Egy friss kutatás arra mutat rá, hogy az óceánokba került apró műanyag darabkák nemcsak a halak, madarak és tengeri emlősök gyomrában kötnek ki, hanem mi, emberek is visszakapjuk a természettől az általunk felelőtlenül elszórt hulladékot.
Korábban már ausztrál kutatók is kimutatták, hogy
a világ tengereiben hatalmas mennyiségű szétaprózódott műanyag hulladék fordul elő,
számokban kifejezve négyzetméterenként 580 ezer apró műanyag részecskével lehet számolni.
Ezek a műanyagok életveszélyt jelentenek a tengerek élővilágára, hiszen a halak, tengeri emlősök és a madarak könnyedén elfogyasztják azokat.
A kutatók megállapították, hogy tízből kilenc tengeri madár gyomrában található valamilyen műanyag.
Chris Wilcoxnak, a kutatás egyik résztvevőjének jóslata szerint 2050-re ez az arány már elérheti a 99 százalékot.
A madarak mellett több számos cet esett áldozatául a műanyagoknak – legutóbb október közepén például egy csukabálna tetemét sodorták partra a hullámok az angliai Kent grófságban. A hatalmas emlős halálát műanyag zacskó lenyelése okozta.
Évente 20-30 millió tonna műanyag kerül a világóceánba
Világszerte mintegy 300 millió tonna műanyagot dobnak piacra az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) adatai szerint, amelyből átlagosan 20-30 tonna kerül a tengerekbe (viszonyításként: Németországban 17 tonna műanyagot gyártanak évente).
Ezek jó része olyan mikroszemcse, amelyek a szépségiparban kerülnek felhasználásra például különböző krémekben, tusfürdőkben, fogkrémekben.
Amikor ezeket a kozmetikai szereket használjuk, a bennük lévő apró műanyag gyöngyöcskék a csatornákba jutnak,
onnan az élővizekbe, így okozva környezeti és egészségügyi problémát.
Sőt, tovább haladva a táplálékláncban, könnyen elfordul, hogy mi, emberek fogyasztunk olyan tengeri élőlényt, amelynek szervezetében ott van a műanyag.
Rossz hírünk van: a tengeri só is érintett
A tengeri halak mellett az alapvetően egészséges élelmiszernek számító tengeri só
ugyancsak magában rejtheti az esélyt, hogy műanyag szemcsékkel szennyezett
- derült ki egy, a sanghaji Kelet-kínai Egyetemen felállított kutatócsoport által ismertetett tanulmányból. A szaktudósok 15 féle tengeri sót vizsgáltak meg – kínai szupermarketekben vásárolták ezeket – és mindegyikben találtak műanyag nyomokat.
A műanyagszemcsék leggyakrabban 200 mikrométernyiek voltak,
és kilogrammonként 550-681 ilyen aprócska műanyag részecskét találtak a vizsgált mintákban.
Úgy találták, hogy különösen a nagyobb sószemcséjű kiszerelésekben fordulhat elő a műanyag szennyezettség.
Bár ez a Kínában kapható termékek tesztje volt, a szakértők fontosnak tartják felhívni a figyelmet arra, hogy mindez a világ más országaiban kapható termékekre is igaz lehet, főként, mert a kínai exporttermékek között a tengeri só is nagyobb tételben szerepel.
A műanyag elfogyasztása, még apró darabkák esetén is,komoly kockázatot jelent az ember egészségére, a komponenseiben található ártalmas vegyületek miatt.
Akik felismerték a tengerekben úszkáló műanyag értékét
Egy angol-japán művészcsoport, a Studio Swine 1000 tengeri mérföldet (több, mint 1700 kilométert) tett meg az Azori- és a Kanári-szigetek környékén vitorlás hajón, hogy a tengerből kihalászott műanyag darabokat különleges módon újrahasznosítsa: a fedélzeten napenergiából nyert erőforrással ledarálták, majd újra felolvasztották a műanyagokat, és egyedi dizájn termékeket gyártottak belőlük.