Kapitális süllőt fogtak a tisztuló Dunában

2015.11.10. 15:56

Nagyobb kihívás lett horgászni a Dunában, de érdekes módon ez nem arra vezethető vissza, hogy kevesebb kopoltyús él benne. Sőt, éppen ellenkezőleg, annak a jele, hogy javul a Duna vízminősége. Hogyan befolyásolja a javuló tendencia a halak viselkedését, mely vízi fajok élvezik leginkább a tisztaságot, és mennyire árulkodik a környezet állapotáról egy frissiben kifogott, jól megtermett süllő?

A nyár véget ért, és lassan az őszt is magunk mögött hagyjuk, már csak egy karnyújtásnyira van a zord téli időjárás. Emiatt ideiglenesen természetesen sokan feladják kedvenc szabadtéri hobbijaikat, és inkább a jó meleg szobába vonulnak vissza átvészelni a hideget. 

Október utolsó meleg hétvégéjén azonban hatalmas fogásra lettünk figyelmesek a III. kerületi Római-parton.  Egy férfi igazán szerencsés volt. Méretes süllő akadt a horgára. Nem voltunk restek, a partról leszaladtunk hozzá a stégre, és engedélyt kértünk néhány fotó készítésére. A horgász szívesen pózolt, mi pedig elmerengtünk azon, hogy 30 éve ezen a partszakaszon jó ha 10 centis halacskákat fogtak a damiláztatók.  

Termetes hal, de vajon mit mesél a Duna állapotáról?Forrás: Origo
Süllő (Sander lucioperca)

Közép- és Kelet-Európában elterjedt faj, de másfelé is betelepítették. A Kárpát-medence vizeiben őshonos, a nem túlságosan gyors folyószakaszokat és a jó oxigénellátottságú, szennyezésektől mentes állóvizeket kedveli.

Az említett halfaj felbukkanása azért is nevezhető szerencsésnek, mert kedveli a tiszta vizeket. Egyre gyakrabban hallani ugyanis, hogy tisztul a Duna vize, és ez különösen a folyó budapesti szakaszán számít látványosnak. 

A kedvező tendenciát a horgászok is megerősítik. Amióta a csepeli központi szennyvíztisztító megépült, a Duna fantasztikus,  ha nyáron beleállok a vízbe, simán látom a lábfejemet” – mondta Könye Géza horgász, akinek már többéves tapasztalata van a Duna békásmegyeri részéről, de a folyam több fővárosi szakaszán is megfordult az utóbbi időben. 

Nehezebb horgászni, de a hal finomabb 

Könye Géza tapasztalatai szerint a Duna állapotának javulása több halfajt is visszacsábított. "Visszatért a selymes durbincs, a magyar bucó, és a leánykoncérnak is igen szép állománya van, hatalmas, két kiló körüli példányokat szoktunk fogni" – mondta a horgász. Szerinte a harcsa, a csuka, a keszegfélék és a márna is egyre gyakrabban horogra akad. 

A legérdekesebb megfigyelés, hogy a víz tisztulása hatással van a halak viselkedésére.  "Amióta letisztult a víz, rengeteg horgász panaszkodik, hogy kevés a hal, de ez nem igaz. Egyszerűen arról van szó, hogy sokan eddig ott horgásztak, ahol a fekália feldúsult. Most viszont, hogy tisztább a víz, már nem egy helyre koncentrálódnak a halak” – mondta Könye Géza. 

Magyar bucó (Zingel zingel)Forrás: Wikimedia Commons

Az ilyen szennyezettebb területek tápanyagban gazdag környezetet teremtettek a halak számára, ami természetszerűleg vonzotta őket. Ennek az állapotnak a megszűnése miatt viszont jobban szétszóródtak a kopoltyúsok, nehezebb megkeresni őket. Cserébe viszont sokkal ízletesebb a húsuk. A 80-as évek végén, 90-es évek elején gyakorlatilag ehetetlen volt a hal. Most viszont finom, semmi baja nincs.” 

A horgász elmondta, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban bukkannak fel invazív, vagyis idegenhonos fajok, különösen egyes gébfélék (Kessler-géb, kerekfejű géb) jelenléte vált tömegessé.

A kerekfejű géb vagy más néven feketeszájú géb (Neogobius melanostomus) elterjedési területe a Fekete- és az Azovi-tenger teljes parti szakasza, ahonnan a folyókba is felúszik. Magyarországon 2001-ben azonosították az első példányát, amelyet Gödnél fogtak. A hajók ballasztvizeivel Észak-Amerikába is eljutottForrás: Picasa

"Négy-öt évvel ezelőtt szinte lehetetlen volt horgászni tőlük, most azonban, ahogy nézem, a ragadozók ráálltak ezekre a fajokra, úgyhogy a számuk természetesen szabályozódik" – mondta Könye Géza, aki szerint a betolakodók meglehetősen trükkösen jutottak a Duna hazai részébe: a tengeri torkolat környékéről érkező nagyobb nemzetközi hajók megfelelő zugaiban bújtak meg. 

Érdekesség, hogy a horgász szerint három-négy éve egyre több hód jelenik meg a fővárosban, a Duna környékén. "Békásmegyer és Budakalász között legalább négyet számoltam össze" – mondta Könye. 

Francit, a hódot a XVII. kerületi Pesti úton találták még májusban, a budapesti állatkert és a Noé állatotthon szakemberei juttatták vissza a természetbeForrás: MTI/Kovács Attila

Tudományosan is megerősítették a javulás tényét

Nemcsak a horgászok mesélnek pozitív tapasztalatokról, hanem a Dunát kutató szakemberek is. Erős Tibor, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa is arról számolt be, hogy a Duna vízminősége javult, ami az élővilág állapotán tükröződik a legjobban.

Bizonyos halfajok azonban nem mindig jó indikátorai a víz minőségének. A kutató szerint a süllő a Duna római-parti szakaszán is előfordult már korábban, és bár viszonylag érzékeny faj, jelenlétéből nem lehet messzemenő következtetést levonni,  hiszen korábban is relatíve gyakori ragadozónak számított a folyamban. 

Emiatt más élőlénycsoportokat – például algákat, makroszkopikus vízi gerinctelen szervezeteket és halakat – is vizsgálni kellett. A szakértő elmondta, hogy ezeknek a kutatásoknak az alapján is igazolódik a javuló vízminőség. Az algaközösség összetételének változása, a víz minőségére érzékeny kérészfajok olykor tömeges megjelenése jelzi leginkább a változást.  Erős Tibor azonban hozzátette: a folyamat nem egy-két év alatt zajlott le, hanem egy-két évtizedet átívelően; csak már eljutott arra a fokra, hogy egyre többen észlelik, azok is, akik nem igazán foglalkoztak a Dunával. 

A dunavirág rajzása egy dunai hídlámpa fénykörében. A dunavirág (Ephoron virgo) a kérészek rendjébe tartozó rovar, akárcsak az ismertebb tiszavirág, amelynél azonban jóval kisebb méretű, mintegy három centiméteresForrás: Kriska György

A javulásban a kutató szerint számos tényező szerepet játszik – például a nagyobb gyárak működésének leállása a vízgyűjtőn, a diffúz (vagyis szétszórtan jelentkező) szennyezőforrások mennyiségének csökkenése (nagyüzemi mezőgazdasági műtrágyázás leállása) és a szennyvíztisztító üzemek létesítése. 

Azért nem felhőtlen minden

Bár a fent vázolt kép határozottan pozitív, alkalmi szennyezések sajnos továbbra is előfordulhatnak. "Gondoljunk csak a Marcal folyó szennyezésére, ami kismértékű halelhullást okozott még a Dunában is" – mondta Erős Tibor. 

A Rába mellékfolyójának élővilágát a 2010-es vörösiszap-katasztrófa csaknem teljesen kipusztította.

Az inváziós fajok előretörése is módosíthatja a Duna élővilágát, amire jó példa a horgászok által jól ismert gébfajok tömeges megjelenése. Az élővilágra azonban a legnagyobb veszélyt hosszú távon a folyamatos medersüllyedés jelenti.  A meder süllyedése miatt a mellékágak elzáródnak, és a víztömeg döntően csak a főágban vonul le, tovább mélyítve a Duna medrét.

Az élővilágra a legnagyobb veszélyt hosszú távon a folyamatos medersüllyedés jelentiForrás: MTI/Kallos Bea

Ez egyhangúsítja a folyami élőhelyeket, ami hosszú távon kihat a folyam élővilágára – például csökken a halállomány mennyisége. "Úgy tudom, a mederkotrás, a kavicsbányászat már szigorúbb kitermelési határokhoz kötött, azonban a hajózhatóság javítása érdekében örökösen visszatérő kérdés a meder mélyítése, például sarkantyúk létesítésével, a partvonal alakításával, a meder kotrásával" – mondta a kutató. 

"Ezeknél a nagy léptékű beruházásoknál kulcsfontosságú kérdés, hogy a döntéshozók számoljanak az élővilág igényeivel is,  annak érdekében hogy hosszú távon megőrizhessük a folyam élővilágát, annak sokszínűségét." 

Mi a helyzet a Duna többi részével?

Magyarországot tekintve nem lehet azt mondani, hogy nagy (pláne kritikus) különbségek lennének a vízminőségben. Jó példa azonban a mellékágak szerepének jelentőségére a bajai Duna-szakasz. A folyam viszonylag természetes állapotának fenntartása jóval nagyobb mennyiségű halállomány fennmaradását teszi lehetővé ezen a szakaszon, ami akár az ott élő emberek halfogyasztási kultúrájában is lemérhető.  

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK