[origo] címlap24 órakomment.huvidea[freemail]iWiW
Grecsó Krisztiánmagyar irodalomregénykritika
2011. február. 21.
Száz év fejremegés

Egy elfuserált meleg pap, egy felszarvazott vasutas, a fővárosban kudarcot valló állványozómunkás és a mai Budapesten helyét kereső hivatalnok - ők a főszereplői Grecsó Krisztián most megjelent Mellettem elférsz című regényének. Saját családja, három generáció. A regény mélyre megy, érződik; kár, hogy a családi mítoszokból nem nő ki mitológia. Most is bele lehet kábulni Grecsó mondataiba és történeteibe, de a könyv igazi erénye, hogy olvasás közben eszedbe jut, vajon a te nagyapád hogyan ismerkedett meg a nagymamáddal.

Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz, Magvető, 2011, 287 oldal, 2990 Ft

A Mellettem elférsz a családi múlt regénye. Egy mai srác - éppen elhagyta a barátnője, nagyon maga alatt van - elkezdi a régi családi történeteket kutatni. Egyik családtagjával kezdődik a nyomozás: egy papról kiderül, hogy mégsem pap volt, életébe a be nem ismert homoszexualitás írt furcsa kanyart.

A felkutatott történet elindít valamit a srácban, a család múltja kapaszkodót jelent számára. Beleveszik előbb a nagymama, majd az apja nagybátyjának (Páter néven már az Isten hozott-ban is felbukkant) történetébe, aztán utána már természetesen jönnek a többiek, nagybátyja, anyai nagyapja. Más családtagok is felbukkannak, de legtöbbüknek egy-két epizód jut. Ilyen a nagymama is, aki verset ír, hogy gyereke ne szégyenüljön meg az ünnepségen, vagy a nagyapa, akit a faluja határából visznek el az oroszok a háború után.

Ők mellékszereplők maradnak csak. A regény fősodrát három férfi története adja. Közös vonásuk a kudarc: egyikük az a bizonyos meleg pap, másikuk a vasutas, aki nem boldogul a nőkkel, vénségére iszik és játékgépezik. A harmadik Domos tata, ő a legszimpatikusabb férfifigura a könyvben, a "fekete vonat"-tal jár fel Pestre állványozni az ötvenes évek nagy építkezéseihez. Munkás létére elegáns újlipótvárosi nőnek kezd el udvarolni, nem sül ki jó belőle.

Komor, nyomasztó hangulata van a regénynek. Ha az Isten hozott napsütéses Menzel-film, akkor a Mellettem elférsz Tarr Béla. A telep határában bűzösen gőzölögnek a termálvizek, a férfiak az elmeosztályig isszák magukat, a kender marja a tüdőt. Nincs se idill, se mágia. Grecsó most nem desztillálta mesevilággá falusi tudását.

Mintha csak akkor csempésződne a regénybe valami derű, ha nők kerülnek a képbe. Mikor Róza az orgazmusig száguld a kerékpárral, vagy megkérik Juszti mama kezét, az mennyire jó pillanat. Életteli. Pont ezért vágyik rá az ember, hogy mások életéről is olvashasson, hogy ne maradjon abba Juszti mama és idősebbik Márton sztorija. Hogyan melegedtek össze? Mi lett a lányaikkal, Katalinnal, Böbével? Kirajzolódhatna a gyönyörű, színes családi mozaik: egy burjánzó, ágas-bogas családi mitológia. De Grecsó a három komor férfit választotta regénye tárgyául.

A jelen idősíkja kicsit súlytalan marad a múlt gazdagságához képest. Szegény srác csak téblábol, jön-megy, szomorkodik, kurvázik. És nyomoz, persze, a múlttal foglalkozik. De ami az ő saját életét illeti, nem történik sok minden. Elveszített barátnőjét sem szerette igazán, később mintha újra szerelmes lenne, aztán mégsem. Ehhez képest az általa kutatott és felidézett múltban valódi tragédiák zajlanak. Nem félrement kapcsolatok, hanem valami ennél sokkal mélyebbről jövő sorsdráma rajzolódik ki a három férfi történetéből. Egy nemzetség, amely száz év fejremegésre van ítélve.

Aki olvasott már Grecsót, tudja, hogy élmény olvasni a mondatait. Konkrétan érzéki élvezet olyan szavakkal találkozni, mint a tökkelütött, vagy olyan hasonlatokkal, mint a "lefetyelt, mint az éjszakára kizárt állat". Leleményes, szép magyar nyelvet használ. A Mellettem elférsz-ben egy kicsit lényegretörőbbet, csupaszabbat, mint az Isten hozott-ban, de Grecsó az Grecsó most is.

A Mellettem elférsz zavarbaejtően személyes és kitárulkozó regény, még akkor is, hogyha egy csomó minden belőle csak kitaláció. És miközben nyakig merülsz egy másik ember családi emlékeiben, neked is eszedbe jut, nálatok vajon ez vagy az hogyan lehetett. Hogy kérte meg a nagyapád a nagymamád kezét? Mi történt vele a háborúban? Mi volt élete sikere és kudarca? Szerette a feleségét? Voltak kalandjai? Rájössz, semmit sem tudsz. Ez a regény legnagyobb erénye. A mesevilágot élvezetesebb olvasni, ez viszont jobban a húsodba vág.

 


Dömötör Ági

ImpresszumMédiaajánlatAdatkezelési SzabályzatAz [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva.a