[origo] címlap24 órakomment.huvidea[freemail]iWiW
e-könyvFrankfurti KönyvvásárMagvető Kiadó
2010. október. 18.
"Az eBook-helyzet fokozódott" - a Magvető Kiadó főszerkesztője a Frankfurti Könyvvásárról

Az európai könyvkiadás legnagyobb eseménye a Frankfurti Könyvvásár, itt szoktak a kiadók tájékozódni arról, melyik külföldi könyv jogait érdemes megvenni, sőt nem egyszer itt kezdődnek el az informális tárgyalások a vásárlásról. Az idei vásárt 2010. október 5. és 10. között rendezték meg. Elsőként Sárközy Bencét, a Magvető Kiadó főszerkesztőjét kérdeztük a vásár eredményeiről. Kiderült, nagyon menő most Sofi Oksanen, még mindig nem csengett le a skandináv őrület, és hogy Európa egyelőre csak az iPhone-könyvekben lát fantáziát. 

Forrás: AFP

- Az idei kiemelt vendég Argentína volt, vásárolt a Magvető Kiadó valamilyen argentin művet?

- Az argentin állam a frankfurti díszvendégsége kapcsán számtalan könyv megjelenését támogatta szerte a világon, és ez lehetőséget adott arra, hogy ennek a programnak a keretében (TYPA) a Magvető megjelentethesse César Aira Epizód egy vándorfestő életéből című kisregényét. A könyv fantasztikusan megírt, ízig-vérig dél-amerikai elbeszélés, a borgesi hagyományokat híven követve - méltán mondhatta egyszer Carlos Fuentes, hogy "Aira megkaphatja a Nobel-díjat". A könyv szeptemberben jelent meg, és bekerült a TYPA által támogatott könyvek katalógusába, mellyel a könyvvásárra készültek el. Folytatni is szeretnénk a szerző kiadását; ugyancsak Cserháti Éva fordításában tervezzük jövőre megjelentetni Aira másik kisregényét, a Kísértetek-et.

- Milyen trend/trendváltozás érzékelhető az idei vásár alapján? Változtak a hangsúlyok a könyvszakmában?

- Az eBook-helyzet fokozódott, sok szó esett az elektronikus könyvek jövőjéről, és sokan látnak egyre nagyobb fantáziát - egyelőre Európában leginkább az iPhone-könyvekben. Másrészt Stieg Larsson világsikere óta még intenzívebb az érdeklődés a skandináv könyvek iránt, a vásár egyik legfelkapottabb szerzője például az észt származású Sofi Oksanen volt, akinek legutóbbi könyvét itthon a Scolar jelentette meg. De Bret Easton Ellis mellett számos ismert író volt jelen, a számunkra fontosak közül César Aira vagy a román Dan Lungu, akinek a regénye hamarosan megjelenik Hogyan felejtsünk el egy nőt címmel. A vásár előtti hétfőn jelentették be a Deutscher Buchpries nyertesét, Melinda Nadj Abonjit, akinek a személyében magyar ősökkel rendelkező, Svájcban élő, németül író, kiváló szerzőt tisztelhetünk. Itt említeném meg, hogy a tavalyi kínai díszvendégség kapcsán vett részt akkor a vásáron Jü Hua, akinek a Testvérek című nagyregénye nemrég jelent meg kiadónknál. Számos jó kritikát kapott Németországban és másutt is, és világsikere most, a Nobel-békedíj kínai díjazottja (a bebörtönzött Liu Hsziao-po, akinek a díj óta már a felesége is házi őrizetben van) körül kipattant világbotrány után tovább erősödhet - hiszen a regény lényegében zseniálisan megírt, tragikomikus összefoglalója a kommunista világhatalom közelmúltjának.

Forrás: AFP

- Milyen magyar szerzőket/műveket sikerült eladni a külföldi kiadónak?

- Igazából a Frankfurti Könyvvásár a legintenzívebb időszak a szerzőink "kiajánlására", de sokszor egy év is eltelik, mire befutnak a kiadási szándékot jelző ajánlatok. Viszont van, hogy ez nagyon gyorsan történik, és olyan is, hogy Frankfurt előtt megegyezünk, és kint már csak koccintunk az egyezségre. Ez történt most Rubin Szilárd Csirkejáték-ának francia (Galaade Éditions) és spanyol (Backlist, Grupo Planeta), valamit Vajda Miklós Anyakép, amerikai keretben című könyvének német (Braumüller) nyelvterületre való értékesítésével. Az idén kiadónk mintegy 20 könyvünk jogait adta el különböző országokba, és nagyon bizakodóak vagyunk, mert Frankfurtban sok új érdeklődő mutatott lelkesedést. De hogy mi valósul meg papíron, szerződés formájában, az szinte biztosan még hónapok kérdése. Főként mivel a pozitív argentin példával ellentétben a Magyar Könyv Alapítvány (mely az elmúlt években kiváló munkát végzett a magyar irodalom külföldi megismertetése és támogatása terén, szinte a semmiből) pénzének nagy részét az állam zárolta. Ahogy tudtommal a frankfurti "Magyar Nemzeti Stand" sem kapott támogatást, ami felháborító, mivel lényegében aprópénzről van szó. Mi, kiadóként, ugyan a saját lábunkon állunk, de hatalmas a verseny, szinte minden ország körülöttünk jóval készségesebben finanszírozza kultúrájának külföldi bemutatkozását, minden formában. Jelenleg itthonról csak és kizárólag azok a művek adhatók el, amelyeknek kinti kiadója piaci sikert remélhet - és ezzel kultúránk alapkövei, a klasszikusok és a legfinomabb kortárs irodalom jár a legrosszabbul.

Fotó: Danyi Orsolya

- A Magvető idén hangsúlyosabban volt jelen a Read Central! stand révén. Honnan jött az ötlet, milyenek a visszajelzések, sikerült-e nagyobb érdeklődést generálni a hazai és a közép-európai irodalom számára?

- A Read Central! együttműködést hosszas tervezés után tavaly hoztuk létre a horvát Fraktura és a szlovén Beletrina kiadókkal, melyek profilja nagyon hasonló a Magvetőéhez, és a régióban azon ritka cégek közé tartoznak, amelyek intenzívebben foglalkoznak szerzőik külföldi jogainak képviseletével. Az érdeklődés már a tavalyi bemutatkozó fogadásunkon is jelentős volt, viszont idén tényleg szinte minden fontosabb külföldi partnerkiadó tiszteletét tette a standunknál, a Francia Actes Sudtől a spanyol Acantiladón keresztül a német Suhrkampig. A legfontosabb kiadói/fordítói/ügynökei/barátai jöttek el a kortárs közép-európai irodalomnak. És lényegében ezért is hoztuk létre a Read Central!-t. A lengyel vagy a román kiadókhoz és az ottani szerzők mögötti állami támogatási háttérhez képest mi törpék vagyunk. Ez Horvátországban és Szlovéniában is sokkal jobban működik, mint nálunk. Ennek ellenére - szerencsére - a magyar irodalom elmúlt évtizedeinek legnagyobb nevei a világon sok helyütt ismert és kedvelt szerzők. Szintén fontos, hogy ez a program nemzetközi abban az értelemben is, hogy az idei nagyobb eseményünk: három író bemutatása (Dunajcsik Mátyás, Ivana ©ojat-Kuei és Mojca Kumerdej) és a három kiadó képviselőinek (Seid Serdarevia, Aleą ©teger és jómagam) bemutatkozása, Antje Contius (S. Fischer Verlage) moderálásával egy nemzetközi pódiumon és nem egy nemzeti standon zajlott. (A leginkább a saját országunkból érkezők számára kínált programoknak a nemzeti standokon részemről nem sok értelmét látom a világ legnagyobb szakmai könyvvásárán.) Ezt a programot magyar részről a Stuttgarti Magyar Kulturális Intézet is támogatta és bevette a hivatalos programba, amiért hálával tartozunk nekik.

- Mi alapján választottátok ki a Read Central! standon promotált szerzőket?

- A programba évente három kiemelt szerzőt válogatnak országonként a kiadók. Ezek a kinyomtatott közös katalógusunkban is szerepelnek, ezeket minden partner ismeri, őket próbáljuk utaztatni is a különböző vásárokra. Ezen kívül fejlesztünk egy weboldalt, ami hamarosan működni fog, azon fent lesz az összes többi általunk képviselt szerző összes munkája, szinopszisokkal, részletekkel, különböző nyelveken. A külföldi személyes jelenlét is nagyon-nagyon fontos, de nem tudunk mindenütt mindannyian ott lenni. Viszont mindannyian képviseljük egymás könyveit is. Ily módon tavaly jelen voltunk Frankfurtban és Rómában, az idén Torinóban, Lipcsében. Göteborgban, Frankfurtban, Guadalajarában és terveink szerint Rómában. Ezen felül képviseljük egymást is Budapesten, Ljubljanában és Zágrábban a nemzetközi vásárokon. A közös programon felül a Magvető Kiadó 14 szerzőjének műveit válogattuk angol nyelvű antológiába és nyomtattuk ki a Frankfurti Könyvvásár alkalmából, Uncharted Places címmel. Ebből a kiadványból is több száz példányt osztottunk szét Frankfurtban.

- Ki felel a szép és modern stand-dizájnért?

- A standunk dizájnját a horvát kiadónak, Seid Serdarevianek és a feleségének, Sibilának köszönhetjük. Ugyancsak az ő tervezőjük készítette az idei közös katalógusainkat.


Az interjút Danyi Orsolya készítette.

ImpresszumMédiaajánlatAdatkezelési SzabályzatAz [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva.a