Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEurópa „nem áll háborúban, de... már békében sem” Oroszországgal – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár.
Merz szavai hetek óta tartó, európai területeken fokozódó orosz provokációk nyomán hangzottak el, ideértve a többszöri légtérsértést és a moldovai választásokba való állítólagos beavatkozást is.
Engedjék meg, hogy egy első pillantásra talán kissé megdöbbentő mondatban fogalmazzak... nem állunk háborúban, de békében sem vagyunk többé
– mondta Merz egy düsseldorfi médiaeseményen.
Szerinte Oroszország „háborút folytat a demokráciánk és szabadságunk ellen”, azzal a céllal, hogy meggyengítse az Európai Uniót.
Mindössze három nappal korábban, szeptember 26-án éjjel a német hatóságok több drónészlelésről számoltak be Schleswig-Holstein északi tartományában. Ez csupán egy epizód volt a napokban történt számos rejtélyes drónmozgás közül; hasonló gyanús behatolásokat jelentettek Dániából, Finnországból és Litvániából is.
Nem sokkal korábban orosz MiG–31-es vadászgépek léptek be Észtország légterébe a Finn-öböl felett, aminek nyomán Tallinn a NATO 4. cikkelye alapján konzultációt kezdeményezett.
A legélesebb NATO–orosz konfrontáció szeptember 10-én történt: Lengyelország orosz drónokat lőtt le egy Ukrajna elleni nagyszabású támadás során. Néhány nappal később, szeptember 13-án Románia is hasonló esetről számolt be, amikor F–16-osokat riasztottak, miután orosz drónt észleltek.
Szeptember 29-i beszédében Merz ismét hangsúlyozta: az EU-nak a befagyasztott orosz eszközöket kellene felhasználnia Ukrajna katonai támogatására. Mint mondta, egy ilyen döntés három-öt évre biztosíthatná Kijev védelmi képességeit.
Merz szerint ez idő alatt Oroszország elveszíthetné gazdasági kapacitását ahhoz, hogy folytassa Ukrajna teljes körű invázióját.
Már szeptember 25-én jelezte, hogy támogatja: Ukrajna mintegy 160 milliárd dolláros (140 milliárd eurós) kamatmentes kölcsönt kapjon a befagyasztott orosz vagyonból. Ez az álláspont ellentétben áll több európai vezető – köztük Emmanuel Macron francia elnök – véleményével, akik a nemzetközi joggal kapcsolatos aggályaik miatt ellenzik a lépést – írja a The Kyiv Independent.
A 2022-ben indított teljes körű orosz invázió kezdetén a G7-ek mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz jegybanki vagyont fagyasztottak be, amelynek körülbelül kétharmadát a belga Euroclear klíringház kezelte.
Brüsszel ugyanakkor eddig ódzkodott a vagyon teljes elkobzásától a költségvetési és jogi kockázatok miatt. Ehelyett a befagyasztott eszközök hozamát fordítja Ukrajna védelmének és újjáépítésének finanszírozására, az 50 milliárd dolláros G7-hitel és egy külön EU-program keretében.
Az ENSZ-közgyűlésen szeptember 28-án Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a világ vezetőinek kijelentette: Moszkvának „nincs szándékában” megtámadni európai országokat, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy „a hazája elleni bármiféle agresszióra határozott válasz érkezik.”
