[origo] címlap24 órakomment.huvidea[freemail]iWiW
képregénykritikaScott Pilgrim (képregény)Scott Pilgrim a világ ellen
2010. december. 23.
Scott Pilgrim szintet lép és nyaral

Korábban már volt szó arról, hogy Scott Pilgrim, a "szőke herceg" modernizált története egyre sikeresebb hazánkban: bizonyítéknak ott van a képregény alapján készült, január 6-án mozikba kerülő film is. Ahhoz képest, hogy a főszereplőktől távol áll a szuperhősök tökéletessége, és a sztori is eléggé egysíkú, Bryan Lee O'Malley a legváltozatosabb eszközökkel le tudja kötni az olvasóit, hogy kíváncsiak legyenek a folytatásra. Elolvastuk a harmadik-negyedik részt is.

Bryan Lee O'Malley: Scott Pilgrim 3, 4. (Scott Pilgrim végtelen bánata, Scott Pilgrim bekeményít), Nyitott Könyvműhely, 2010, 192 és 216 oldal, 1990 Ft

Aki még nem találkozott volna Scott Pilgrimmel, elég annyit tudnia róla, hogy ő egy tipikus, máson élősködő, éretlen huszonéves. Van egy zenekara és egy csomó nyegle haverja. Scott egy nap belezúg egy Ramona nevű kék hajú lányba, aki csak akkor lesz teljesen az övé, ha legyőzi a lány mind a hét exét - pont mint a mesében, ahol a kis királyfinak meg kell mutatnia rátermettségét és erejét a próbák során.

Nagyjából egy átlagos tini-szappanoperára hasonlítana a sztori, ha nem lennének körbevéve videójátékokra emlékeztető elemekkel (gondolok itt a bónusz életre és egy sikeres küldetés utáni szintlépésre). Nem kell azonban szemellenzős geeknek lennünk ahhoz, hogy élvezzük O'Malley utalásait - elég, ha nyitottak vagyunk a mangákra utaló stílusra és a humorra, amely annyira erőteljesen belengi a történetet, hogy a sírva röhögéstől egészen a homlokra ütésig szinte bármit ki tud váltani az olvasókból.

Csapjunk a lecsóba - a második rész végén ott hagytuk el Scottot, hogy kiderült: a Scott volt barátnője vezette banda basszusgitárosa Ramona harmadik exe. Scott több legyet is üthetne egy csapásra, ha le tudna vele számolni - egyrészt el tudna végre szakadni volt csajától, másrészt megsemmisülne a konkurens együttes, harmadrészt közelebb kerülne az áhított célhoz (az exek legyőzéséhez). De a volt barátnő még mindig szívrepesztően gyönyörű, ráadásul a basszeros elsajátította a vegetáriánus életmódot, mely által olyan erő birtokába jutott, amivel Scott nem tudja felvenni a versenyt.

A harmadik rész egyik erőssége, hogy végre sokkal többet kapunk a szereplők múltjából - a visszaemlékezéseiknek köszönhetően fény derül szerelmi életük néhány sötét foltjára. De mivel nincsenek élesen elhatárolva az éles váltások, sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy rájöjjek: a fekete és fehér hátterek váltakozásai jelzik, hogy a "jelenben" vagyunk épp, vagy a múltban.

A másik pozitívum, hogy végre gondoltak azokra az olvasókra is, akik eddig nehezen különböztették meg a szereplőket - a belső borítón található Ki kicsoda?-táblázatnak és a jellegzetes beszólásoknak köszönhetően már nehezebb lesz őket összekeverni. Ráadásul O'Malley stílusa egyre letisztultabb, a humora sem volt még ilyen kifinomult, és az összecsapások sem voltak ennyire kemények, mint a harmadik részben.

Ehhez képest a Scott Pilgrim bekeményít kiscsibe. Hideg víz a nyakunkba: a fokozódó izgalmak után a negyedik rész csupa üresjárattal van tele. Játszadoznak a tengerparton, segítenek a dobos lánynak költözni, a nagy melegben Scott elvonul plázázni... És? Ja és mellesleg végez a negyedik exszel is. Csak úgy, a szabadidejében - nem is kerít már nagy feneket neki.

Az író humorát már megszokhattuk: a kötetből való kikacsintások, Scott fárasztása már nem üt akkorát, mint eleinte. Ezt a mélyrepülést pedig még az új szereplők és az egyre lankadó küzdelmek sem feledtetik - csak remélni tudom, hogy O'Malley az utolsó két kötet erejéig rá fog bukkanni a kék pirulákra.

Korábban:Scott Pilgrim és az ő imádnivalóan dedós világa

 


Natasha Klimov
ImpresszumMédiaajánlatAdatkezelési SzabályzatAz [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva.a