Melegebbek a nyarak, mint valaha

2016.02.23. 11:01

A modern kori nyár bizonyítottan jóval melegebb, mint amilyen a Római Birodalom idejében volt. A legforróbb hónapokban tapasztalt európai középhőmérséklet körülbelül 1,3 Celsius-fokkal melegebb, mint két évezreddel ezelőtt. Tudósok ezért egyértelműen a klímaváltozást teszik felelőssé.

Az elmúlt három évtizedben Európa biztosan melegebb nyarakat tapasztalt, mint egykor, a Római Birodalom korában, legalábbis egy friss tanulmány szerint, amelyet most publikált az Environmental Research Letters tudományos folyóirat. 

A római korban sokkal alacsonyabb volt az átlaghőmérsékletForrás: AFP/Nikolay Doychinov

1986 óta a nyári középhőmérséklet átlagosan 1,3 Celsius fokkal lett magasabb, mint kétezer évvel ezelőtt, miközben a hőhullámok egyre hosszabbak, gyakoribbak és tartósabbak – mondja ki az a kutatás, amelyet 40 akadémikus segítségével állítottak össze, háromgyűrűs analízist használva. Kutatásukban klímamodelleket, történelmi dokumentumokat és összefüggéseket, doktori feljegyzéseket, illetve szerzetesek és papok leírásait vizsgálták.

„Az ekkora felmelegedés példa nélküli az elmúlt kétezer évben” – mondta el professzor Jürg Luterbacher, a jelentés koordinátora a The Guardiannek. – Ez rendkívül magas érték, nem magyarázható a természetes változékonysággal. Ezt egyértelműen az ember generálta, az antropogén klímaváltozáshoz kapcsolódik.”

A fatörzsek évgyűrűit is megvizsgálták a kutatókForrás: Flickr / Vicente Moreno

Mesélnek a fák

Noha a jelentés megkísérli új megvilágításba helyezni a vulkánkitöréseket, a napenergia változékonyságát és a földhasználati szokások változását a klímaváltozás szempontjából, a felmérés skálája csupán a június és augusztus közötti időszakra korlátozódik.

A legtöbb adat 755 előtti időszakból származik. A tudósok egyes fenyőfák gyűrűit vizsgálták, és ezek tömörségéből nyertek meghatározó információkat. Összesen három fenyőfélét vettek górcső alá Finnországban, Ausztriában és Svédországban. Ezek a fák ugyanis bizonyítottan meleg időjárási körülmények mellett nőttek és fejlődtek, de a hidegben valószínűleg „téli álmot aludtak”, ami azt jelenti, hogy a gyűrűiket és azok tömörségét a külső hőmérséklet miatt csak nyáron lehetett megmérni.

Térbeli változások

A kutatóknak a 755-ös esztendő után egyre több fenyőfa tanulmányozására volt lehetőségük. Már Svájcra, Franciaországra és még Spanyolországra is kiterjedt a kutatás.

A mostani felmelegedés egyértelműen az emberek hibájaForrás: hemis.fr/Cordier Sylvain

A térbeli változásokat és a regionális különbségeket vették figyelembe, amivel a korábbiaknál jóval pontosabb feljegyzéseket tudtak készíteni, majd összehasonlították egymással a rajzokat.

„Az abnormális és új keletű melegedés kiváltképp Dél-Európa egyes tájain látszik világosan, ahol a szóródási faktor általában kisebb, és ahol az antropogén klímaváltozás más területekhez viszonyítva korábban válhat nyilvánvalóvá” – mutat rá a riport. 

Történelmi visszatekintés

A jelentés bizonyítékot talált arra is, hogy a nyári hőmérsékletekben tapasztalható, múltbéli időjárási kilengések jóval nagyobb skálán mozogtak, mint azt korábban gondolták. A nyarak a római kor és a 3. század közötti időszakban számottevően melegebbek voltak, majd lehűlés vette kezdetét, ami egészen a 7. századik tartott. A középkorban (melyet „kis jégkorszaknak” is nevezhetünk, ezt azonban az éghajlat természetes változása eredményezte) az átlaghőmérséklet Nyugat-Európában 1-2 Celsius-fokkal, világszerte pedig 0,5-1 Celsius-fokkal maradt el az 1960-1990 közötti időszak átlagától, és 14. és a 19. század között maradandónak bizonyult. Az okokat például a naptevékenység csökkenésében és a vulkáni aktivitás növekedésében keresik a kutatók. Ahogy aztán elkezdődött a 20. század, a klímaváltozás hatásai fokozatosan továbbgyűrűztek, és egyre hangsúlyosabban terjedtek.

A szén-dioxid és más üvegházgázok kibocsátása a 19. század közepétől 1 Celsius-fokkal emelte meg a globális átlaghőmérsékletetForrás: AFP

„Az utóbbi 30 évben rendkívül magas nyári hőmérsékleteket mérünk, és a kutatás során egyetlen más bizonyítékot sem találtunk az elmúlt kétezer évből arra, ami erre az abnormális felmelegedésre utalhatott volna” – írta Jürg Luterbacher a tanulmányban.

(Jeki Gabriella összeállítása)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK