Világszerte több energiát használunk a hűtésre, mint a fűtésre. Emlékszik még a perzselően forró nyárra? Így nem meglepő, hogy a légkondíciónálók iránti igény folyamatosan emelkedik. Paradox módon azonban az egyre intenzívebben és nagyobb mennyiségben működtetett hűtőberendezések forróbbá teszi Földünket.

Új keletű problémával kell szembenéznie a világnak. Ahogy egyre melegebbé válnak az évszakok, hajlamosak vagyunk nem csak nyáron, hanem egy melegebb tavaszi vagy őszi napon is bekapcsolni a légkondicionálót.

A forró nyarak miatt egyre nagyobb az igény a légkondicionálás irántForrás: AFP/DPA

Bizony, hiszen csak egy egyszerű mozdulat az autóban, otthonunkban vagy az irodában, és máris megoldódott a komfortérzetünket sújtó rossz érzés. Nem is csoda, hogy

világszerte ugrásszerűen növekszik a légkondicionálók és más hűtő berendezések iránti kereslet.

Ez azonban gátolja a globális felmelegedéssel kapcsolatos törekvéseinket.

Harmincháromszoros emelkedés

A légkondicionálók rengeteg értékes energiát pazarolnak el világszerte. Globális energiafogyasztásunk előrejelzi, hogy

mindez akár a 33-szorosára emelkedik 2100-ig.

Ehhez persze folytatódnia kell a jövedelmek emelkedésének és az urbanizáció előrehaladásának.

Az Egyesült Államokban az épületek hűtésére  több energiát használnak fel, mint amennyi Afrika egészévi energiafogyasztásaForrás: Origo

Megdöbbentő tény, de az Amerikai Egyesült Államokban ma már több elektromosságot használnak az épületeket hidegen tartására, mint amennyi egész Afrika teljes energiafogyasztása. Úgy tűnik, más országok, például Kína is nagyon gyorsan utoléri őket ebben. A mai ember ugyanis több energiát használ hűtésre, mint fűtésre.

 Hatalmas a hűvösre való igény

Kegyetlen klímaváltozási iróniával kell szembesíteni a politikusokat és tudósokat a következő havi párizsi klímacsúcson: a hűtés forróbbá teszi a bolygót. – A legtöbb ember hajlamos csupán úgy gondolni az energiára, mint egy eszközre, amit a fűtéshez, világításhoz és szállításhoz használ – mondja Toby Peters, a Birminghami Egyetem professzora, aki a hűtéssel kapcsolatos gazdasági folyamatokat vizsgálja.

A hűtőberendezések rohamosan növekvő mennyisége fokozza a felmelegedési folyamatotForrás: Origo

Mi, kutatók azonban egyre inkább másként gondolunk a hidegre."

- Mert a hűtésre való igény elképesztő módon emelkedik, és mondhatnám úgy is, hogy a hideg az „energiaviták Hamupipőkéje”. Ha nagyon gyorsan nem változtatunk, a következmények bizony drámaira fordulhatnak.

Új keletű jelenség

A mesterséges hideg egy modern, új keletű jelenség: az első házi légkondicionáló 1914-ben tűnt fel, az első otthoni hűtők pedig 1930-ban. Néhány évtized múlva, 1965 végére már minden harmadik nagy-britanniai otthonban volt valamelyikből legalább egy.

Igényünk a hűvösre csendesen, szinte észrevétlenül lett a 21. századi élet fontos része.

Elsőként a gazdasági szférában jelent meg, majd az emberek kényelmességi okokból légkondicionálót szereltettek az otthonukba, az irodákba és az autókba.

Ma már légkondícionáló berendezés nélkül szint eladhatatlanok a gépkocsikFotó: Hajdú D. András [origo]

– A hűtés az energia lábnyomunk egy igen jelentős része – fogalmazza meg Nick Winser a Brit Nemzeti Áramhálózat korábbi vezetője, aki az energia területén működő, új brit technológiai és innovációs központ, az Energia Rendszer Katapult elnöke.

Az energiafelhasználás területén szemléletváltásra van szükség.

Ezért is fontos, hogy integrált rendszerben gondolkodjunk a hidegről és a melegről, azaz a hűtésről és a fűtésről egyaránt.

Évente több millió új eszköz

Miután a hideg iránti igény exponenciálisan növekedik, a felmelegedő bolygón minden eddiginél nagyobb szükségünk van hűtésre, légkondicionálásra. Ahogy azt Stan Cox a Losing our cool című munkájában már korábban előre jelezte: a légkondicionálók száma évről-évre emelkedik.

A fejlődő országokban rohamosan növekszik az eladott klímaberendezések számaForrás: MTI/EPA/Radzsat Gupta

Csak Kínában évente több millió új készüléket vásárolnak: az 1995-ös 7 százalékról 2007-re például 95 százalékra nőtt a légkondicionálók és a hűtőszekrények száma. És itt a probléma.

Szinte mindegyik hűtőeszköz a hűtési folyamat során hőt termel,

majd nagy energiafelhasználás mellett a hőfelesleget szabadon bocsátja.

A hűtőszekrények is a háztartások mindennapi eszközévé váltakForrás: Photononstop/Deseo

Graeme Maidment, a London South Bank Egyetem professzora a légkondicionálókat és hűtőgépeket vizsgálja. Szerinte az elmúlt 15 évben nem sok változás történt a szakterületén. Mivel az erre épülő ipar igen gyorsan növekedik, ezért egyre inkább befolyásolja az energiafogyasztást, a széndioxid kibocsátást és a klímaváltozást.

Többszáz terrawatt óra

Az indiai Mumbai (Bombay) energiafogyasztásának 40 százalékát ma már légkondicionálásra fordítják.

Szaúd-Arábia nyári csúcs energiafogyasztásának több mint a fele szintén a légkondicionálásra megy el.

Nagy-Britanniában a teljes energiafogyasztás 20 százalékáról beszélhetünk ebben az összefüggésben. Az amerikai épületek 87 százaléka már most rendelkezik légkondicionálóval, és ez a tendencia gyorsan növekszik.

Az irodák légkondicionálása is már szinte alapkövetelményForrás: Thinkstock

Az Intergovernmental Panel on Clomate Change nevű szervezet úgy becsüli: a lakóépületek légkondicionálása évente 300 terawatt órát fogyaszt, ami 2050-re 4000-re, 2100-ig 10 ezerre emelkedhet.

A legtöbb prognózis a számadatok további növekedését vetíti előre.

Az Európai Unió becslései szerint a következő 15 évben a hűtés előállítására fordított energiafelhasználás Európa-szerte eléri majd a 72 százalékot, míg a fűtéshez használt 30 százalékra csökken.

Dupla szennyezés

A légkondicionálás és hűtés azonban duplán szennyező:

az ezekhez használt rendszer üveghatású gázokat termel, amelyek négyezerszer erősebbek a szén-dioxidnál.

A hűtéshez használt energiafelelős ugyanis a globális szén-dioxid kibocsátás 10 százalékáért.

A Föld globális felmelegedéséért nagyrobb részt felelős üvegházgázok tíz százalékát a hűtőberendezések bocsátják kiForrás: completcolorado.com

– Egyszerűen el kell kezdenünk másként gondolkodni a hűtésről – mutat rá egy kis nagy-britanniai mérnöki vállalat, a Dearman, ahol gépgyártási fejlesztésekkel és innovációs kutatásokkal foglalkoznak. – Mert ha megfejtjük a titkát, akkor igazán okos dolgokat tudunk alkotni vele. És ezek a találmányok talán segíteni fognak abban, hogy világszerte találkozzanak a klímaváltozással kapcsolatban megfogalmazott központi célokkal.

 (Jeki Gabriella összeállítása)