Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Egy friss felmérés szerint az amerikai egyetemisták körében jelentősen csökkent a kapitalizmus támogatottsága, miközben egyre többen fordulnak a szocializmus felé. A kutatás készítői különösen aggasztónak tartják, hogy a diákok közel 40 százaléka igazolhatónak véli az erőszakot egyes vélemények elhallgattatására, amit Charlie Kirk meggyilkolásával is összefüggésbe hoztak.
Az Egyesült Államokban készült felmérés szerint az egyetemisták közel fele, 46 százaléka úgy gondolja, hogy a szocialista országok, például Kuba vagy a Szovjetunió jobb gazdasági modellt kínálnak, mint a kapitalista Egyesült Államok. A kapitalizmust ezzel szemben csak 39 százalékuk támogatta, míg a fennmaradó 15 százalék bizonytalan volt. A kutatás szerint a diákok alig 40 százaléka választaná inkább a kapitalizmust, 36 százalék a szocializmust, míg 24 százalék nem tudott dönteni.
Fotó: AFP
A politikai hovatartozás is jelentősen befolyásolta a válaszokat: a liberális hallgatók 58 százaléka a szocializmust tartja jobb modellnek, míg a konzervatív diákok 63 százaléka egyértelműen a szabad piac mellett tette le a voksát.
Charlie Kirk és az erőszak igazolása
A felmérés legaggasztóbb pontjai közé tartozik, hogy a hallgatók 40 százaléka szerint fizikai erőszak is indokolt lehet a „gyűlöletbeszéd” megakadályozására. A kutatást vezető Lauren Noble, a Buckley Intézet alapítója úgy fogalmazott:
Ez egy nyugtalanító valóság, amely napokkal Charlie Kirk meggyilkolása után válik még inkább riasztóvá.
Noble hozzátette:
Riasztó, hogy a hallgatók rekordmagas aránya támogatja azokat, akik elhallgattatják a nekik nem tetsző véleményeket. Világos, hogy bár elméletben sokan támogatják a szólásszabadságot, a gyakorlatban az amerikai egyetemeknek ezen a téren még rengeteg munkájuk van.
A kutatás egyéb kérdésekben is nagyfokú megosztottságot mutatott. A hallgatók 61 százaléka elutasítja a transznemű sportolók női kategóriákban való versenyzését, mert az szerintük hátrányt okoz a többi sportolónak.
A bevándorlás ügyében pedig a diákok 90 százaléka valamilyen formában támogatná az illegálisan belépők kitoloncolását, különösen a bűncselekményeket elkövetők esetében.
A közel-keleti kérdésben szintén megosztottak: 33 százalék Palesztinát, 29 százalék Izraelt tartja jobb szövetségesnek az Egyesült Államok számára, míg 38 százalék nem tudott állást foglalni. A diákok többsége, 70 százalék, a lakhatási problémákra megoldásként a bérleti díjak szabályozását támogatná, miközben 47 százalékuk elutasítja az állami élelmiszerboltok ötletét.
Szabadságjogok és politikai szakadék
A diákok véleménye a szólásszabadság kérdésében is ellentmondásos. Hatvan százalékuk szerint a gyűlöletbeszéd is védelmet élvez az első alkotmánykiegészítés alapján, ugyanakkor majdnem felük úgy véli, hogy helyénvaló lehet egy előadás megzavarása vagy leállítása.
A politikai megosztottság mély: a liberális hallgatók 64 százaléka nem tudna barátkozni más politikai nézetű személlyel, míg a konzervatívoknál ez az arány mindössze 25 százalék.
A felmérés eredményeit összegző Lauren Noble kijelentette:
Bár vannak reménykeltő jelek, világos, hogy az amerikai felsőoktatás bajban van.
