Több ezer tonna elpusztult állat vetődött partra Chilében

Tömegesen elpusztult bálnák, lazacok, heringek tetemeit és kagylókat vetettek partra a csendes-óceáni hullámok Chile partjain az elmúlt hónapokban - május elején mintegy nyolcezer tonna heringtetemre bukkantak a Queule folyó torkolatánál és több ezer kagylóra Chiloé szigetén.

Illetékesek az El Nino-jelenség okozta algavirágzás elburjánzásával magyarázzák a tengeri élőlények nagyarányú pusztulását.

Tavaly a latin-amerikai ország legdélibb partvidékén több mint 300 bálna pusztulását észlelték a szakemberek. Márciusban mintegy nyolcmillió lazactetemet találtak Los Lagos térségében.

Az országos halászati szervek szerint az év eleje óta az ország éves lazactenyésztésének mintegy 12 százaléka veszett el az algavirágzás miatt. Az elburjánzott alga csökkenti a víz oxigéntartalmát, ezért a halak megfulladnak.

Be kellett tiltani a halászatot a térségben

Chile a világ második legnagyobb lazactenyésztő állama Norvégia után. A hatóságok kénytelenek voltak betiltani a halászatot az érintett térségben, ami több ezer halász megélhetését veszélyezteti.

Minden évben van algavirágzás Chile déli részén, de idén jóval északabbra húzódott. Idén hatással van a kéthéjú kagylók populációjára is, ami korábban soha nem fordult elő - magyarázta Jorge Navarro, az IDEAL tengerkutató intézet munkatársa az AFP francia hírügynökségnek.

heringraj, illusztráció Forrás: DPA/AFP/Hinrich Baesemann

Melegedő víz okozott algavirágzást

A decembertől februárig tartó időszakban több ezer óriás tintahaltetemet mosott partra a víz Santa Maria szigetén, és az ország középső részén számtalan strandot kellett lezárni olyan medúzafajok elszaporodása miatt, amelyek nem őshonosak a térségben.

Az illetékesek szerint a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedésével járó El Nino-jelenség hatására megemelkedett a víz hőmérséklete, ez idézte elő az algavirágzást.

Chile mintegy négyezer kilométer hosszú csendes-óceáni partvidékét idén különösen súlyosan érinti a négy-hét évente fellépő El Nino-hatás. Az elmúlt 65 évben a mostani az egyik legintenzívebb El Nino-jelenség - közölte a chilei halászati intézet (Ifop) munkacsoportja. A tudósok más okokat is sejtenek a tengeri élőlények tömeges pusztulása mögött.

Laura Farias, a Concepcióni Egyetem óceánkutatója szerint a haltenyésztés növekedése Chile déli részén szintén hozzájárulhatott a lazacok és kagylók tömeges pusztulásához. "Léteznek olyan tanulmányok, amelyek azt jelzik, hogy Patagóniában az algavirágzást a növekvő víziállat-tenyésztés, vagyis akvakultúra idézi elő" - mondta az óceánkutató.