[origo] címlap24 órakomment.huvidea[freemail]iWiW
Faludy GyörgykiállításPetőfi Irodalmi Múzeum
2010. szeptember. 22.
Zokni nélkül

A hányattatott sorsú és mindig polgárpukkasztó Faludy György ma ünnepelné századik születésnapját. Kalandjainak a fővárosi emlékkiállítás segítségével eredtünk nyomába. Be tudják-e mutatni a gimnáziumi tablóképek, az egzotikus szuvenírek és a recski anekdoták a kivételes személyiség életét? Picuri kiállítás, nagy elme. És végül arra is fény derül, hogyan lett Edgar Allan Poe és Walt Whitman amerikai kém.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

FALUDY GYÖRGY (1910-2006)
A kalandos életű költő kétszer menekült el Magyarországról, igazi világpolgárként élt hét különböző országban, végül mégis hazatért. Hírnevét a 26 éves korában írt Villon-átköltésekkel alapozta meg, amelyet saját kiadásban jelentetett meg. A kötetet a nyilasok elégették, a költő húgát a Dunába lőtték. A háború után Faludy éveket töltött Recsken, a Rákosi-korszak tapasztalatairól írta legismertebb művét, a Pokolbéli víg napjaim-at. 1956-ban sok százezer honfitársával együtt távozott az országból, ahol aztán évtizedeken át a nevét sem volt szabad kiejteni. Visszaemlékezései csak szamizdatban terjedhettek, és úgy is csak a politikai erjedés utolsó éveiben. Mikor visszajött Magyarországra, Kossuth-díjat kapott, és meztelenül pózolt ifjú feleségével. 2006. szeptember 1-jén, 96 éves korában hunyt el.

Faludy Györgyre négy évvel halála után is gyakran utalnak úgy, hogy költőfejedelem. Manapság már nem divatos a költőket a nemzet lángoszlopának tartani, de ha valami kevés megmaradt bennünk a felfogásból, amely mitikus szerepet osztott az íróemberekre, hát Faludy György birtokolta azt a karizmát és sorsot, amelyet csodálni lehetett. A "költőfejedelem" 2010. szeptember 22-én lenne százéves. A Petőfi Irodalmi Múzeumban tavasszal nyitott Faludy-kiállítás arra lenne hivatott, hogy segítsen megismerni a költő életét és műveit. A születésnap jó ürügy, hogy megnézzük, ez hogy sikerült neki.

A kiállításban először az üt meg, hogy mennyire szerény. Pedig mennyi mindent lehetett volna elmesélni. A betévedő látogató csupán két kisebb teremben merülhet el a Faludy-univerzumban. Mindezek ellenére a legjobban tájékozott faludysták is fognak találni egy-két újdonságot a tárlatban. Itt van rögtön a bejárat melletti szekrényke, melynek fiókjaiban Faludy gyermekkori fotóin derülhetünk. Az úszónadrágos észak-franciaországi kép mellett a fasori gimnázium tablóképén is kiszúrhatjuk az ifjú poétát (itt nézhetsz több képet). Mellette a kiállítás szenzációjából, a nemrég megtalált fiatalkori versekből olvashatunk, amelyeket az iskolai önképzőkör számára farigcsált.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
További képek a fotóra kattintva!

A kiállítás első sarka Faludy karrierjének indulásáról mesél, így elolvashatjuk például a kezdő költőnek és egy barátjának Móricz Zsigmondhoz írt levelét is. A "Mélyen tisztelt Mester!" kezdetű játékos iromány arról próbálja meggyőzni a Nyugat szerkesztőjét, hogy ugyan olvassa már el a "Nagyapám utolsó napja" című, régen elküldött novellájukat. Sajnos az már nem derül ki, hogy a könyörgés meghatotta-e a főnököt, de az biztos, hogy Faludy nem ezzel a zsengéjével, hanem a  híressé vált Villon-átköltéseivel tört be a magyar irodalmi életbe.

A költő remek történelmi érzékéről tesz tanúbizonyságot a tény, hogy 1938-ban elhagyta az országot. A kalandos Párizs-Casablanca-Marrakesh utazás sok vers témáját adta, Faludy hosszú vándorlása pedig Amerikában ért véget. Az itteni magyar emigránsokkal együtt szerkesztette a Harc és a Dolgozók világnapja című újságokat, ezeknek a cikkeiből is bőven olvashatunk a kiállításon. 1946-ban nagy reményekkel tért vissza Magyarországra, fiatalos lendülettel vetette bele magát az újságírásba, a vidéki utazásokba és a szobordöntögetésbe.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Az egyik tablón megcsodálhatjuk azt a borzalmas ÁVH-s véghatározatot, amely Faludyt a recski munkatáborba száműzte. Belenézhetünk Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia Faludy György, költő című dokumentumfilmjébe, amiben felsejlenek a Pokolbéli víg napjaim egyes groteszk epizódjai. Hihetetlen hidegvérre vall, hogy valaki pókerarccal személyleírást tudott adni három képzeletbeli amerikai kémbarátjáról, Edgar Poe századosról, Walt Whitman őrnagyról és Z. E. Bubbelról, vagyis magáról az ördögről. Sokáig körözhették őket a hatóságok.

A kiállítás további része, vagyis a második terem nem kínál sok szórakozást. A szervezők láthatóan nem tudtak vagy nem is akartak mit kezdeni az öregedő mester kicsapongásaival. Míg a második feleség egy kandallónyi idillt kap, Fanny asszonyt elintézik a Két szonett néhány strófájával (Hatvanöt év korkülönbség) (Itt még jó sok képet láthatsz a kiállításról). Cserébe megtekinthetjük a költő Erika típusú írógépét, arab burnuszát, valamint néhány dedikált könyvét.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Ezt a termet csak az a remek térképinstalláció menti meg az unalomtól, amelyen a városokra kattintgatva az egyes helyszínek által megihletett versek között böngészhetünk.

A kiállításon van mit nézni, ha hétvégén a belváros felé tévedünk, érdemes betérni. De egy jó tanács: ha igazán Faludyra szeretnénk emlékezni, lapozzuk fel a Pokolbéli víg napjaim-at, nézzünk bele a lenti videóba, és egy napig próbáljuk ki mi is zokni nélkül.


Iván Tünde

ImpresszumMédiaajánlatAdatkezelési SzabályzatAz [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva.a