibrideknek hála minimális változtatással őriznénk meg, és így a természet munkájába drasztikusan nem szólnának bele a szakemberek, ezzel talán az évek óta húzódó, szinte folyamatos erdész-környezetvédő vita végére is pont kerülhet.

Klímaszkeptikus döntéshozók

A kérdés már csak az, hogy mit lépnek a még mindig klímaszkeptikus döntéshozók, akiknek támogatása nélkül egyetlen hasonló projekt sem valósulhat meg.

Agrárklíma szakemberek a "zöld televízió" az OzoneNetwork "Egyenlítő" című műsorábanForrás: Origo

Az OzoneNetwork Egyenlítő című műsorának ma este 11 órakor kezdődő adásában a projektben résztvevő Mátyás Csaba, a Nyugat-Magyarország Egyetem akadémikusa, Borovics Attila erdőmérnök, a Nemzeti Agrárinnovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója, valamint Csóka György erdőmérnök, az Erdészeti Tudományos Intézet Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ osztályvezetője az Agrárklíma Projekt részletes bemutatása mellett erre a kérdésre is igyekeznek választ adni.