A republikánusok még megtorpedózhatják a klímaegyezményt

2016.01.24. 15:19

A világ eddigi legnagyobb klímavédelmi összefogásáról tett tanúbizonságot az ENSZ 195 tagállama által elfogadott párizsi klímaegyezmény létrejötte tavaly decemberben. Az USA minden eddiginél aktívabban vállalta fel a klímaváltozás elleni fellépését, de most otthon, a többségében republikánus szenátus megvétózná Obama elnök vállalásait.

Barack Obama mellett számos ismert politikus és klímavédelmi aktivista képviselte az USA-t Párizsban, azt hangoztatva, hogy az Egyesült Államok kész komoly lépéseket tenni a klímaváltozás ellen. Obama azt az ígéretet tette, hogy 2025-ig a 2005-ös adatokhoz képest 26-28 százalékkal csökkentik a szén-dioxid kibocsátásukat, méghozzá ebben nagy szerepet kap a megújuló energiaszektor. 

Az ENSZ 195 tagállama fogadta el a párizsi klímaegyezménytForrás: AFP/Loic Venance

A republikánusok nem hisznek a klímaváltozásban

Obamának most hazai pályán kell kiállnia korábban tett ígéretei mellett, miután a szenátus republikánus politikusai között szép számmal akadnak klímaszkeptikusok, akik minden jogi eszközt megragadnak, hogy ne kelljen dollármilliókat a klímaváltozás elleni küzdelemre fordítani.

A szenátus többsége úgy véli, a párizsi klímacsúcson nem egy szerződés jött létre, hanem egy megállapodás. Jogilag pedig az USA csak úgy írhat alá bármilyen nemzetközi szerződést, ha azt a szenátus is jóváhagyja.

Obamára valószínűleg kemény küzdelem várForrás: AFP/ALAIN JOCARD/Alain Jocard

Hasonló akciótól lehet tartani, mint ami 1997-ben történt, és Byrd-Hagel határozat néven vált ismertté, amikor is a szenátus jogi úton elérte, hogy az USA ne ratifikálja az első nemzetközi klímaváltozás elleni egyezményt, a kiotói jegyzőkönyvet.

Obama kitart, bár tart a jövőtől

A klímaegyezményt áprilisban írják majd alá New Yorkban az ENSZ tagállamai, mint ahogy azt várhatóan Obama is teszi majd, mint az USA elnöke.  Ő azzal a jogi érveléssel védekezik, hogy amit vállalt, azt a környezetvédelmi törvényekbe építik be, amihez viszont nincs szükség szenátusi jóváhagyásra. Volt már ilyen a történelemben, 1999-ben, amikor a Genfi Egyezmény végrehajtásáról  szóló Göteborg-jegyzőkönyvet is aláírták.

Ha a szenátusnak mégis sikerülne megvétóznia a vállalásokat, és az USA, mint a világ második legnagyobb szén-dioxid kibocsátó állama kiszállna, akkor azt a célt, amelyet a többi ENSZ tagállammal megcéloztak, közel sem lehetne tartani. Nevezetesen arról született döntés Párizsban, hogy a század végére globálisan csökkenteni kell a károsanyag kibocsátást, olyan mértékben, hogy az iparosodás óta mért átlaghőmérséklet emelkedés ne haladja meg 2 Celsius-fokot.

Ráadásul az USA visszalépése negatívan befolyásolhatja a másik két nagyon komolyan szennyező ország döntését is, Kínáét és Indiáét. Emellett, ha ez megtörténne az USA külpolitikai megítélése is nagyon nagy károkat szenvedne.

Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff

A kérdés az, hogy vajon, ha Obamát a következő elnökségi ciklusban egy másik, netán egy republikánus politikus váltja, akkor vajon mi lesz a hosszú távra tervezett vállalásokkal?

KAPCSOLÓDÓ CIKK