Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huHárom éve történt az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása. Máig csak feltételezések vannak arról, hogy kinek állt érdekében a pusztítás, melynek az egész Európai Unió vesztese lett, a kontinens energiabiztonság gyengült.Tóth Máté energiajogász a történtek kapcsán úgy fogalmazott: a gázvezeték felrobbantása több mint szimbólum.
2022. szeptember 26-án robbanás történt a Balti-tenger mélyén, a dániai Bornholm sziget közelében. A detonáció három Északi Áramlat csővezetéket megsemmisített, amelyek évekig szállították az orosz földgázt Németországba. A robbantási ügy eleinte Moszkvára irányította a gyanút, ám a német szövetségi ügyészség és a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség (BKA) többéves vizsgálata egy hétfős ukrán diverzánscsoport akcióját derítette fel.
Az Északi Áramlat felrobbantása több mint szimbólum
– mondta Tóth Máté energiajogász.
Európa gázellátásának ütőeréről beszélünk, amit nem véletlenül akart megépíteni minden érintett ország. A felrobbantás és az eset kivizsgálásának körülményei azonban Európa szégyenévé váltak.
A szakértő szerint a legmodernebb technikai eszközök ellenére három évvel a robbantás után még mindig csak spekulációk léteznek, amelyek egyre inkább a hatóságok felelősségére vetnek árnyékot, megkérdőjelezve azok megbízhatóságát.
Az Északi Áramlat egy tengeralatti gázvezeték, amely Oroszországot köti össze Németországgal. A Viborgból induló csövek a Balti-tenger alatt érkeznek meg Greifswaldba. A rendszert a Nord Stream AG birtokolta és üzemeltette, amely egy nagyobb vezetékcsalád részeként működött, orosz szárazföldi betáplálási és nyugat-európai vételezési pontokkal. A beruházás ötlete a Gazprom és a finn Neste közös vállalatától indult 1997-ben. A North Transgas Oy néven létrehozott társaság feladata a vezeték tervezése és kiépítése volt. 2001-ben a Gazprom, a Fortum, a Ruhrgas és a Wintershall is bejelentette részvételét a projektben, majd 2005-ben a Gazprom megszerezte az egyedüli tulajdont. Ugyanebben az évben a BASF és az E.ON is csatlakozott, a vállalatot Svájcban, Zugban jegyezték be, és 2006-ban a név Északi Áramlat lett.
Súlyos jogi határátlépés történt
A robbantással egy súlyos jogi határátlépés történt
– hangsúlyozta Tóth Máté.
Korábban is voltak támadások olajfinomítók vagy gázátadó állomások ellen, de olyan, több országon átmenő kontinentális tranzitvezeték felrobbantása, mint az Északi Áramlaté, példa nélküli
– fogalmazott.
Északi Áramlat felrobbantása: válasz nélkül
Tóth Máté szerint az, hogy ezt nem kezelték súlyánál terrortámadásként, azzal az Európai Unió is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a korábbihoz képest lényegesen alacsonyabb szinten legyen az energiabiztonságunk.
Azzal, hogy ezt az EU engedte és válasz nélkül hagyta ezt a történést az hozzájárult például ahhoz, hogy az ukránok a Barátság kőolajvezetéket és annak kiszolgáló infrastruktúráját is támadják illetve ez igaz a Török Áramlat gázvezetékre is amit idén már háromszor próbáltak drónokkal megtámadni.
– mutatott rá.
Brüsszel emellett figyelmen kívül hagyja a tranzitbiztonságra vonatkozó szerződéseket és szolidaritási klauzulákat, Magyarország rovására.
Nem érdekli Ukrajna korábbi vállalása sem, miszerint nem támadja az uniós energia infrastruktúrát. Ezzel megsérti a tagállamok energiabiztonságát és a beszerzési források feletti szuverén jogot is
–hangsúlyozta a szakértő.
Európa energiabiztonsága alapjaiban megrendült
A szakértő az európai energiabiztonságot súlyosan érintő robbantás kapcsán rámutatott: ma egy átlagos európai cég villamosenergia költsége nagyjából a másfélszerese egy amerikainak, a földgázköltség pedig három és fél-négyszerese.
Az IMF legfrissebb adatai szerint nyolcszor drágább egy cégnek termelni Európában mint máshol. Ennek jelentős komponense az energiaár. A sokat hivatkozott Draghi-jelentés is Európa versenyképességi csökkenésének egyik fő okaként nevzet meg az energiaárakat. Emögött pedig az olcsó orosz energia visszaszorulása áll. Ma úgy áll a helyzet, hogy az Egyesült államok legszegényebb állama Mississippi a GDP alapján gazdagabb mint Németország
– összegezte Tóth Máté.
Az Északi Áramlat felrobbantása három éve Európa energiabiztonságának mélypontja és ennek a következményeivel ma is együtt kell élnünk.
