Iszonyatosan sok hőt nyelnek el az óceánok

Megkétszereződött az emberi kibocsátású, óceánok által elnyelt hő mennyisége 1997 óta - állapította meg egy friss tanulmány.

A tudósok régóta tisztában vannak azzal, hogy az ember által előidézett globális felmelegedésből származó hőenergia több mint 90 százalékát nem a talaj, hanem a világ óceánjai veszik fel.

Az új tanulmányhoz az 1870-es évekig visszanyúló óceán megfigyelési adatokat vettek alapul - az 1872-76-os brit Challenger-expedíciótól kezdve a modern víz alatti mérőműszerek adatain át a számítógépes modellekig -, hogy kiderítsék, mennyi emberi kibocsátású hőt nyeltek el az óceánok az elmúlt 150 évben.

A Nature Climate Change szakfolyóiratban ismertetett kutatás szerint a világ óceánjai körülbelül 150 zettajoule (150 ezer trillió joule) energiát szívtak magukba 1865 és 1997 között, majd a következő 18 évben még egyszer ugyanennyit. Tehát a Föld óceánjai annyi, embertől származó energiát zártak magukba 1997 óta,

mintha a Hirosimára ledobott atombombát 75 éven át minden másodpercben felrobbantanák.

A növekedés üteme az aggasztó

Azoknak az évtizedeknek az adatait, amikor nem voltak megfelelő mérések, számítógépes szimulációval pótolták, így ezek hozzávetőleges, ám megbízható számok a szerzők szerint.

Az ember által előidézett globális felmelegedésből származó hőenergia több mint 90 százalékát nem a talaj, hanem a világ óceánjai veszik fel Forrás: Origo

A plusz hő legnagyobb részét a víz felső 2300 métere veszi fel, azonban minden évben egyre mélyebb rétegek szívnak magukba egyre több energiát - magyarázta Paul Durack oceanográfus, a kaliforniai Lawrence Livermore nemzeti laboratórium (LLNL) munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

A kutatás résztvevői és más tudósok szerint nem is annyira a számok aggasztóak, hanem a növekedés üteme.

A hő zömét az óceánok nyelik el

Az óceánok azonban hatalmasak és hidegek, ezért az általuk elnyelt energia csak néhány tizedfokkal emeli a hőmérsékletet, ám az egyensúly a lényeges - mutatott rá Peter Glecker, a tanulmány vezető szerzője, az LLNL klimatológusa.

Minél melegebbek az óceánok, annál kevesebb hőt képesek felvenni, így több hő marad a légkörben és a szárazföldön - figyelmeztetett Chris Forest, a tanulmány egyik szerzője, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója.

A Csendes-óceán a Nemzetközi Űrállomásról nézve Forrás: NASA

Az óceánok által elnyelt hőmennyiség növekedési kiugrása egybeesik a szárazföldek melegedésének az 1990-es évek vége óta megfigyelt rejtélyes lassulásával, miközben az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátása emelkedett. A jelenséget az ENSZ klímakutatói a felszíni melegedésben észlelt hézagnak, hiátusnak nevezték el.

"A melegedési hézag a szárazföldek jelensége. A Föld éghajlata továbbra is melegszik, a hő zömét az óceánok nyelik el" - hangsúlyozta Matt Palmer klimatológus, a brit meteorológiai szolgálat munkatársa, aki nem vett részt a kutatásban.