Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAhogy az Origo is beszámolt róla Indiának nem sikerült kereskedelmi megállapodást kötnie az Egyesült Államokkal és Trump 25 százalékos vámot vetett ki az Indiából érkező importárukra. Az amerikai elnök kilátásba helyezett további szankciókat is arra az esetre, ha India nem hagy fel orosz üzleti kapcsolataival. India külügyminisztériuma pénteken azt közölte, hogy az Oroszországgal való kapcsolatuk „stabil és időtálló”. Megérkezett a kínai válasz is Trump ultimátumára.

Fotó: CHIP SOMODEVILLA / GETTY IMAGES NORTH AMERICA
Kína nyíltan szembeszállt Trump követelésével
Kína határozott álláspontot képvisel az Egyesült Államok követelésével szemben. Bár az amerikai és kínai tisztviselők számos nézeteltérésüket rendezhetik majd egy kereskedelmi megállapodás érdekében, hogy elkerüljék a büntetővámokat, egy kérdésben továbbra is nagy a nézetkülönbség. Az USA követelése, hogy Kína hagyja abba az olajvásárlást Irántól és Oroszországtól hatalmas ellenállásba ütközött.
Kína mindig biztosítani fogja energiaellátását olyan módon, amely nemzeti érdekeinket szolgálja
– írta a kínai külügyminisztérium közösségi oldalán, reagálva az Egyesült Államok 100 százalékos vámfenyegetésére. A válasz különösen figyelemre méltó, hiszen Peking és Washington is optimizmusának és jó szándékának adott hangot az elmúlt hónapokban a kereskedelmi kapcsolatok stabilizálása érdekében.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter azt mondta újságíróknak, hogy az orosz olajvásárlás kérdésében a kínaiak nagyon komolyan veszik a szuverenitásukat.
Nem akarunk beavatkozni szuverenitásukba, így inkább kifizetnek 100 százalékos vámot
– mondta Bessent, aki a kínaiakat „kemény” tárgyalófélnek nevezte, majd hozzátette, hogy a kínai ellenállás nem akasztotta meg a tárgyalásokat.
Gabriel Wildau, a Teneo tanácsadó cég ügyvezető igazgatója úgy véli, kétséges, hogy Donald Trump elnök valóban bevezetné a 100 százalékos vámot Kínával szemben.
Az ilyen fenyegetések megvalósítása kisiklatná az egyeztetéseket és valószínűleg szinte nullára csökkentené az esélyét annak, hogy Trump és Hszi Csin-ping elnök bejelentsenek egy kereskedelmi megállapodást, ha ősszel találkoznak
– mondta Wildau.
Mit akar elérni az USA a szankciókkal?
Az Egyesült Államok egyértelmű célja a nyomásgyakorlás. Trump az orosz és iráni olajeladások visszaszorításával a két ország bevételeire akar csapást mérni. Moszkva az Ukrajna elleni háborút finanszírozza, Teherán pedig közel-keleti fegyveres csoportokat támogat.
Stephen Miller, a Fehér Ház helyettes kabinetfőnöke és vezető politikai tanácsadója szerint Trump világossá tette, hogy „elfogadhatatlan”, hogy India és Kína továbbra is az orosz olaj vásárlásával finanszírozzák az ukrajnai háború elhúzódását.
Ha az USA mindenáron vámokat akar bevezetni, Kína a végsőkig harcolni fog, ez a hivatalos álláspont
– mondta Tu Xinquan, a Pekingi Külkereskedelmi és Gazdaságtudományi Egyetem WTO Tanulmányok Intézetének igazgatója.
Kína azt feltételezheti, hogy az USA nem váltja be a fenyegetést
Scott Kennedy, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) vezető tanácsadója szerint Peking valószínűleg nem fogja megváltoztatni álláspontját, mivel ellentmondásokat lát az Egyesült Államok Oroszországgal és Iránnal kapcsolatos külpolitikai céljaiban.
Emellett lehetséges, hogy Peking ezt egy újabb tárgyalási eszközként akarja felhasználni a Trumppal közelgő kereskedelmi tárgyalásokban – engedmények kicsikarására
– mondta Kennedy.
Danny Russel, az Asia Society Policy Institute vezető kutatója szerint Peking úgy látja, hogy „jobb lapjai vannak” Washingtonnál. Szerinte Trump világossá tette, hogy „szenzációs megállapodást” akar kötni Hszivel, így egy olyan követelés elutasítása, hogy Kína hagyjon fel az iráni és orosz olajvásárlással, valószínűleg nem lesz akadálya az amerikai–kínai kereskedelmi megállapodásnak.
Peking egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy lemondjon az orosz és iráni olajról. Ez túl fontos stratégiai energiaforrás, ráadásul Peking áron aluli áron vásárolja meg
– tette hozzá. Az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatalának (EIA) 2024-es jelentése szerint Irán olajexportjának mintegy 80-90 százaléka Kínába irányult – írja az ABC News.