Nincs B terv, mert nincs B bolygó

2016. november 10. 04:17

Dead fish is seen in the soil of a dried-up reservoir during a severe drought in Luliang county, Qujing city, southwest Chinas Yunnan province, 29 March 2010. Meteorologists have attributed the once-in-a-century drought parching southwest China to climate change. The drought has left more than 18 million residents and 11.7 million head of livestock suffering drinking-water shortages over a region encompassing the southwestern provinces of Yunnan, Guizhou, Sichuan, the Guangxi Zhuang Autonomous Region and the municipality of Chongqing, data from the Ministry of Civil Affairs showed. The direct reason for the drought is light rain and high temperatures, said Ren Fuming, a leading expert at Chinas National Climate Center. His opinion was echoed by Zhang Peiqun, also a meteorologist with the center. Zhang said the rainfall in worst-hit Yunnan since September last year is the lowest in about 50 years while the average temperature since the beginning of winter is the highest. He said the reasons underlying it were the complicated ocean currents and anomalous atmospheric circulation.

Vágólapra másolva!

Valóban példátlan klímaváltozás zajlik jelenleg a bolygónkon? Mire számíthatunk az elkövetkezendő évszázadban, és gátat szabhatnak-e a folyamatnak a 2015-ös párizsi klímacsúcs merész célkitűzései? Hogyan alkalmazkodhat a gyorsan változó körülményekhez a hazai mezőgazdaság? A Magyar Tudomány Ünnepének egyik kiemelt előadásán Bartholy Judit meteorológus és Veisz Ottó agrárkutató ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat.

Stvorecz Adrián

Vágólapra másolva!

időjárás globális éghajlatváltozás MTA ELTE klímaváltozás éghajlat mezőgazdaság

Üvegházhatásból is megárt a sok

A WWF napokban kihozott friss felmérése alapján a magyar lakosságot egyre kevésbé foglalkoztatja a klímaváltozás. Szerencsére az érdeklődés csökkenése az előadás látogatottságán nem volt tetten érhető, sőt majdnem csordultig töltötték a termet az érdeklődők.

A rendezvény elején Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára egy tévképzetet oszlatott el. Az üvegházhatás jelenségéről hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy alapvetően ördögtől való, pedig nem ez a helyzet, az általunk ismert élet szempontjából nélkülözhetetlen a létezése. A globális átlagos felszínközeli hőmérséklet jelenleg 15 °C, ha azonban az üvegházhatás nem érvényesülne, akkor -18 °C-os hideg uralkodna a bolygónkon.

A probléma ott kezdődik, hogy többlet-üvegházhatást teszünk az ipari és mezőgazdasági tevékenység, valamint közlekedés révén a légkörbe, ami többletmelegedéshez vezet. A vészharangot elsőként a Nobel-díjas svéd kémikus, Svante August Arrhenius kongatta meg, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű égetése a földi légkör melegedését idézi elő.

Drasztikusan nő az üvegházhatású gázok mennyisége

Ma ott tartunk, hogy az emberiség miatt a Föld légkörének szén-dioxid-tartalma 44 százalékkal magasabb az ipari forradalom előtti korszakhoz képest, a metán és a dinitrogén-oxid esetében pedig 153, illetve 21 százalék ez az arány. Ha kizárólag a szén-dioxid koncentrációt nézzük, ilyen magas érték az elmúlt 800 ezer évben nem fordult elő, ezt a jégfuratminták vizsgálata alapján állapították meg a szakemberek.

Nem megnyugtató, hogy egyes pesszimista forgatókönyvek jóslata szerint a szén-dioxid légköri koncentrációja több mint a háromszorosára is nőhet a 21. század végére.

Igenis van okunk az aggodalomra, mert nagyon jelentős mértékű a már eddig bekövetkezett üvegházhatású gázkoncentráció-növekedés, és a jövőre vonatkozóan még sötétebb képet látunk"

– mondta Bartholy Judit.

Forró a helyzet

Mi a helyzet a globális hőmérséklet változásával? Ki lehet-e mutatni szignifikáns növekedést? A válasz igen, az elmúlt 100-150 évben a globális melegedés mértéke közel 1 °C volt, és ha nem a teljes felszínt nézzük, csak a szárazföldeket, a melegedés mértéke elérte az 1,3 °C-ot is. Az adatokból az is kiderült, hogy a rendszeres műszeres mérések kezdete, vagyis 1850 óta a tíz legforróbb év 1998 után következett be.

Bartholy Judit szerint a klíma jövőbeni alakulását globális és regionális modellekkel vagyunk képesek nyomon követni, és segítségükkel előrejelzéseket is tudunk készíteni a jövőre vonatkozóan. Például megadható, hogy ha a globális mértékű melegedés eléri az 1 °C-ot, akkor milyen lesz a felmelegedés területi eloszlása a földön, hol lesznek lassabban és gyorsabban melegedő régiók. Az is meghatározható, hogy az 1 °C-os melegedéshez milyen csapadékváltozás kapcsolódik. Ezek alapján elmondható, hogy a melegedési tendencia leginkább a sarkvidéki és a szárazföldi területeken érzékelhető. Ha a csapadékváltozást nézzük, a Földközi-tenger térsége sokkal szárazabbá válik, míg a trópusi, óceáni, valamint sarkvidéki területeken növekszik a csapadék mennyisége. Bartholy Judit elmondta, hogy a modelleknek vannak hibáik, de ezek számszerűsíthetők és idővel pontosíthatók.

Nem jósolható meg azonban pontosan, hogy milyen társadalmi-gazdasági folyamatok fognak lejátszódni a jövőben.

Nem tudhatjuk például, hogy száz év elteltével hány ember fog élni a földön, vagy hogy mennyire sikerül visszaszorítani a fosszilis tüzelőanyagokat, és elősegíteni a megújuló energiaforrások felhasználását. Emiatt többféle forgatókönyvet, optimistább és pesszimistább változatot egyaránt figyelembe kell venni. Sajnos még a „derűlátóbb" szcenárió jövőképe sem túl biztató, a becslések szerint a 21. század végére a globális melegedés mértéke messze meghaladja a 2 °C-ot, azaz a visszafordíthatatlansági küszöbértéket. (Ez a „bűvös" 2-es szám azért fontos, mert ha sikerülne alatta maradni, akkor a földi légkör fizikai folyamatai még visszafordíthatóak lennének.) Szintén nagy a valószínűsége annak, hogy a hőhullámok gyakorisága, erőssége és időtartama jelentős mértékben növekedni fog.

Mezőgazdasági szempontból lényeges információ még, hogy a globális éghajlatváltozás következtében a tenyészidőszak hossza - vagyis a mesterséges növénytermesztés időszakának hossza – változik. Bartholy Judit és munkatársai az Alföld és a Dunántúli-középhegység régióit vizsgálták, és azt találták, hogy a tenyészidőszak jelentősen meghosszabbodik.

„Nincs B terv, mert nincs B bolygó"

A fenti idézet Ban Kimun leköszönő ENSZ-főtitkártól származik, és jól érzékelteti, mi forgott kockán a párizsi klímacsúcson.

A konferencia célja az volt, hogy olyan megállapodás szülessen, amivel a globális melegedés mértékét 2 °C alatt lehet tartani.

Ez nem egyszerű feladat, tekintve, hogy az optimistább forgatókönyv is az említett értéket túllépő melegedéssel számol. További probléma, hogy megnézték, mi a helyzet a már kibányászott kőolaj-, földgáz- és szénkészletekkel. Kiderült, hogy ha ezeket mind felhasználják, a klímacsúcs által kitűzött fő cél nem teljesíthető. Gyors cselekvésre van tehát szükség.

Ami az országokat illeti, 2005 és 2012 között kimutatható volt, hogy az USA és Európa igyekszik a kibocsátást visszafogni, Kína esetében viszont nem lehetett hasonló törekvést tapasztalni. Így Bartholy Judit szerint az egyik célkitűzésnek az számított, hogy elérjék, az ázsiai ország is csatlakozzon a klímamegállapodáshoz. Ez a szerződés csak akkor lép hatályba, ha ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki. Október 5-én a feltétel teljesült, így a klímaegyezmény november 4-én életbe léphetett.

Várhatóan 2016 végéig összesen 107 ország fogja teljesíteni a párizsi egyezmény ratifikálásának követelményeit, ezzel pedig a teljes kibocsátás 77,8 százaléka le van fedve.

Lehet azt mondani, hogy ez csak vállalás, és nem tudjuk, mit hoz a jövő, miként fogják az országok külön-külön ezt a kibocsátáscsökkentést végrehajtani, de mindenesetre kezdeti lépésnek nagyon biztató"

– mondta a klímacsúcs eredményéről Bartholy Judit.

Az elképzeléseknek keresztbe tehet, hogy időközben Donald Trump megnyerte az elnökválasztást az Egyesült Államokban. A republikánus politikusról köztudott, hogy klímaszkeptikus, így bizonytalanná válhat az klímaegyezmény sorsa.

Hogyan fenyegeti a klímaváltozás a mezőgazdaságot?

A Kárpát-medence térségében is számolnunk kell a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribb megjelenésével. A klímamodellek forró, csapadékszegény nyarakkal és enyhe, csapadékban gazdag telekkel számolnak. Előbbi vízhiányhoz, aszályhoz, utóbbi árvizekhez és belvízveszélyhez vezet.

A növekvő téli csapadékintenzitás ezen túl még egy másik komoly problémát idéz elő: ha hirtelen sok eső hullik, a talaj nem képes befogadni a vizet, így a növények számára nem lesz felhasználható, ráadásul a talaj felső rétegét is elmossa. A növekvő szélsebesség mechanikai károkat okoz, és ugyancsak pusztítja a talaj termőrétegét. A klímaváltozás közvetett hatásai között tartható számon, hogy új kórokozók, kártevők jelennek meg, valamint erőteljessé válik a gyomosodás. A hazai mezőgazdaság számára mindez nagyon káros lehet.

Mit tehetünk?

„A kedvezőtlen hatások okozta veszteségek csökkentésére alapvetően két lehetőség áll rendelkezésre.

Az egyik a biológiai alapok fejlesztése, vagyis olyan rezisztens növényfajták nemesítése, amelyek jobban elviselik a szélsőséges időjárási hatásokat, vagy legalábbis kisebb mértékű terméscsökkenést mutatnak.

A másik opció új termesztéstechnológiai eljárások alkalmazását takarja" – mondta előadásában Veisz Ottó agrárkutató, az MTA doktora, aki a martonvásári fitotronban folyó kutatások eredményeit is ismertette.

A fitotron Európa egyik legnagyobb növénykísérleti nagyberendezése. Növénynevelő egységeiben a külső környezeti feltételektől függetlenül, programozhatóan és reprodukálhatóan végezhetők a növényi kísérletek. A kamrákban a növényi élet számára fontos környezeti tényezők szabályozhatók, és a föld bármely részén előforduló klimatikus viszonyok előállíthatók. A fitotronban lehetőség van arra is, hogy a klíma egyes elemeinek hatását a növényi életre külön-külön is meghatározzák.

A biológiai alapok fejlesztéséhez tisztában kell lenni azzal, hogy a jelenleg rendelkezésre álló növények miként reagálnak az előre jelzett éghajlati változásokra. Különböző búzafajták fitotronban végzett vizsgálata során például kiderült, hogy magasabb szén-dioxid-koncentráció mellett a termésmennyiség nőtt, ám míg az egyik növényfajta csak korlátozottan volt képes hasznosítani a szén-dioxidot, a másik szinte korlátlanul. Az aszályos körülményeket úgyszintén szimulálták, és a várakozásoknak megfelelően a mostoha viszonyok hatására a terméshozam mindkét fajtánál csökkent.

Ebből a kísérletből az derült ki, hogy a megnövekedett légköri szén-dioxid-koncentráció bizonyos mértékben képes az aszály miatt fellépő terméscsökkenést mérsékelni, ez a hatás azonban az egyes fajtáknál különbözött.

Hasonló eltéréseket sikerült kimutatni az egyes fajták fagyállósága és vízhasznosító képessége között.

A legfontosabb szempontok

Röviden összefoglalva azt lehet mondani, hogy a különböző genotípusok között jelentős különbségek vannak a környezeti tényezők változása esetén, és a nemesítők ezeket az eltérő tulajdonságokat veszik figyelembe az új növényfajták létrehozása során.

Veisz Ottó szerint a klímaváltozás jövőbeli hatásainak ismeretében az új fajtáknak egészen biztos, hogy szárazságtűrőnek, jó vízhasznosító képességűnek kell lenniük, és nemcsak az időjárással kell dacolniuk, hanem a betegségekkel is. Mindezek mellett fontos a versenyképesség, azaz megfelelő mennyiségű és minőségű termést kell produkálniuk.

A kutató az előadás zárásaként annak kulcskérdésére is igyekezett választ adni. „Lesz kenyér unokáink asztalán, legalábbis Magyarországon, még akkor is, ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg a klímaváltozással kapcsolatban. Hogy a föld valamennyi lakójának fog-e a rendelkezésére állni elegendő élelem, az már viszont nem a nemesítőkön és növénykutatókon múlik" – mondta Veisz Ottó.