A klímaváltozás a síparadicsomokat sem kíméli

2016.02.16. 20:10

Az Alpokban az utóbbi időkben drasztikus változások mennek végbe a globális felmelegedés hatására. A gleccserek gyorsan olvadnak, és várhatóan a hótakaró sem lesz olyan stabil már, mint régen volt. 

Veszélyben a sípályák

A Spiegel online arról számolt be a múlt héten, hogy már a német politikában is foglalkoznak az Alpok síelő helyeivel mint a klímaváltozás által súlyosan érintett területekkel. A legújabb adatok szerint arra lehet számítani, hogy

a közeljövőben tízből csak egy síparadicsom tud majd zökkenőmentesen működni

az Alpok németországi régióiban.

A Matterhorn a svájci Alpokban. Az alpesi területeken még az átlagosnál is erősebb volt a felmelegedés üteme, az elmúlt másfél évszázadbanForrás: 7-themes

A gyakorlott síelők már ma is láthatják, hogy szinte mindenhol hóágyúkkal kell rásegíteni a szezonra, ami bár síelhető terepet biztosít, de minőségben nem képest azt hozni, amit a természetes hótakaró.

A közeljövőben az egyre magasabbra húzódó hóhatár miatt több síparadicsom jövője is veszélybe kerülForrás: Ski und Snowboard

A klímaváltozás Európa legkedveltebb síközpontjainak működését komolyan veszélybe sodorhatja, hiszen ahogy a tudományos mérések mutatják, látványosan nő az átlaghőmérséklet, és csak az elmúlt 25 évben megfeleződött a Németországban fellelhető gleccserek száma.

Kevésbé lesznek hóbiztosak a pályák

Az ENSZ 2013-as átfogó környezetvédelmi jelentésében (IPCC) is kitérnek a magashegységekben várható változásokra:

a hótakaró vastagsága és kiterjedése tovább csökken, és a hegyi gleccserek is visszahúzódnak,

ha az üvegházhatású gázkibocsátás miatti hőmérséklet emelkedést nem sikerül visszaszorítani. Minden egyes Celsius-fokos hőmérséklet emelkedés több hetes szezon rövidülést eredményezhet a jövőben.

Tipikus alpesi vidék. A jövőben egyre gyakoribb jelenség lesz, hogy nyaranta teljesen hómentessé válnak az alacsonyabb hegycsúcsokForrás: Edu Geographs

Egy korábbi német minisztériumi jelentés azt mutatja, hogy gyökeres változásokra lehet számítani az Alpokban. Előrejelzéseik szerint a század végére a mostaninál még feljebb, 650 méterrel magasabbra húzódik vissza a fagyhatár a téli időszakban, vagyis csak a legmagasabb sípályák tudnak majd stabilan működni. Napjainkban már az alacsonyan fekvő dombságokon látványosan, 30-40 százalékkal visszaesett a hó mennyisége, az enyhülés miatt a csapadék többnyire nem hó, hanem eső formájában hullik.

Az ausztriai Schlattenkees gleccser fotói, balról jobbra haladva, 1930-ból, 2008-ból, a jobb szélső képkockán a tavalyi, 2015-ös állapot láthatóForrás: Gletscherarchiv.de

Az Alpok teljes egészét nézve ma körülbelül 650 síközpont működik, és ezek 90 százaléka mondható hóbiztosnak. Ha újabb egy Celsius-fokos hőmérséklet emelkedés következik be, ez a szám ötszázra csökken, 2 Celsius-foknál pedig már csak 400 lesz működőképes ezek közül.

Tönkremehetnek a síparadicsomok

Vészjósoló adatok szerint, ha ennél is tovább folytatódik az Alpok átlaghőmérséklet emelkedése, és eléri a mostani kétszeresét, vagyis a 4 Celsius-fokot, akkor 1000 méter tengerszint feletti magasságban a maihoz képest 90 százalékkal, 2000 méteren 50 százalékkal, 3000 méter felett 35 százalékkal esik vissza a hó mennyisége.

A svájci Morteratschgletscher zsugorodását ábrázoló képmontázs, 1911-től 2015-igForrás: Gletscherarchiv.de

A 2000-2500 méteres magasságú területeken 50-60 nappal rövidebb lesz a síszezon, vagyis például az igen népszerű Zugspitze Garmisch-Partenkirchen lejtőin csak fele annyi napot lehet majd síelni, mint ma. És ha így alakulna, 1000 méteres magasságban évente csak néhány  síelésre alkalmas nap lesz.

Hamarosan az 1000 méter körüli magsságban fekvő sielő helyeken csak néphány napig lesz elegendő mennyiségű hóForrás: Wikimedia Commons

A zöld párt képviselői úgy látják, hogy a helyzet már évek óta érzékelhető és mérésekkel igazolható, ezért azokat a régiókat, amelyek elsősorban a síturizmusra építik gazdasági erejüket, fel kellene készíteni, hogy más forrásból tudják majd a jövőben biztosítani egzisztenciájukat.

A gleccserek vonzó hegyi tavakká válnak

A hegyi gleccserek is évről-évre visszahúzódnak. Svájcban 1973 óta harmadára csökkent a gleccserek felszíne, az első látványos változás a kilencvenes években a berni Trift gleccseren történt, amikor a gleccser eltört,

majd a jégpáncél 2002-ben ezer darabra hullott, és egy szépséges hegyi tóvá olvadt.

A nagy léptékű átalakulás meglepő módon pozitívan változtatta meg a térségbe utazók szokásait: sokkal több turista érkezett a tó miatt, mint korábban a gleccser okán.

A gleccserek olvadása miatt egyre több tengerszem fog kialakulni az AlpokbanForrás: Gleckfish

2013-ban a zürichi egyetem tudósaiból álló gleccserkutató csoport, Wilfried Haeberli vezetésével azt jósolta, hogy további látványos olvadások várhatóak, és teljesen átformálódik majd az Alpokról alkotott kép: sok száz, hegyek közé rekedt tavacska alakul ki, ami sok új lehetőséget, de veszélyeket is magában rejt.

A Schlattenkees gleccser "szája", AusztriábanForrás: 7-themes

Egyfelől pozitív hatással lehet a turizmusra, és a gleccserekből keletkezett tengerszemek megújuló energiaforrásként zöld energiát is termelhetnek az adott régiókban, bár sok helyütt természetvédelmi terület lévén, nehéz lesz komolyabb építkezéseket megvalósítani. Negatívumként viszont kőlavinák veszélyeztethetik a lakott településeket, és az gleccserek olvadása könnyen okozhatnak áradásokat.

Olvadnak az osztrák hegyi hósapkák is

Ausztriát is kihívás elé állítja a felmelegedés miatti gleccserolvadás.

A tavalyi évet az eddigi legmelegebb évnek mondhatjuk,

két relatíve gleccserkímélő év után tavaly ismételten nagymértékű jégolvadást tapasztaltak az osztrákok.

Egyes sielős területeken a jövőben már a hóágyúzás sem fog segíteniForrás: Ski Free

Az olvadás mértéke a 2003-as rekordévet is meghaladta, száz körüli azon frissen keletkezett vízfolyások száma, amelyek a kutatók szerint az olvadás szüleményei, de pontos adatokat az idei év áprilisára várnak.

A norvégiai Nigardsbreen gleccser. A sakndináv országban az elmúlt száz évben vastagodtak a gleccserekForrás: Edu Geographs

Több olyan gleccser is ismert, amelyek az elmúlt évszázadokhoz képest drasztikus változásokon estek át. Az egyik ilyen példa a Hallstätti-gleccser, amely az 1850-es évi állapotához képesti már csak a fele tömegével rendelkezik.

A párizsi klímacsúcson megtették az első lépést

Tavaly decemberben az ENSZ tagállamai a párizsi klímacsúcson azt célozták meg, hogy közös összefogással lelassítják a globális felmelegedés ütemét. A hőmérséklet növekedésért elsődlegesen a szén-dioxid és más üvegházhatú-gázok kibocsátását teszik felelőssé, ezért ezek visszaszorítására törekednek világszerte.

A Perito Morena Argentíbán. A gleccserek visszahúzódása nem csak az Alpokat érinti, hanem globális jelenségForrás: Luca Galuzzi
Világszerte változnak a gleccserek
A zürichi központú World Glacier Monitoring Service legfrissebb jelentése szerint általánosan igaz az a megállapítás, hogy a huszadik századi adatokhoz képest 2-3-szor gyorsabban olvadnak a gleccserek, ami minden évben átlagosan fél-egy méternyi jégolvadást jelent. A központ több száz, kisebb-nagyobb gleccser életét követni nyomon helyi mérésekkel, de műholdfelvételekkel lényegében a világ összes gleccserének változásait figyelemmel tudják kísérni. Ezek alapján megállítatható, hogy nemcsak az Alpok gleccsereit érinti a globális felmelegedés, hanem szinte az összeset a világon. Azonban van néhány kivétel. A norvégiai gleccserek a 19. század óta csak kissé húzódtak vissza, de a partközeli régiókban a kilencvenes évek óta néhány száz méteres vastagodás történt, és a hó mennyisége is nőtt.

A párizsi klímaszerződés célja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedés ne legyen magasabb 2 Celsius-foknál a század végére. (Bár most még úgy tűnik, hogy a tagállamok eddigi vállalásaival ezt meg fogják haladni). Jelenleg ez az érték egy Celsius-fok körüli, és már ez is elég ahhoz, hogy világszerte szélsőséges időjárási jelenségeket okozzon.

A globális felmelegedés hatásai egyre markánsabban láthatóak az arktikus területekenForrás: AFP/Marcel Mochet

A tengerszint emelkedése, a gyakori pusztító erejű viharok, a gleccserek olvadása, a mérséklet égövön szokatlan enyhe tél, a Golf-áramlat változásai csak néhány példa arra, amelyek arra utalnak, hogy a klíma változik, és ez összefüggésbe hozható az emberiség káros-anyag kibocsátásával.

 (Hagara-Nagy Nóra összeállítása)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK