Vágólapra másolva!
Aszályok és áradások jellemzik a „barna föld” jövőjét egy most megjelent kutatás szerint. A klímaváltozás végzetes változásokat hozhat Földünk legnagyobb korallzátonya életében is.
Vágólapra másolva!

Perzselő nap Ausztrália egén

Soha eddig nem látott éghajlati anomáliákkal kell szembenéznie Ausztrália következő generációinak. Napégette, aszály sújtotta, és eláraszott földek – már ha helytálló a Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation (CSIRO) és a helyi Meteorológiai Hivatal most közzétett jelentése.

A Simpson sivatag Ausztráliában. A megfékezhetetlennek tűnő felmelegedés következtében a század végére több mint öt Celsius fokkal emelkedhet Ausztrália átlaghőmérséklete Forrás: Nick Rains/Nick Rains

Ezek a nagy kiterjedésű síkságok - különösen az ország központjában lévők - sokkal forróbbá válnak és termőföldjük erodálódik. Mindez felgyorsítja az elsivatagosodás folyamatát.

Több mint 5 fokot emelkedhet a középhőmérséklet

A közelmúltban napvilágot látott jelentés Ausztrália mindeddig megjelent, legátfogóbb és legaggasztóbb előrejelzése. A kutatók a legrosszabb esetben az átlaghőmérséklet 5,1 Celsius fokos emelkedését prognosztizálják 2090-ig.

Pillangósügérek a Nagy Korallzátony vizein. A légköri szén-dioxid koncentráció emelkedése elsavasítja az óceánokat, amely romboló következményekkel jár a rendkívül érzékeny óceáni ökoszisztémára Forrás: huffingtonpost.com

Ez egy árnyalattal magasabb az egész világra kiterjedő legaggasztóbb előrejelzésnél is. A jelentés átlagosan kevesebb esőről számol be, de alkalomadtán jóval több eshet, mint valaha. A szárazföldön több tüzet és hőhullámot vetítenek előre, a tengereken magasabb felszíni hőmérsékletet és savasságot, valamint összességében magasabb tengerszinteket.

A Nagy Ausztrál Korallzátony részlete a Whitsunday sziget közelében. Az emelkedő hőmérséklet miatt a tengervíz is melegebbé válik, ami a korallok "kifehéredésével" azaz pusztulásával jár együtt Forrás: Getty Images/Flickr RF/Daniel Osterkamp

Mindezek „igen nagy bizonyossággal” bekövetkeznek, kivéve, ha a széndioxid kibocsátás meredeken csökken. Utóbbihoz azonban azt is hozzá kell tenni, hogy a légkörben jelenleg felhalmozódott üvegházhatású gázok, különösen a szén-dioxid szint természetes lecsökkenése igen hosszú folyamat, így még abban a hipotetikus esetben, ha holnaptól megszűnne a globális emisszió, a légkör felmelegedése még akkor is folytatódna egy ideig.

Ha holnaptól leállna a szén-dioxid kibocsátás, az üvegházhatású gáz rendkívül lassú természetes kiürülési folyamata miatt, még hosszú évekig folytatódna a felmelegedés Forrás: phys.org

A kibocsátás meredek visszafogása sem azonnal éreztetné tehát a jótékony hatását.

Végzetes előrejelzések

A jelentés említi az iparosodás előtti időkben mért globális hőmérséket két fokos emelkedésének hatásait. Kevin Hennessy a CSIRO egyik vezető kutatója szerint a globális változás valószínűleg Ausztráliában lesz a leginkább sokkoló és „hatalmas erőpróbát jelent” a Nagy-Korallzátonyon.

Ausztrália hét legforróbb esztendejét 1988 és 2014 között jegyezték fel Forrás: abc.net.au

A jelentés ijesztő előrejelzései közül néhány azonban nem érte meglepetésként a kutatókat. A számok az Intergovernmental Panel on Climate Change szervezet széleskörű modelljén alapulnak, és az eredmények nem sokban különböznek a most napvilágott látott előrejelzéstől. Ausztrália hét legforróbb esztendejét 1988 óta jegyezték fel, az eddigi legmelegebb év a 2013-as volt. A harmadik legnagyobb kánikulát pedig tavaly, a 2014-es esztendőben mérték.

Nyertesek és vesztesek

Persze lesznek helyi győztesek és vesztesek. Tasmánia mezőgazdasága például valószínűleg javulhat, éppen úgy, ahogy a gazdálkodás máshol gyengül. Egyes helyeken kevesebb ember halhat meg a hidegtől, de a bolygó más részein többen kaphatnak agyvérzést a melegtől. A jelentés e tekintetben kilenc földrajzi helyre osztja a Földet.

Az elsivatagosodás a föld számos vidékét fenyegeti, és ennek beláthatatlan társadalmi következményei lehetnek Forrás: phys.org

Kivétel természetesen van. A manapság lépten-nyomon felbukkanó, új szabványok értelmében a „nagy és fenntartható” törekvésekben globálisan csökken az üvegházhatást okozó gázkibocsátás. Enélkül a második legrosszabb előrejelzés is elég kellemetlen lenne. A riport szerint Ausztráliának 2020 után nagyratörően csökkentenie kell a szennyezést, és több cselekvést szorgalmazni a most következő, párizsi klímai konferencián.

Ausztrália nem mentegetőzik

Tony Abbott miniszterelnök azonban szkeptikus a klímaváltozással kapcsolatban és nem mentegetőzik az eddig történtekért. Az adók csökkentésével kampányol („axe the tax) és lelkesen bírságolja a szénkibocsátókat. Kilenc százalékos eletromosság és gázmegtakarítást is ígér.

Tony Abott ausztrál miniszterelnök lelkesen bírságolja a nagy szén-dioxid kibocsátókat Forrás: AFP/Saeed Khan

Számításai szerint egy háztartás évente akár 550 ausztrál dollárt (mintegy 120 ezer forintot) spórolhat az intézkedéssel. A tudósok szerint azonban ez túlbecsült kalkuláció, akik azt állítják, hogy más takarékoskodás, például olcsóbb repülőjegyek nélkül, a szennyezés csökkentése nem valósulhat meg Ausztráliában.

Barack Obama amerikai elnök egyetértett azzal, hogy a globális felmelegedés első áldozata a Nagy Korallzátony lehet Forrás: AFP/Saul Loeb

A legutóbbi G20 csúcstalálkozó alkalmával a brisbanei Queenslandi Egyetemen Barack Obama amerikai elnök kijelentette, hogy a globális klímaváltozás fenyegetéseit leginkább a Nagy-Korallzátony modellezi. Röviddel ezután Amerika és Kína egyetértett egy új, a klímaváltozással kapcsolatos megállapodás szükségességében.

A "makacs bőséges föld" egy kevésbé bőséges jövőre számíthat Forrás: abc.net.au

A „makacs, bőséges föld” - ahogy Dorothea Mackellar ausztrál író jellemezte szülőhazáját - egy kevésbé bőséges jövőre és több makacs Mr Abbott-ra számíthat.

Jéki Gabriella összeállítása