Rendszeressé válhat a korallfehéredés a Nagy-korallzátonynál

A Nagy Ausztrál Korallzátony részlete. Az emelkedő hőmérséklet miatt a tengervíz is melegebbé válik, ami a korallok "kifehéredésével" azaz pusztulásával jár együtt

Rendszeressé válhat a tömeges korallfehéredés az ausztrál Nagy-korallzátonynál, mivel az ember okozta klímaváltozás növeli a pusztító természeti jelenség előfordulásának gyakoriságát.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Miami Egyetem közös tanulmánya szerint a tömeges korallfehéredés évente előforduló jelenséggé válhat a következő fél évszázad során. A szakemberek szerint a Tajvan és a Bahama-szigetek körüli zátonyok lesznek az évente bekövetkező korallfehéredés első áldozatai 2043-tól, majd egy évtizeddel később a bahreini, a chilei és a csendes-óceáni zátonyok következnek a sorban.

Erik Solheimnek, az UNEP vezetőjének közleménye szerint a 2015-ös párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás teljesítésével - vagyis annak biztosításával, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt marad -, időt lehetne nyerni az ausztráliai és egyéb korallzátonyok regenerálódására, a jelenlegi helyzethez való alkalmazkodásra és a jövőre való felkészülésre.

Nagyon súlyos a fehéredés

Az ausztrál Nagy-korallzátony az eddig megfigyelt legsúlyosabb korallfehéredését szenvedte el 2016 eleje óta. A fehéredést a tengervíz hőmérsékletének emelkedése okozza, amelynek hátterében a klímaváltozás és a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó - immár elvonult - El Nino légköri jelenség áll. Az ausztrál vizek nagy részének felszíni hőmérséklete 0,73 Celsius-fokkal emelkedett az 1961-1990 közötti átlaghoz képest, ami rekordnövekedést jelent. A koralltelep csaknem 90 százalékát érintette a fehéredés, amely végül a virágállatok 20 százalékával végzett.
Az ausztrál meteorológiai hivatal szokásos évi klímajelentése szerint a fehéredés a zátony északi harmadát érintette a legsúlyosabban.

A Nagy Ausztrál Korallzátony részlete. Az emelkedő hőmérséklet miatt a tengervíz is melegebbé válik, ami a korallok "kifehéredésével" azaz pusztulásával jár együtt Forrás: Getty Images/Flickr RF/Daniel Osterkamp

A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is.

A tanulmányt vezető Ruben van Hooidonk, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA), valamint a Miami Egyetem munkatársa szerint egyetlen korallzátonynak átlagosan öt évre van szüksége ahhoz, hogy regenerálódjon egyetlen korallfehéredés után, vagyis a jelenség évenkénti előfordulása jelentősen megváltoztatná a világ egyik legértékesebb erőforrásának ökológiai funkcióját, úgy mint a halászterületek biztosítása, valamint a partok védelme.

A világ korallzátonyai évente nagyjából 375 milliárd amerikai dollárt generálnak a globális gazdaság számára.