Félúton a föld megmentése felé

2015.12.06. 13:49

A hétfői hivatalos megnyitó után beindultak az események, és a Párizsba érkezett ENSZ tagországok delegáltjai tárgyalóasztalokhoz ültek vagy éppen beszédet tartottak, hogy megalapozzák a párizsi klímaegyezmény alapjait. Szombatra elkészült az egyezmény tervezete is, de mindeközben sok más is történt.

Megvan a klímaegyezménye tervezete

Lezajlott az első munkahét a párizsi klímatalálkozón: sokszor éjszakába nyúló tárgyalások folytak a résztvevő tagállamok szakértőivel, hogy a francia szervezők által szombat délre kiírt határidőre elkészüljenek a párizsi klímaegyezmény tervezetével, melynek további részleteiről a következő héten több mint 150 ország környezetvédelmi és külügyminisztere tárgyal. A 48 oldalas tervezet (angol nyelven) már elérhető a világhálón.

Az egyezmény tervezete már elkészültForrás: AFP/Loic Venance

Obama a világ megmentőjének szerepében

Hétfőn a tagországok képviselői mindannyian rövid köszöntőt mondtak, köztük Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke is, aki beszédében fordulópontnak nevezte a mostani klímatalálkozót. Mesélt nyári útjáról, amit Alaszkában tett és ahol látta, hogy több kis falut is veszélyeztet az óceán vízszintjének emelkedése, a földfelszín alatti jégréteg olvadása miatt fák dőlnek ki és házak omlanak össze. Kezünkben a hatalom, hogy változtassunk. Éppen itt és éppen most.” – mondta az amerikai elnök.

A csúcstalálkozó keretében egyeztetett a kínai államfővel, Hszi Csin-Pinggel, Vlagyimir Putyin orosz államelnök mellett François Hollande francia elnökkel is, kedden pedig olyan szigetországok vezetőivel találkozott, akiket a tengerszint emelkedése leginkább aggaszt. Elismerte továbbá az USA felelősségét a klímaváltozásban, de azt is jelezte, kész tenni azért, hogy a helyzet jobbá váljon.

Forrás: AFP/ALAIN JOCARD/Alain Jocard

A korábbi gyakorlat ellenére Obama elnök második kormányzási ciklusának egyik súlyponti eleme a klímavédelem, egyfajta világ megmentőként kíván fellépni ebben a harcban. Ennek egyik első mérföldköve az volt, amikor augusztusban kijelentette, hogy a megújuló energiaforrásokra épülő úgynevezett tiszta technológiát mostantól minden eddiginél több támogatásban részesítik.

Ezzel szeretnék előmozdítani, hogy 2030-ig 32 százalékkal csökkenjen a szénerőművek károsanyag kibocsátása. Annyiban nehéz az elnök dolga, hogy a szenátus republikánus politikusainak egy része egyáltalán nem hisz a klímaváltozásban, és ezért többen is próbálják megakadályozni az ilyen irányú lépéseket.

Dollármilliomos üzletemberek a klímáért

Bill Gates, a világ leggazdagabb embere és a Microsoft alapítója annak a közös klímavédelmi kezdeményezésnek a központi alakja, amelyet Barack Obama, François Hollande francia államfő és az indiai elnök, Narandra Modival támogatásával keltettek életre.

Bill GatesForrás: AFP/Ramin Talaie

A Breakthrough Energy Coalition összesen 30 dollármilliomos üzletemberrel – köztük a Facebook alapító Mark Zuckerberggel, Jack Mával (Alibaba), a SAP-társalapítóval, Hasso Plattnerrel, Jeff Bezosszal (Amazon), Meg Whitmannel (HP) és az indiai Tata csoport vezérével, Ratan Tatával -  az elkövetkezendő öt évben megduplázzák a megújuló energiaszektorba tett befektetéseiket.

A világ húsz állama is biztosította támogatását ezekben a projektekben. A kezdeményezők elsősorban az energiatárolásra alkalmas rendszerek fejlődését szeretnék elősegíteni kutatás-fejlesztési támogatásokkal, abból a célból is, hogy ezzel a megújuló energia még olcsóbbá válhasson a jövőben.

Al Gore és Leonardo DiCaprio a hét sztárja

A klímaváltozás elleni harcnak is vannak ünnepelt sztárjai, közülük ketten személyesen is megjelentek a klímatalálkozón. Al Gore, egykori amerikai elnökjelölt beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a szénalapú energiaforrásokat megújulókra kell cserélni, amelynek  már most is megvan a technológiai háttere, csak használni kellene.

A pénzügyi befektetőknek ugyancsak adott tippeket, arra buzdította őket, hogy a fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos betéteiket minél előbb inkább zöld energiákba fektessék, mert ez a jövő gazdaságának a záloga.

Al Gore volt amerikai alelnök beszél az ENSZ párizsi klímavédelmi csúcstalálkozóján rendezett Action Day nevű fórumon a Párizs melletti Le Bourget-banForrás: MTI/AP/Michel Euler

Leonardo DiCaprio hollywoodi sztár évek óta tevékeny részese a klímaváltozás elleni mozgalomnak, alapítványával (Leonardo DiCaprio Foundation.) dollármilliókat költ zöld projektekre. Ő volt a szóvivője annak a mozgalomnak is, amely a nyugdíjalapok- és az egyéb vagyonkezelőket arra szólította fel, hogy adják el szén, olaj-és gáziparba fektetett részvényeiket és tegyék át fenntarthatósági projektekbe.  

A párizsi klímacsúcs polgármestereknek szóló rendezvényén pénteken a Városházán elmondott beszédében kiemelte, hogy most kell végleges döntést hozni, mert kifutunk az időből.

Leonardo DiCaprio amerikai színész felszólal az ENSZ párizsi klímavédelmi csúcstalálkozójának polgármesteri csúcstalálkozóján a párizsi városházánForrás: MTI/EPA/Etienne Laurent

„A klímaváltozás egzisztenciális fenyegetést jelent, a következmények beláthatatlanok, és a legrosszabb, hogy megvan a lehetőség arra, hogy bolygónk élhetetlenné válik.” DiCaprio arra kérte a jelenlévőket, hogy ne várjanak holnapig, hanem még ma intézkedjenek, hogy a megújuló energiaforrások kerüljenek előtérbe.

„Most kell cselekednünk. Végérvényesen magunk mögött kell hagynunk az idejét múlt technológiákat és a korábbi üzleti modelleket.” – mondta a filmsztár. A párizsi klímatalálkozón a világ 1000 polgármestere alá is írt egy nyilatkozatot, amelyben azt vállalták, hogy 2050-re 80 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázkibocsátást, és az általuk irányított közösségek fokozatosan áttérnek a megújuló energiaforrásokra.

Egy makett a párizsi klímacsúcsonForrás: AFP/Loic Venance

Támogatások, paktumok és vállalások

Franciaország a hét első felében azt az ígéretet tette Afrikának, hogy 2 milliárd euróval fogja támogatni az Afrikai Unió országait elsősorban az elsivatagosodás elleni küzdelemben, de a megújuló energiaforrások térnyerését is segítik a térségben.   

Még nem lezárt ügy, hogy a G7 országok felelősséget vállalva a fejlődő országokért, 420 millió dolláros biztosítással segítenék az Afrikában, Közép-Amerikában, Délkelet-Ázsiában és a kisebb szigetországokban élő mintegy 400 millió polgárt az egyre gyakoribb természeti katasztrófák miatt.

Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Aláírtak egy kezdeményezést is, amely a vizek védelméről szól, nevezetesen az élővizek védelmét és a vízgazdálkodást szabályozzák fenntartható módon. A paktum 87 ország 305 szervezetével folytatott egyeztetés során jött létre. Kína szerdán azt nyilatkozta, hogy kormánya a klíma védelme érdekében a modernizálás irányába halad tovább, és 2020-ig 60 százalékkal tervezik csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást országosan.

Azokat az erőműveket, amelyek a tervezett határidőig nem felelnek meg a szigorú szabályoknak, egyszerűen be fogják zárni.

Új irány a hulladékgazdálkodásban

A hulladékgazdálkodásról szóló tárgyalásokon is kijelölték az új irányelveket. Ezek alapján 2030-ig az Európai Unió tagállamaiban a hulladék 65-75%-át kell majd újrahasznosítani. A várhatóan a tagországok számára kötelező érvényű intézkedésekkel csökkenni fog az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Forrás: AFP/Philippe Huguen

Az EU-ban egyébként nagy különbségek vannak a tagországok között ebben a tekintetben is: míg az osztrákok kétharmada szelektíven gyűjti a szemetet, a briteknél ez az arány 45%, de Romániában már csupán csak 4,5 %.

Szponzorok lobbiznak titokban?

A párizsi klímatalálkozón a civil szervezetek is aktívan jelen vannak. Első alkalommal kaptak egy hatalmas csarnokot a tárgyalások közvetlen szomszédságában, ahol nemzetközi és francia klímaváltozási projekteket mutatnak be a nyilvánosságnak. Mások „kintről” is hallatják a hangjukat.

A Corporate Accountability International kimutatása szerint a párizsi klímacsúcs fő szponzorai között olyan nagyvállalatok kaptak helyet, melyeket komoly felelősség terhel a globális felmelegedés folyamatában. A több tucatnyi szponzorból csak négyen évente 200 millió tonna körüli CO2-kibocsátásért felelősek. Ez az arány megfelel egy autó 12 milliószoros Föld körüli útjának.

Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff

A leleplező tanulmány (Fueling the Fire - The corporate sponsors bankrolling COP21) rámutat arra, hogy az olajipari Engie, az EDF áramszolgáltató, a Suez gázszolgáltató és a BNP Paribas bankóriás együttesen 46 szénerőművet birtokol, továbbá olyan környezetszennyező projektekbe fektetik a pénzüket, mint a kanadai olajhomok bányászat, vagy az indiai széntüzelésű erőművek. Úgy vélik, klímavédelmi megmozdulásaik nem egyebek, mint zöldrefestő (greenwashing) propagandisztikus próbálkozások.

Leginkább azt kérdőjelezik meg, hogy ilyen támogatással hogyan lehet objektív és hiteles klímaegyezményt kötni a károsanyag-kibocsátás csökkentését szorgalmazva, és az is felmerül, hogy ezek a nagyvállalatok a háttérben azért lobbiznak, hogy környezetbarátnak nem nevezhető tevékenységeiket tovább folytathassák.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK