Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgykori tömegsírok fölé öntik az aszfaltot Teherán legnagyobb temetőjében. A munkálatok nyomán Irán egyik legsötétebb korszakának nyomai tűnhetnek el végleg, amiért jogvédők és kutatók is tiltakoznak.
Teherán legnagyobb temetőjében, a Behesht-e Zahra sírkertben parkoló építése zajlik azon a részen, ahol az 1978–79-es iszlám forradalom utáni tömeges kivégzések áldozatait temették el. A Lot 41 néven ismert területen évtizedek óta több ezer ember nyugszik, akiket a forradalom utáni megtorlások idején végeztek ki. Irán tisztviselői megerősítették, hogy a sírhely fölött parkoló létesül, de a döntést sem erkölcsi, sem jogi szempontból nem mindenki tartja elfogadhatónak.
Fotó: AFP
Irán temetőit sorra felszámolják
Műholdfelvételek tanúsága szerint augusztusban kezdődött meg a burkolás, és augusztus 18-án már a terület fele friss aszfaltréteg alatt volt.
A reformpárti Shargh napilap idézte Mohammad Javad Tajikot, a temető igazgatóját, aki szerint a parkoló a szomszédos parcellába érkező látogatók kényelmét szolgálja majd.
Itt a hatóságok a közelmúltban elhunytakat, köztük az Irán–Izrael háború halálos áldozatait tervezik eltemetni. A teheráni alpolgármester, Davood Goudarzi az állami televízióban úgy fogalmazott:
Ebben a helyben a forradalom első napjainak képmutatói lettek eltemetve, és évek óta változatlanul állt. Javasoltuk a tér rendezését. Mivel szükségünk volt egy parkolóra, a hely előkészítésére engedélyt kaptunk. A munka precíz és okos módon folyik.
A helyszínt korábban is szigorúan ellenőrizték, a hatóságok éveken át figyelték, nem gyűlnek-e össze megemlékezők. A sírkövek megrongálása, a fák kiszárítása és a terület felszámolása is része volt annak a folyamatnak, amelyet a szakértők a múlt nyomainak eltörlésével azonosítanak.
Nemzetközi bírálatok
Shahin Nasiri, az Amszterdami Egyetem oktatója szerint a döntés ennek a szakasznak parkolóvá alakításáról beleillik a tágabb mintázatba, és a pusztítási folyamat végső fázisát jelenti.
A kutató úgy véli, hogy 5–7 ezer ember maradványai lehetnek a föld alatt, köztük kommunisták, monarchisták, fegyveresek és mások, akiket az állam „vallási törvényen kívülinek” minősített.
Egy ENSZ-jelentéstevő korábban úgy fogalmazott, hogy Irán a temetők felszámolásával megpróbálja eltüntetni vagy elrejteni azokat a bizonyítékokat, amelyek a jogi felelősségre vonást szolgálhatnák.
Mohsen Borhani, ismert iráni ügyvéd a Sharghnak nyilatkozva a lépést sem erkölcsileg, sem jogilag nem tartotta elfogadhatónak, hozzátéve, hogy a parcellában nemcsak politikai okokból kivégzettek, hanem hétköznapi emberek is nyugszanak.
A múlt eltörlése
Nem ez az első eset, hogy Irán tömegsírokat számol fel. Hasonló módon érintettek voltak az 1988-as tömeges kivégzések áldozatainak nyughelyei, valamint a bahá’í kisebbség temetői. Az utóbbi évek tüntetésein megölt tiltakozók sírjait is többször megrongálták.
Az atrocitások és az emberiség elleni bűnök miatti büntetlenség évtizedek óta épül az Iráni Iszlám Köztársaságban
– mondta Hadi Ghaemi, a New York-i központú Human Rights in Iran jogvédő szervezet vezetője.
A Behesht-e Zahra temető szimbolikus helyszín: itt kezdte meg nyilvános szereplését az 1979-ben hazatérő Ruhollah Khomeini is, akinek mauzóleuma ma a temető részeként magasodik.
Most azonban a történelem egyik legsötétebb fejezetének emlékeit boríthatja végleg aszfalt alá a parkoló.
