Az idei a legfontosabb Föld napja

2016.04.22. 15:15

Az idei lesz az eddigi legfontosabb Föld napja: ma írja alá ugyanis 160 ország államfője a párizsi klímaegyezményt, amely azt tűzte ki céljául, hogy az átlaghőmérséklet emelkedése maradjon 2 Celsius-fok alatt az iparosodás előtti mértékhez képest. A csatlakozó államok végre elkötelezik magukat amellett, hogy érdemben is tesznek valamit a globális felmelegedés visszaszorítására.

Ha a globális felmelegedés ilyen ütemben folytatódik, belátható időn belül egész partszakaszok, ezzel népes városok is víz alá kerülhetnek - a klímaváltozás ugyanis olyan mértékű tengerszint-emelkedést hoz magával, hogy annak beláthatatlan következményei lehetnek.

Eláraszthatja a tenger a partokat

Ezért is olyan fontos, hogy a 2016-os Föld napján New Yorkban 160 ország írja alá a párizsi klímacsúcson született egyezményt, amivel elkötelezik magukat, hogy az átlaghőmérséklet emelkedését 2 Celsius-fok alatt tartják az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatják az erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. Az egyezmény a tervek szerint 2020-ban lép majd hatályba.

Francois Hollande, a vendéglátó Franciaország köztársasági elnöke nyitja meg a párizsi klímacsúcsotForrás: AFP/Jacky Naegelen

A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amelyet több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogattak.

Olajkatasztrófa után kapott észbe a világ

A Föld napját 1970 óta ünnepeljük minden évben április 22-én. Az első alkalomról csak az Egyesült Államokban emlékeztek meg, miután 1969-ben Dél-Kalifornia partjainál,

Santa Barbara közelében hatalmas olajkatasztrófa történt.

Ennek hatására az első Föld napján, 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.

A Föld napja először 1990-ben vált világmozgalommá, több mint 140 környezettudatos ország reagált Denis Hayes felhívására, hogy globálisan is csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

Magyarország az elsők között csatlakozott,

1990-ben megalapította a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehozott.

Egymilliárdan vigyázunk a Földre

Idén a statisztikák szerint megközelítőleg egymilliárd ember vesz majd részt a Föld napján megrendezett megmozdulásokon - az első kezdeményezéshez egyébként már rögtön húszmillió környezettudatos amerikai polgár vonult ki, hogy tegyen valamit a bolygónkért. Itthon idén is rengeteg program közül válogathat az, aki szeretné visszaszorítani a környezetszennyezést, és lakhatóbbá tenni a Földet. A pontos listát a Föld Napja Alapítvány weboldalán lehet megtekinteni.

Ökológiai lábnyomunk a FöldönForrás: MTI

Ha nem szeretne előre megrendezett programokon részt venni, de tenne a környezetéért, bármely napon (nem csak a Föld napján) megteheti.

Ne vásároljon nejlonzacskót!

Sokkal egyszerűbbnek tűnik megvásárolni 5-10 forintért a nejlonzacskót a boltban, mint magunkkal cipelni egy szövettáskát - mégis, ha csak az emberek fele döntene úgy, hogy inkább mindig ugyanazzal a táskával jár bevásárolni, már ezzel is rengeteget tehetnénk a bolygóért. 

Elképesztő mennyiségű műanyag zacskót használunkForrás: Flickr / A.Davey

Már maga a plasztikzacskó legyártása is hatalmas csapás a környezetre. A nejlonzacskó alapanyaga a kőolaj, amely nem megújuló energiaforrás, és kitermelése sem éppen arról híres, hogy jót tesz a környezetnek. Egyévnyire elegendő ilyen táska előállításához 60-100 millió hordó olajra van szükség. Használat után még többet ártunk vele, mint az előállítással, ugyanis hozzávetőlegesen 400 év alatt bomlik le, és a világtengerbe került sok millió tonnányira tehető műanyag zacskó pedigévente körülbelül százezer teknős és más tengeri élőlény pusztulását okozza. Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget nagyjából akkora, mint az Egyesült Államok területe, és 80 százalékát a műanyag teszi ki. Ezeket a statisztikákat látva már rögtön kevésbé tűnik problémásnak egy újrahasznosítható táska használata.

Egyen kevesebb húst!

Az élelmiszergyártási rendszer az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtásának egyharmadáért felel. Ritkán gondolunk bele, de az az étel, ami a tányérunkra kerül, rengeteg fázison megy keresztül: a termesztés vagy nevelés után betakarítják vagy levágják, tárolják, feldolgozzák, szállítják, csomagolják - és mindegyik művelet szennyezi a környezetet. 

A húsmentes életmód rengeteget segítene a környezetenForrás: Thinkstock

Az élelmiszeripar a Föld minden emberére napi 6000 kalóriányi élelmiszert termel ki - ez háromszor annyi, mint amennyire egy átlagos embernek szüksége lenne. Ezek közül rengeteget elpazarlunk (egy része például egyszerű hulladék, amit nem használnak fel a fogyasztásra alkalmas élelmiszerek előkészítése során), és a 6000-ből körülbelül 1700 kalóriát arra tartunk fenn, hogy az állatokat etessük vele. A hústermelés kicsit sem hatékony, rengeteg (környezetszennyezéshez hozzájáruló) energiát használunk el arra, hogy az állatokat jó körülmények között tartsuk. Erre természetesen nem a spártai körülmények bevezetése a megoldás, hanem inkább a hatékonyság növelése, és a húsfogyasztás visszaszorítása. 

Persze nem biztatunk mindenkit arra, hogy teljesen vegetáriánus legyen (bár statisztikák szerint ez 25 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását mérő ökológiai lábnyomunkat), friss kutatások szerint a húsmentes étrendnek is vannak veszélyei. Elég, ha egy héten legalább egyszer húsmentes napot tartunk - már ezzel rengeteget segíthetünk a környezeten.

Sokkal hatékonyabbá kellene tenni az élelmiszeripartForrás: hemis.fr/Azam Jean-Paul

Autózzon kevesebbet!

Öröknek tűnő a harc az autósok és a biciklisek között, pedig rengeteget javíthatnánk a városok légszennyezettségén, ha többen járnánk kerékpárral. Egy átlagos autó körülbelül négy tonnányi szén-dioxidot termel ki egy év alatt.

Az autók károsanyag-kibocsátása a szmog fő okozója a városokbanForrás: AFP/Str

Egy kanadai kutatás kimutatta, hogy Kanadában az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 30 százalékát az autók okozzák. Ha az országban csak egy héten egyszer hagyná otthon mindenki a kocsiját, 3,8 millió tonnára rúgó károsanyag-kibocsátást spórolhatnának meg. Tíz kilométernyi biciklizés, ha az autózást váltja fel, napi 1500 kilogrammnyi üvegházhatású gáz emisszióját akadályozza meg

Itthon 2013-ban több mint 43 millió tonna üvegházhatást okozó gáz került a levegőbe. Ijesztő szám, de szerencsére a Központi Statisztikai Hivatal adatai csökkenő tendenciát mutatnak: ez az érték 2005-ben még majdnem 59 millió tonna volt. Ha egy héten egy nap mindenki biciklivel járna, már rengeteget segítene a helyzeten. Aki pedig nem szeret biciklizni, annak jó alternatíva a tömegközlekedés - bár a pöfögő buszok nem igazán környezetbarátok, mégis sokkal több ember fér el rajtuk, mint egyetlen autóban.

Használjon újrahasznosítható vizesüveget!

Korábban is említettük, hogy a műanyag borzasztó lassan bomlik le, és nagyon szennyezi a környezetet. A Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget műanyagjai között nemcsak nejlonzacskót, de műanyagpalackokat is találunk szép számmal. Ezek előállítása, a palackozás és a kiszállítás ugyanúgy  energiát emészt fel, ráadásul az előállítás maga is szennyezi a környezetet, és üvegházhatású gázokat bocsát ki a légkörbe.

Csendes-óceáni levesteknős (Chelonia agassizi) egy szeméttel borított partonForrás: NOAA/Andy Collins

Világszerte 60 millió műanyag flakont dobunk ki naponta - a szemét- vagy a hulladékégetőkbe vagy a hulladék-lerakóhelyekre kerül, egyik sem túlságosan környezetbarát megoldás. A nejlonzacskónál

vastagabb palackok 700 év alatt bomlanak el,

az égetéssel pedig szennyező anyagokat juttatunk az atmoszférába.

Az Egyesült Államokban mérhető műanyagpalack-fogyasztáshoz évi 15 millió hordó kőolajat használnak fel. Ez elég arra, hogy százezer autót hajtson egy egész évig. Ha az amerikaiak által egy évben megvásárolt palackokat egymás mögé sorakoztatnánk, százkilencvenszer érnénk körbe a Földet az Egyenlítőnél.

A műanyag palackokkal sajnos tényleg Dunát lehetne rekeszteniForrás: AFP/Pan Kanjun

Ma már gombamód nőnek ki a földből olyan vállalatok, amelyek szép, környezetbarát módon készült, újrahasznosítható vizespalackokat gyártanak. A legtöbb területen teljesen nyugodtan feltölthetjük ezeket csapvízzel is, ez ugyanis nem különbözik annyiban a boltban vásárolt ásványvizektől, mint gondolnánk. Ha mégis ragaszkodunk az utóbbihoz, vásárolhatunk nagyobb kiszerelésben, hogy ne kelljen minden másfél liter után újabb palackot bontani.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK