Végveszélyben az arktiszi emlősök

sick Harbour Seal on island Helgoland, Phoca vitulina

Az Északi-sarkvidék tengeri emlőseinek különösen bizonytalanná vált a sorsa. A tengeri jég olvadása és az átlaghőmérséklet jelentős emelkedése miatt az amúgy is törékeny északi ökoszisztémák komoly veszélybe kerültek.

Hetvennyolc populáció veszélyeztetett

Az Arktisz emlőseinek bizonytalanná vált helyzetéről számolt be az a Conservation Biology folyóiratban publikált tanulmány, amely egy nemzetközi kutatócsoport felmérését összegzi. A cikket Kristin Laidre a University of Washington szaktudósa jegyzi vezető szerzőként. A felmérés elkészítésekor az Északi-sarkvidék minden cirkumpoláris ( sarkköri, jellemzően sarkvidéki) emlősfaját és azok alpopulációit vizsgálták, köztük olyan tengeri nagyemlősöket, mint a fókákat, bálnákat és jegesmedvéket. A szerzők azt is felvázolják, hogy a jelenlegi, kritikussá vált helyzetben hogyan őrizhetjük meg az Arktisz emlősfaunáját a 21. század utáni időkre.

A Jeges-tenger egyes régióiban egyre tovább tart a jégolvadással együttjáró nyári időszak Forrás: Wikimédia

"Ezek a fajok nem csak az éghajlatváltozás ikonjai, hanem az ökoszisztéma egészségének mutatói is egyben” - mondta Kristin Laidre, a tanulmány vezető szerzője, aki a University of Washington Applied Physics Laboratory tudósa. Az éghajlatváltozás miatt a tengeri emlősök 78 populációja szerepel a tanulmányban: köztük a beluga, a narvál és a grönlandi bálnák; a gyűrűs, a szakállas, a szalagos, a grönlandi, a hólyagos és a borjúfókák; valamint a rozmárok és a jegesmedvék.

A borjúfókák szintén veszélyeztetettek Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Hinrich Bäsemann

Húsz hét északi nyár

A tanulmány ismerteti a populációk méretét az egyes csoportoknál, a több milliós gyűrűs fóka állománytól kezdve a kevesebb, mint száz példányból álló észak-kanadai belugákig vagy fehér delfinekig, az ungavai-öbölből. "A pontos tudományos adatok segítségével – amelyek jelenleg számos fajnál még hiányoznak – kulcsfontosságú, körültekintő, továbbá hatékony természetvédelmi döntéseket és kompromisszumokat tudunk megvalósítani a 21. században" – nyilatkozta Laidre.

A belugák egyedszáma drasztikusan lecsökkent Forrás: AFP/Scott Olson

A nyilvánosan elérhető tanulmány a Jeges-tengert 12 régióra osztotta, majd az 1979-2013 közötti tavaszi olvadásokat és az őszi fagyásokat vizsgálta a NASA műholdas felvételei segítségével. A vizsgálat megállapította, hogy a tengeri jégtakaró fokozatosan csökkent a kérdéses időszakban. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a nyári „jégidő” a legtöbb régióban öt-tíz héttel hosszabbodott meg. A nyári időszak így húsz hétre, mintegy öt hónapra nőtt az oroszországi Barents-tengernél.

A jegesmedvéket érinti leginkább

A változások miatt leginkább a jegesmedvék (Ursus maritimus) veszélyeztetettek.

A globális felmelegedés és a jégolvadás legjobban a jegesmedvéket veszélyezteti Forrás: AFP/Alexander Utkin

"Ezek az állatok igénylik a tengeri jeget” - mondta Laidre. "Jégre van szükségük, hogy táplálékot találjanak, szaporodjanak és felneveljék fiatal egyedeiket. Ez az ő platformjuk. Teljesen világos, hogy e fajok fogják legnehezebben elviselni a változó hatásokat.” A bálnáknak akár még előnyös is lehet ez a helyzet, mivel a nyílt víz növelné a táplálkozóhelyek színterét és az „élelmiszer ellátásukat”.

Ha holnaptól leállna a szén-dioxid kibocsátás, az üvegházhatású gáz rendkívül lassú természetes kiürülési folyamata miatt, még hosszú évekig folytatódna a globális felmelegedés Forrás: Origo

Bár a jelentés elsődleges célja, hogy felhívják a figyelmet az arktiszi emlősök helyzetére és jövőjére, a szerzők azt remélik, hogy megállapításaikkal provokálni tudják a szélesebb nyilvánosságot is. "Bevezethetünk az arktiszi emlősöket védő intézkedéseket vagy jogszabályokat, de ez kevés, ha nem foglalkozunk igazán a klímaváltozással és e fajok élőhelyeinek elvesztésével” – nyilatkozta Laidre. "A legfontosabb dolog, amit tehetünk, hogy a szabályozzuk az üvegházhatású gázok kibocsátását"- fűzte hozzá a szakember.