Az időutazó Jumurdzsák kódjait fejti a magyar Indiana Jones

Vágólapra másolva!
Az amerikai újságíró felderíti Gárdonyi Géza múltban ragadt félszemű haverjának rejtjeles üzeneteit, közben becsajozik Egerben, és megmenti a világot. A zenei producerség mellett játékfejlesztőként is aktív Pierrot a legismertebb hazai sci-fi-íróval, Szélesi Sándorral együtt Jumurdzsák gyűrűje címmel írt most regényt korábbi számítógépes játékából. A dörzsölt Jonathan Hunt kalandjai Egerben kezdődnek, és nemsokára a debreceni atomkutató intézetben folytatódnak. A két szerzővel beszélgettünk Gárdonyi tehenéről, Dan Brownról, Hunt szerelmi életéről  és a számítógépes játékokról.
Vágólapra másolva!
Fotó: Mudra László [origo]
Pierrot és Szélesi Sándor a Könyvfesztiválon | Fotó: Mudra László

"Van heringünk?"

Nem ír sms-t Juli. Ez a nagy problémám, amikor interjúzni indulok Pierrot-ékkal a Könyvfesztiválra. Előtte való éjszaka hajnali háromig vártam, hogy Juli sms-ben értesítsen a nyomozás eredményéről, mert máshogy nem tudok továbbhaladni a játékban. Juli nem igazi, Jordán Adél játssza a Jumurdzsák gyűrűje című számítógépes játékban, abban, amelyet Pierrot és csapata 2005-ben fejlesztett ki a kulturális fővárosi címre pályázó Eger megbízásából, és amely a most megjelent, azonos című könyvben éli utóéletét. A játék célja az volt, hogy a megszokottól eltérő módon népszerűsítse Egert: a nyomozás során be lehet járni a belvárost, illetve maga a történet is az Egri csillagok-ra épülő, kitalált egri legenda.

Pierrot-ról nem sokan tudják, hogy igazi gamer arc, persze mikor erről kérdezem, tagadja. Csak arról van szó - magyarázza -, hogy rajong egy típusú játékért: húsz éve gyűjti őket, vasárnap esténként pedig Ganxta Zolival "üléseznek" az újonnan beszerzett játék fölött. "Hol ő, hol én irányítom ugyanazt a figurát; furcsa is, mikor azt kérdezzük: van heringünk?" A Myst nevű játék volt a fordulópont: "bementem egy boltba, és ment a demója" - így kattant rá Pierrot a kalandjátékokra. Öt-hat évig csak játszott velük, majd elkezdett gondolkozni, hogy lehetne saját játékokat írni. Azóta több kalandjátéknak volt forgatókönyvírója és designere.

Jonathan Hunt bőrébe bújva feladványokat kell megoldani, hogy nyomára akadjunk egy rég eltűnt fickónak

Mikor Pierrot-t arról kérdezzük, szerinte miért nem lett nagyobb durranás a játékból - annak ellenére, hogy briliáns, élvezetes, és ráadásul magyar témát dolgoz fel -, ő a marketingről magyaráz. Meglepődik, mikor mondom, hogy nehéz a játék. Ő büszke erre, a játék egyik rejtvénye (a Gárdonyi-féle ötkönyv-rejtvény) egy mértékadó kalandjátékos portálon szerepel minden idők legjobbjai között a toptízben. Szerinte a Jumurdzsák gyűrűje középnehéz agytorna, bár hozzáteszi, idővel változik ez is. Szerinte egy ilyen nehézségű játék tíz évvel ezelőtt meg sem kottyant az embereknek. Most kevesebb a türelmük, lökni kell őket előre, több segítséget adni.

Gárdonyi tehenét tényleg Szekfűnek hívták

A játéktervezéshez szükséges kutatás alatt egy csomó információ gyűlt fel, amelyek nem fértek bele a sztoriba - kezdi Pierrot a könyv történetét. "Azt gondoltam, emögött sokrétűbb sztori áll, mint ami a játékban megjelenik, hiába 20 óra a játékidő." A könyvhöz viszont kellett egy profi író, aki a történetet könyvvé tudja formálni - így került a képbe Szélesi Sándor, aki Anthony Sheenard néven is ismert sci-fi szerző.

Fotó: Mudra László [origo]
Pierrot és Szélesi Sándor | Fotó: Mudra László

"Tetszett az ötlet" - kezdi a maga részét Szélesi. "Történelemtanár lévén vonzódom a történelemhez, közben sci-fit is írtam már párat, és az időgép miatt a történetnek van egy tudományos-fantasztikus vonulata is, minden összeállt." Szélesi szerint lehetetlen egy játékot átültetni könyvre, muszáj volt megváltoztatni a regényben több dolgot. Kimarad több rejtvény, a nyomok sorrendje kicsit variálódik, viszont belekerülnek olyan szálak, amelyek a játékban nem szerepeltek. Ilyen, hogy Gárdonyi maga is a regény egyik főszereplőjévé válik.

Gárdonyi is nyomoz ugyanis a könyvben, Hunt épp azt folytatja, amibe Géza belesült. Kérdezem Pierrot-ékat, Gárdonyi tényleg ilyen önfeláldozó és kedves ember volt-e, ahogy bemutatják, de megnyugtatnak, az összes önéletrajzban így írják le. Nagyon ügyeltek a részletek történelmi hűségére, például az író tényleg úgy káromkodott, hogy "a fekete kutya rúgja meg", mint ahogy az is igaz, hogy a tehenét Szekfűnek hívták, az egri házat meg 150 forintért vette. "Ennek az a varázsa, hogy a valóságból vesszük a téglákat" - mondja Pierrot -, és csak habarcsként van benne a fantázia."

"Családi" könyv

"Az elején eldöntöttük, hogy ez családi könyv legyen" - meséli Szélesi. Moziban azt hívják családi filmnek, ami a gyerekeknek szól, de a felnőtt is végigüli. "Igyekeztem úgy megírni, hogy több élvezhetőségi szintje lenne a regénynek" - magyarázza az író, és a borospincében folytatott beszélgetést hozza fel példának, amikor Gárdonyiék politizálnak. "Úgy akartam apróságokat belecsempészni, hogy az kikacsintás legyen a felnőttnek, de a 12 éves gyereket se akassza meg olvasás közben." A terv az, hogy az az ötödikes, aki olvassa az Egri csillagok-at, utána a Jumurdzsák gyűrű-jét is leemelje a polcról - és akár a szülei is élvezettel olvassák végig.

Fotó: Mudra László [origo]
Szélesi Sándor | Fotó: Mudra László

Ezt furcsálljuk, de Szélesi Sándor szerint a játék is családi, és ő ebből indult ki. Ő is a fiával játszotta végig. "Szeretek olyan könyvet írni, amit a fiam is el tud olvasni."

Könyvet csinálni olcsóbb, mint játékot

Az Alexandra Kiadó vezetője figyelt fel az elkészült műre, amellyel előtte több kiadónál is próbálkoztak. A kiadó állt elő azzal az ötlettel is, hogy sorozatot kellene írni a főszereplő figura köré. És mivel Pierrot fiókjában addigra már összegyűlt pár ötlet, hogyan folytatódhatnának Jonathan Hunt kalandjai, igent mondott. A Jumurdzsák gyűrűje-játék után ugyanis több felkérés jött hasonló kalandjátékok készítésére, de pénz hiányában mindegyik projekt elhalt - meséli. Az Egerben játszódó játék elkészítése 50 millió Ft-ba került - egy könyvet megírni, még ha ketten is csinálják, jóval olcsóbb.

Fotó: Mudra László [origo]
Pierrot | Fotó: Mudra László

Három sztoriváz van készen, az egyik történet a természettudományokhoz kötődik, a másik kettő pedig egy-egy várost - Pécset és Debrecent - mutatja be egy nyomozáson keresztül, ahogy a Jumurdzsák gyűrűje Egert.

Görög László marad Jonathan Hunt

A boltokban múlt héttől kapható a könyvsorozat első része, és már készül a második, amely a debreceni atomkutató intézetben játszódik. Pierrot-ék csak annyit árulnak el, hogy atomtudósokkal interjúztak, és hogy Jonathan Hunt ellensége ezúttal nem Ábray professzor. A kérdésre, hogy lesz-e időutazás, csak mosolyognak. Viszont azt lehet tudni, nagy kedvencünk, a női főszereplő (Juli) kimarad a következő részből: Pierrot szerint ezen nincs csodálkozni, James Bond is váltogatja a nőit.

A játék rajongóinak jó hír, hogy nemcsak a könyvre, hanem játékra is van felkérésük. Igaz, nem lesz olyan hosszú, mint a Jumurdzsák gyűrűje (a tervek szerint a játékidő rövidsége miatt a játék véget ér majd a könyv felénél), és pénzhiány miatt más technikával fog készülni, de ugyanúgy interaktív film lesz, mint az előző, és most is Görög László fogja alakítani a főszereplőt. "Ragaszkodom hozzá. - mondja Pierrot - Most már ő Jonathan Hunt."

James Bond, Indiana Jones vagy Dan Brown?

A kiadó a plakátokon "A magyar Da Vinci-kód"-ként reklámozza a regényt. Mikor kérdezem a szerzőket, szerintük tényleg "a magyar Da Vinci-kód"-ot írták-e meg, Szélesi Sándor a történelmi rejtvényfejtéssel való párhuzamról magyaráz, Pierrot-nak meg eszébe jut, hogy Zoltán Erika a magyar Madonna.

Dan Brown könyve nem merült fel bennük mintaként, Pierrot nem is olvasta, ez pusztán utólagos párhuzam, a kiadó találta ki. Pierrot erre elmondja, hogy A Da Vinci-kód alapsztorija, Jézus vérvonalának követése már jóval a könyv előtt felbukkant a Gabriel Knight nevű játék harmadik részében.

Ha valamire gondoltak párhuzamként, az inkább James Bond és Indiana Jones. Bele is szőtték a regénybe poénként, hogy a főszereplő újságíró úgy mutatkozik be, mint Bond: "Hunt, Jonathan Hunt".

JUMURDZSÁK GYŰRŰJE - KÖNYV VS. JÁTÉK

Pierrot szerint a könyv és a játék olyan, mint a körte és az alma - nem lehet összemérni őket. Mi azért megpróbáljuk. A játék egy felnőtt számára sokkal élvezetesebb - már ha van türelme és ideje arra, hogy belemerüljön a többhetes bonyolult nyomozásba. Gyönyörű egri képek (az embernek valóban kedve támad azonnal Egerbe menni hétvégére), trükkös rejtvények, és az a poén, hogy magyar színészek (Görög László, Jordán Adél, Bárdy György, Pásztor Erzsi, Szerednyei Béla, Vallai Péter, Ganxta Zoli) szerepelnek benne, ritka szórakoztató játékká teszik a Jumurdzsák gyűrűjé-t, mi el voltunk ragadtatva tőle.

A könyvön viszont érezni, hogy 10-14 éves olvasókat képzeltek maguk elé a szerzők. És ami tetszik egy kiskamasznak, nem biztos, hogy kielégíti egy harmincas tudásszomját, kalandvágyát. Egy felnőtt csak vonogatja a vállát a Sárbogárdi Jolán-os udvarlási jeleneteken, és titkon várja a mélyebb karaktereket és a csavarosabb dramaturgiát.

Valószínűleg valóban nagy szükség van egy jó hazai ifjúsági könyvsorozatra, ami kalandos is, ismeretterjesztő is, magyar témájú is, és ha így van, a Jumurdzsák gyűrűje erre tökéletesen alkalmas. Adott esetben egy felnőtt is elszórakozik rajta egy délután, de A Da Vinci-kód-tól - ami pörgő, bonyolult, határozottan felnőtt lektűr volt - messze áll. Igaz, más is a célja, mint annak.


Dömötör Ági