Minden eddignél ijesztőbb Ausztrália jövője

2015.03.09. 18:21

Aszályok és áradások jellemzik a „barna föld” jövőjét egy most megjelent kutatás szerint. A klímaváltozás végzetes változásokat hozhat Földünk legnagyobb korallzátonya életében is.

Perzselő nap Ausztrália egén

 Soha eddig nem látott éghajlati anomáliákkal kell szembenéznie Ausztrália következő generációinak. Napégette, aszály sújtotta, és eláraszott földek – már ha helytálló a Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation (CSIRO) és a helyi Meteorológiai Hivatal most közzétett jelentése. 

A Simpson sivatag Ausztráliában. A megfékezhetetlennek tűnő felmelegedés következtében a század végére több mint öt Celsius fokkal emelkedhet Ausztrália átlaghőmérsékleteForrás: Nick Rains/Nick Rains

Ezek a nagy kiterjedésű síkságok - különösen az ország központjában lévők - sokkal forróbbá válnak és termőföldjük erodálódik. Mindez felgyorsítja az elsivatagosodás  folyamatát.

 Több mint 5 fokot emelkedhet a középhőmérséklet

A közelmúltban napvilágot látott jelentés Ausztrália mindeddig megjelent, legátfogóbb és legaggasztóbb előrejelzése. A kutatók a legrosszabb esetben az átlaghőmérséklet 5,1 Celsius fokos emelkedését prognosztizálják 2090-ig.

Pillangósügérek a Nagy Korallzátony vizein. A légköri szén-dioxid koncentráció emelkedése elsavasítja az óceánokat, amely romboló következményekkel jár a rendkívül érzékeny óceáni ökoszisztémáraForrás: huffingtonpost.com

Ez egy árnyalattal magasabb az egész világra kiterjedő legaggasztóbb előrejelzésnél is. A jelentés átlagosan kevesebb esőről számol be, de alkalomadtán jóval több eshet, mint valaha. A szárazföldön több tüzet és hőhullámot vetítenek előre, a tengereken magasabb felszíni hőmérsékletet és savasságot, valamint összességében magasabb tengerszinteket.

A Nagy Ausztrál Korallzátony részlete a Whitsunday sziget közelében. Az emelkedő hőmérséklet miatt a tengervíz is melegebbé válik, ami a korallok "kifehéredésével" azaz pusztulásával jár együttForrás: Getty Images/Flickr RF/Daniel Osterkamp

Mindezek „igen nagy bizonyossággal” bekövetkeznek, kivéve, ha a széndioxid kibocsátás meredeken csökken. Utóbbihoz azonban azt is hozzá kell tenni, hogy a légkörben jelenleg felhalmozódott üvegházhatású gázok, különösen a szén-dioxid szint természetes lecsökkenése igen hosszú folyamat, így még abban a hipotetikus esetben, ha holnaptól megszűnne a globális emisszió, a légkör felmelegedése még akkor is folytatódna egy ideig.

Ha holnaptól leállna a szén-dioxid kibocsátás, az üvegházhatású gáz rendkívül lassú természetes kiürülési folyamata miatt, még hosszú évekig folytatódna a felmelegedésForrás: phys.org

A kibocsátás meredek visszafogása sem azonnal éreztetné tehát a jótékony hatását.

 Végzetes előrejelzések

A jelentés említi az iparosodás előtti időkben mért globális hőmérséket két fokos emelkedésének hatásait. Kevin Hennessy a CSIRO egyik vezető kutatója szerint a globális változás valószínűleg Ausztráliában lesz a leginkább sokkoló és „hatalmas erőpróbát jelent” a Nagy-Korallzátonyon.

Ausztrália hét legforróbb esztendejét 1988 és 2014 között jegyezték felForrás: abc.net.au

A jelentés ijesztő előrejelzései közül néhány azonban nem érte meglepetésként a kutatókat. A számok az Intergovernmental Panel on Climate Change szervezet széleskörű modelljén alapulnak, és az eredmények nem sokban különböznek a most napvilágott látott előrejelzéstől. Ausztrália hét legforróbb esztendejét 1988 óta jegyezték fel, az eddigi legmelegebb év a 2013-as volt. A harmadik legnagyobb kánikulát pedig tavaly, a 2014-es esztendőben mérték.  

Nyertesek és vesztesek

Persze lesznek helyi győztesek és vesztesek. Tasmánia mezőgazdasága például valószínűleg javulhat, éppen úgy, ahogy a gazdálkodás máshol gyengül. Egyes helyeken kevesebb ember halhat meg a hidegtől, de a bolygó más részein többen kaphatnak agyvérzést a melegtől. A jelentés e tekintetben kilenc földrajzi helyre osztja a Földet.

Az elsivatagosodás a föld számos vidékét fenyegeti, és ennek beláthatatlan társadalmi következményei lehetnekForrás: phys.org

Kivétel természetesen van.  A manapság lépten-nyomon felbukkanó, új szabványok értelmében a „nagy és fenntartható” törekvésekben globálisan csökken az üvegházhatást okozó gázkibocsátás. Enélkül a második legrosszabb előrejelzés is elég kellemetlen lenne. A riport szerint Ausztráliának 2020 után nagyratörően csökkentenie kell a szennyezést, és több cselekvést szorgalmazni a most következő, párizsi klímai konferencián.

 Ausztrália nem mentegetőzik

Tony Abbott miniszterelnök azonban szkeptikus a klímaváltozással kapcsolatban és nem mentegetőzik az eddig történtekért. Az adók csökkentésével kampányol („axe the tax) és lelkesen bírságolja a szénkibocsátókat. Kilenc százalékos eletromosság és gázmegtakarítást is ígér.

Tony Abott ausztrál miniszterelnök lelkesen bírságolja a nagy szén-dioxid kibocsátókatForrás: AFP/Saeed Khan

Számításai szerint egy háztartás évente akár 550 ausztrál dollárt (mintegy 120 ezer forintot) spórolhat az intézkedéssel. A tudósok szerint azonban ez túlbecsült kalkuláció, akik azt állítják, hogy más takarékoskodás, például olcsóbb repülőjegyek nélkül, a szennyezés csökkentése nem valósulhat meg Ausztráliában.

Barack Obama amerikai elnök egyetértett azzal, hogy a globális felmelegedés első áldozata a Nagy Korallzátony lehetForrás: AFP/Saul Loeb

A legutóbbi G20 csúcstalálkozó alkalmával a brisbanei Queenslandi Egyetemen Barack Obama amerikai elnök kijelentette, hogy a globális klímaváltozás fenyegetéseit leginkább a Nagy-Korallzátony modellezi. Röviddel ezután Amerika és Kína egyetértett egy új, a klímaváltozással kapcsolatos megállapodás szükségességében.

A "makacs bőséges föld" egy kevésbé bőséges jövőre számíthatForrás: abc.net.au

A „makacs, bőséges föld” - ahogy Dorothea Mackellar ausztrál író jellemezte szülőhazáját - egy kevésbé bőséges jövőre és több makacs Mr Abbott-ra számíthat.

 Jéki Gabriella összeállítása