Minden második háztartásban ketyeg az ólombomba

Akár tévézhetnek is mellettünk

A katódcsöves tévék gyakran végzik illegális hulladékként, holott a bennük lévő anyagok rendkívül mérgezőek. Kidobni őket esztelen pazarlás is a mai nyersanyagárak mellett.

A foci-Eb és a nyári olimpia remek indok sokak számára, hogy lecseréljék katódcsöves tévéjüket új lapostévére: a magyar háztartások 56 százalékában már zömmel LCD-televízió van (és néhány százalék plazmatévé). Tévénézési szokásaink megváltozása, a laptopon vagy tableten történő online tévézés előretörése is azzal jár, hogy egyre ritkábban kapcsoljuk be az öreg tévét, majd eljutunk arra a pontra, hogy ideje megszabadulni tőle.

Egyre több régi tévét dobunk ki, hogy lecserélhessük az újra Forrás: IndieGogo

Ha az új tévé vásárlásakor nincs lehetőség leadni a régi készüléket, az egy ideig porosodik a lakásban, garázsban, nyaralóban. Egyéni türelemtől függ, hogy kivárjuk-e az éves lomtalanítás idejét, avagy elvisszük az öreg tévét egy lakossági hulladékudvarba. Környezetvédelmi és újrahasznosítási szempontból ez volna az ideális megoldás – de mindig van egy "de".

Sok katódcsöves tévé végzi illegális hulladéklerakókban, például árokparton, erdő szélén. Ám az éves lomtalanítás során is előfordul, hogy a kitett tévéket kibelezik a hulladékvadászok. Ha viszont sérül a tévé szigetelése, betörik a képernyő, máris robban az ólombomba:

a mérgező anyagok leszivárognak a talajba, talajvízbe, környezetszennyezést okozva.

Nem hulladék, hanem nyersanyag

Egy katódsugárcsöves tévé közel 100 százalékban újrahasznosítható. Feldolgozása a szétszereléssel kezdődik: leválasztják róla a műanyag vázat, majd kiszerelik és külön-külön feldolgozzák az elektronikai elemeket, a kezelőpanelt, az üvegelemeket.

A régi tévék, ha rossz helyre kerülnek, környezetszennyezőek lehetnek Forrás: AFP/RIA Novosti/Igor Vinogradov

2016-ban várhatóan 7000 tonna kijelzőt gyűjtenek be, és ennek megközelítőleg 90 százaléka CRT-tévé vagy -monitor lesz - tájékoztatta az Origót Nagy Sándor, a Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézetének adjunktusa, aki a begyűjtéssel és az értékes részek kinyerésével, a maradványanyagok hasznosításával foglalkozik.

Amikor az átlagember megveszi a tévét, fel sem merül benne, hogy annak különböző összetevői honnan származnak, milyen úton-áron lehet beszerezni őket. Rovatunkban többször foglalkoztunk már a városi bányászat fogalmával, vagyis hogy

a leselejtezett elektronikai eszközökben lévő nemesfémek és ritkaföldfémek újrahasznosításával világszerte dollárszázmilliókat lehetne megtakarítani.

"Csak 2014-ben állt le a CRT-tévék gyártása, de még 2007-ben is 100 millió készüléket állítottak elő világszerte" - mondta Mucsi Gábor, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának dékánhelyettese az Origo kérdésére.

Hulladékból habüveg, ami lebeg a vízen

Magyarországon jól megoldott volna a begyűjtés és újrahasznosítás, de nincs elég motiváció, nemcsak a magánemberekben, hanem a cégek részéről sem, hogy leadják hasznosításra a régi készülékeket. Kellő állami inspiráció sincsen.

Bálás üveghulladék Forrás: Origo

A katódsugárcsöves tévé frontüvegéből bárium és stroncium nyerhető ki, a mögötte lévő kúpos részt, a kónuszüveget belül ólomréteg szigeteli, amely véd a képalkotó elektronágyú által keltett röntgensugárzástól.

Előbb említettük, hogy a CRT-tévék majdnem 100 százalékban újrahasznosíthatók, ám hiába tudnánk a kinyert anyagokból új katódsugárcsöves tévét gyártani, az már nem kell senkinek. Ezért az újrahasznosításhoz egy új termék, új megoldás kifejlesztésére volt szükség.

A fémek kinyerése után maradó üveget betonhoz keverve hasznosítani lehet. Nem is akárhogy: habüveget (például habkavicsot) készítenek belőle, amely a még benne lévő, ki nem nyert mérgező összetevőket – mint megannyi mikrokapszulát – beágyazza. Továbbá

nem engedi ezeket a toxikus komponenseket kioldódni semmilyen környezeti hatásra

(eső, hőség) sem.

Az üveg habosítását úgy végzik, hogy a 700-800 Celsius-fokon meglágyított üveghez mészkövet adagolnak, amelyből a hő hatására szén-dioxid szabadul fel, és mint a törökmézet, lyukacsosra felfújja az üvegolvadékot. A habosított üvegben lévő buborékok a felszín felé zárt cellák, kívülről sem a levegő, sem a víz nem képes bejutni. A cellák olyan mértékben csökkentik az üveg sűrűségét, hogy a habüveg lebeg a vízen.

Habosított üveggel könnyíthetjük a betont

A Geofil-habkavics feltalálója a tatabányai Hoffmann László vegyész-fizikus, aki a 2000-es évek elején több nemzetközi díjat is nyert a technológiával: a hulladéküvegből gázosítással 2-25 milliméter átmérőjű golyókat állítanak elő, ezt lehet például a betonhoz keverni az úgynevezett könnyűbeton előállításához.

Míg a természetes kavics sűrűsége 2500-2600 kilogramm köbméterenként, a habkavicsé csupán 400-600 kilogramm. Ennek köszönhetően a habkavicsos beton tömege körülbelül a fele, harmada a hagyományos betonnak. Így egy ház födémszerkezete könnyebb lesz, ami hat az építkezés minden kapcsolódó fázisára: például elég két ember egy ötméteres födémgerenda mozgatásához.

A habkavics mikroszkopikus képe Forrás: Miskolci Egyetem

"A habkavicsos beton hő- és hangszigetelő tulajdonságai is sokkal jobbak. Lehet belőle olyan téglákat, falazópaneleket gyártani, amelyek alkalmasak házak homlokzati szigetelésére vagy autópályák melletti zajcsökkentő fal építéséhez" - mondta Mucsi Gábor.

A jót is tovább lehet fejleszteni

A Miskolci Egyetemen a Hoffmann-féle üveghabosítás technológiáját úgy fejlesztették tovább, hogy immár nemcsak a katódcső és a frontüveg, hanem minden más hagyományos üveghulladék is "mehet a kemencébe", például törött ablak, öblösüveg, de még az LCD-hulladék is.

Utóbbi tévék életciklusa a technikai fejlődés miatt várhatóan jóval rövidebb, mint a 10-20 évre tervezett CRT-televízióké, tehát néhány év múlva amúgy is óriási mennyiségben kellene gondoskodni az újrahasznosításukról. Az egyetem fejlesztőcsapata ennek próbál elébe menni.

A hulladéküveg felhasználásával mérsékelhető az elsődleges nyersanyag-felhasználás.

A miskolci kutatók módosításaival nemcsak kavicsot, hanem térkitöltő hasábokat vagy egyéb szabályos alakú idomot is lehet készíteni bármilyen hulladéküvegből. A habüveget pedig újszerű kötőanyagba ágyazzák be, amely úgynevezett green cement, környezetbarát zöld cement.

"Ez részben geopolimer típusú kötőanyag, maga is újrahasznosított, mert a visontai szénerőmű pernyéje az alapja – magyarázza Mucsi Gábor. – Így egy olyan könnyű terméket nyerünk, amelyből Ytong téglához hasonló építőelem vagy homlokzati szigetelés is készülhet. Jelenleg azzal kísérletezünk, hogy a kötőanyagba polisztirolhulladékot, magyarán bontott hőszigetelő anyagot ágyazzunk be."

A golyócskák, amik segítségével a könnyűbeton készül Forrás: Miskolci Egyetem

Mi fán terem a geopolimer?

Az új típusú kötőanyag a geopolimer: a "geo" azt jelenti, hogy az alapja földből származik, pontosabban a talaj szervetlen részét alkotó szilikát, illetve a lignit (barnaszén) égetéséből származó pernye, valamint lehet még kohászati salak is.

A "polimer" pedig arra utal, hogy ez egy térhálós szerkezetű óriásmolekula, akárcsak a jól ismert műanyag. Ám míg a műanyag szerves polimer, mert szén- és hidrogénatomokból áll, addig a szervetlen geopolimer ásványokból épül fel. A veszélyes hulladékból, jelen esetben a katódcső ólommal szennyezett üveghulladékából habkavicsot készítenek, és azt keverik a pasztaszerű geopolimerhez, mint mazsolát a kalácstésztához.

Szilárdulás után a végeredmény egy mesterséges kőzet, amely idő-, sav-, hő- és tűzálló.

A geopolimer felhasználása sokrétű lehet: Franciaországban a nukleáris hulladék mentesítését végzik a beágyazásos technológiával, Ausztráliában reptéri kifutópálya és ház is készült belőle.

A Miskolci Egyetem kísérleteiből kiderült, hogy Magyarországon akkor lehet széles körben építőanyagként felhasználni az újrahasznosított habkaviccsal könnyített geopolimert, ha fagyállóságát javítják.

Ausztráliában reptéri kifutópálya is készül az új anyagból Forrás: Imaginechina/Liu Zhuoqun

"Nem akarunk vetélkedni a hagyományos, cement alapú betonnal, mert az kiforrott eljárás – magyarázza a miskolci kutató. – Mi olyan terméket szeretnénk előállítani, amely nagy hozzáadott értékkel rendelkezik. Ahol szempont a tűz- és hőállóság vagy a hang- és hőszigetelés, ott a mi anyagunk jöhet szóba."

A jelenlegi mennyiségek mellett

még nem gazdaságos a habkavicsos beton gyártása,

de ha a környezetszennyezés megelőzését is számításba vesszük, jobb az egyenleg. Nagyságrenddel javítani lehetne a helyzeten, ha a bizonyos termékekre kivetett termékdíjjal kompenzálnák a gyártási költséget. Ehhez állami szerepvállalásra van szükség.

"Ha emelkedik a világpiacon a nyersanyagok ára, akkor felértékelődik az újrahasznosítás, a másodnyersanyagok létjogosultságának jelentősége" - összegezte Mucsi Gábor.