Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA német gazdaság helyzete sokakat aggodalommal tölt el. Egyes hírek szerint a helyzet annyira rossz, hogy már a nyugdíjak is veszélybe kerültek Németországba. A helyzet azonban ennél jóval összetettebb. Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója szerint érdemes szétválasztani a dolgokat.
A német gazdasági helyzet kapcsán már több szakértő is megkongatta a vészharangot. Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója szerint azonban Németország helyzetének pontos megértéséhez szét kell választani a dolgokat.
Fotó: INA FASSBENDER / AFP
A német gazdaság problémáinak megértéséhez fontos tisztázni Kiszelly szerint, hogy habár a nyugdíjak kifizetése nem került veszélybe, de a német közgazdászok szerint tíz évre vannak a francia helyzettől. a szakértő szerint Nyugat–Európa gazdasága gyengélkedik és habár egyelőre még a német GDP jól néz ki, ez a pénz azonban már nem a termelésből, hanem a pénzügyi közvetítő szektorból származik ez pedig nem elég mindennek a finanszírozására.
A németeknél ez még működik, jelenleg 64 százalék körül mozog az államadósság, szemben mondjuk a francia 120 százalékkal. A német kamatok alacsonyabbak így részben ennek is köszönhetően, de egyelőre még nincs államcsőd.
– fogalmazott a szakértő.
Kiszelly szerint érdemes megvizsgálni ebből a szempontból Angela Merkel szerepét, hiszen ő volt az, aki a németek pénzét az Európai Unió egyben tartására használta, hiszen az adóbevételekből finanszírozták az eurót. Kiszelly felidézte, hogy ebben a helyzetben mondta azt az akkori német kancellár, hogy ha bedől az euró akkor bedől az Európai Unió. 2017-ben Marine Le Pen egyébként kiakart lépni az euró zónából, Matteo Salvini szintén kiakart lépni 2019-ben. Ezt kellett a németek, a hollandok és az osztrákok pénzével megakadályozni.
Ez azért alakult így, mert az euró alapvetően az északi országoknak jó, míg a délieknek rossz volt, ezért akartak kilépni. Ezt azonban a volt német kancellár nem engedhette meg, hiszen egy politikailag is kettészakadt Európában a német vezető szerep is veszélybe került volna.
Ez a pénz hiányzik Németországban az infrastruktúrából, a hadseregből, az oktatásból és a digitalizációból.
– emelte ki a szakértő.
Németország az ideológiai politizálás vesztese
Kiszelly szerint az elhibázott szankciós politikát is mindenképp meg kell említeni az okok között. Németország számára ezek az intézkedések megszüntették azt a „Win–Win” együttműködést, ahol ők technológiát adtak az oroszoknak, cserébe pedig olcsó energiát kaptak.
Ez Oroszország számára is jó volt, hiszen Németország euróban fizetett, de a németek se panaszkodhattak, hiszen ezen pénzek egy jelentős része hozzájuk került vissza.
Ennél is kiemelkedőbb a szerepe ugyanakkor az ideológiai politizálásnak. Kiszelly szerint ezt látjuk az autóiparban és az energetikai szektorban is. A szakértő emlékeztetett, hogy a német terv az volt, hogy az atomerőművek bezárását gázturbinás erőművekkel ellensúlyozzák. Ehhez azonban számoltak az olcsó orosz gázzal.
Az atomerőműveket lekapcsolták, a gázvezetéket felrobbantották, most pedig nincs energia. Ezért kellet francia meg belga atom áramot venni, meg cseh meg lengyel barnaszén erőművekből áramot. A másik dolog amire nem gondoltak a németek az pedig az, hogy a megújuló energia a tengerparton keletkezik, erre szükség azonban délen van a távvezetékeket pedig csak most kezdték el kiépíteni.
– emelte ki Kiszelly.
Most azonban hitelekből akarja fedezni Németország a hiányzó pénzeket, ilyen szempontból pedig az Ukrajnával kapcsolatos politika is értelmet nyer. A németek eddig minden válságot arra próbáltak meg használni, hogy elmélyítsék az EU integrációját. Ezt látjuk Ukrajna esetében is. „Így akarnak most a többségi szavazásra áttérni és hadikölcsönöket és egyéb uniós hiteleket fölvenni amelyek végső soron mélyítenék a blokk integrációját és megnehezítik az abból való kiszakadást” – fogalmazott a szakértő.
