Norvégia húsz évvel hamarabb karbonsemleges akar lenni

A szélerőmű előnye, hogy viszonylag gyorsan telepíthető, jó áron termel, de olyan helyszínt kell találni, ahol ritka a szélcsend

A kormány tiltakozása ellenére a norvég parlament megszavazta, hogy az észak-európai ország a korábban tervezettnél 20 évvel hamarabb, már 2030-ra karbonsemlegessé váljon.

A norvég országgyűlés kedden késő este 54-47 arányban szavazta meg a határozatot, amelyet a konzervatív kisebbségi kormány elhamarkodottnak, költségesnek és taktikailag hibásnak nevezett.

Norvégiának már külföldről kell vásárolnia majd kvótát Forrás: AFP/Francois Xavier Marit

Már túl jók a norvégok

A karbonsemlegesség eléréséhez Norvégiának, amely Európa első számú kőolajtermelője, külföldön kell szennyezési jogokat vásárolnia, illetve légszennyezést csökkentő zöldprojekteket, közte erdősítéseket vagy szennyezésmentes energiatermelést támogatnia, mivel

odahaza már kevés a lehetőség a karbonkibocsátás csökkentésére, hiszen a villamos áramot már majdnem teljes egészében vízenergiából nyerik.

Vidar Helgesen klíma- és környezetügyi miniszter levélben figyelmeztette a parlamentet, hogy ha megszavazzák a határidő előrehozását, az országnak 2030-ig évi 20 milliárd koronát (671 milliárd forint) kell költenie saját szén-dioxid-kibocsátásának ellensúlyozására. Taktikailag is hibásnak nevezte a döntést, mivel ezzel az ország elveszít egy ütőkártyát a más országokkal folytatott tárgyalásokban.

Korábban 2050 volt a határidő

Norvégia tavaly 1,5 százalékkal növelte az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, főként egy nagy tengeri olajmező üzembe helyezése következtében.

Norvégia már 2008-ban döntést hozott arról, hogy 2030-ig nullára csökkenti a nettó karbonkibocsátást, ehhez azonban egy nemzetközi klímaegyezmény létrejöttét szabta feltételül. Mivel a 2009-es klímacsúcs elbukott, a határidőt kitolták 2050-re. A decemberi párizsi klímacsúcs sikerének hatására az oslói parlament újra a régi tervet hagyta jóvá kedden.