Honvédelem: jöhet a nyugdíjig tartó hadkötelezettség?

Németországban ismét fellángolt a vita a hadkötelezettség kérdéseiről. Egyes vélemények szerint nemcsak a fiataloknak, hanem az idősebb generációknak is ki kellene venniük a részüket a honvédelemből. Felmerült az is, hogy a hadkötelezettséget akár 67 éves korig meghosszabbítsák. A javaslat célja, hogy jelezzék: a honvédelem az egész német társadalom közös felelőssége.

A Bundeswehr állományhiányáról szóló vita azt a benyomást kelti, mintha kizárólag a fiatalok feladata lenne Németország védelme. Pedig egyes vélemények szerint a 60 év feletti generáció is jelentősen hozzájárulhatna ehhez. A nemzedékek közötti igazságosság sokak szerint máshogy nézne ki, a nyári parlamenti vitákon főként idősebb férfiak beszéltek arról, milyen kötelezettségei vannak a fiataloknak. Arról azonban nem esett szó, milyen kötelességei vannak az idősebb generációnak a honvédelemben. Sokan úgy vélik, hogy a 60 év felettiekre is nyugodtan lehetne nagyobb terhet rakni. Ehelyett szinte kizárólag arról volt szó, hány fiatalra lenne szükség a német hadseregbe – írja a Süddeutsche Zeitung.

Honvédelem: jöhet a nyugdíjig tartó hadkötelezettség Németországban?
Fotó: BERND SETTNIK / DPA

Bocsánat a mulasztásainkért, de ti fiatalok majd úgyis megoldjátok

A német vita azt a megtévesztő benyomást kelti, mintha a honvédelem feladata is egyszerűen átruházható lenne a fiatal generációra– ahogy a társadalom gyakran teszi az államadósság, a klímakárok, a nyugdíjemelések költségei és más terhek esetében is. Egy háború esetén az ország védelme az egész társadalom feladata (kellene, hogy legyen). Ez nem jelenti azt, hogy a mostani vita felesleges lenne – csupán hiányos.

Fontos kérdések: hogyan nézzen ki a sorkatonaság Németországban, hány újoncra van szükség békeidőben...stb. Azonban a német társadalomnak egy másik forgatókönyvről is beszélnie kellene, méghozzá arról, mi történne egy háború esetén, amiben Németország is közvetlenül érintett.

Honvédelem és az ezt övező viták

Ha Németországot megtámadják, nem támaszkodhat csak a fiatalokra, akik éppen szolgálnak vagy nemrég teljesítették a sorkatonai szolgálatot. Nem is kell, mivel a honvédelem érdekében minden német állampolgár mozgósítható, aki a sorkötelezettség hatálya alá tartozik. A jelenlegi német törvények szerint a hadkötelezettség a 18 és 60 év közötti férfiakra vonatkozik. 

Ez vonatkozik azokra is, akik a 2011 utáni felfüggesztés miatt már nem soroztak be és azokra is akik nem voltak alkalmasak a sorkatonai szolgálatra és elutasították a jelentkezésüket.

Egy háborúban számos feladat akad a logisztikában, a kórházakban vagy az adminisztrációban, amelyhez nem kell fegyvert fogni. Háború esetén az ország védelme az egész társadalom feladata. 

A svéd példából merítenének a németek?

Svédországban – amelyet gyakran a német hadkötelezettség új modelljeként emlegetnek – az ország védelme érdekében a 16 és 70 év közötti férfiak és nők is kötelesek szolgálni.

A nők számára Németországban csak az alaptörvény módosításával lehetne kötelezővé tenni a sorkatonaságot – ehhez azonban jelenleg nincs meg a kétharmados többség a Bundestagban. 

Németországban a nyugdíjkorhatárt 67 évre akarják emelni, többek között azzal az indokkal, hogy az idősebbek ma jobban teljesítenek és egészségesebbek, mint az ötvenes években – ugyanez a korhatár merült fel a hadkötelezettségi törvény kapcsán is. Mi lenne ennek a haszna? Katonailag valószínűleg kevés, de

a hadkötelezettség kiterjesztése azonban tudatosítaná mindenkiben, hogy a honvédelem minden generáció közös ügye és nem csak a fiatal generáció terhe.

Egyben megerősítés lehetne a német fiataloknak, hogy nincsenek egyedül, ha rosszra fordul a helyzet.

Korábban írtunk róla, hogy német törvénytervezet szerint lehetővé tennék a kötelező sorkatonaság bevezetését, ha nem lenne elegendő önkéntes fiatal.