Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Az FPÖ bécsi frakcióvezetője szerint elveszett egy generáció. Ausztria iskoláiban egyre nagyobb gondot okoz, hogy a diákok nem rendelkeznek megfelelő német nyelvtudással a hatékony tanuláshoz.
Egyre súlyosabb a helyzet Ausztria iskoláiban, és különösen Bécsben, ahol az iskolaudvarokon szinte már nem is hallani német szót – hívja fel a figyelmet az Exxpress osztrák hírportál.
Egyrészt gyors társadalmi fejlődés zajlik, másrészt tisztában kell lennünk azzal, hogy az általunk kínált iskolai oktatás már nem tart lépést a változásokkal
– emelte ki Thomas Krebs, Bécs vezető tanárképviselője.
Az Osztrák Integrációs Alap adatai alátámasztják ezt a megfigyelést: míg a 2006/2007-es tanévben a diákok mindössze 9 százaléka volt külföldi állampolgár, addig a 2023/2024-es tanévre ez az arány már 20 százalékra emelkedett. Bécsben különösen magas, 37 százalékos ez az arány.
A nyelvi kihívások mellett a vallási összetétel is jelentősen megváltozott. Az iszlám vallás immár a legnagyobb vallási csoportot alkotja a bécsi állami iskolákban: a diákok 41,2 százaléka muszlim, míg a keresztény felekezetekhez tartozók aránya 34,5 százalékra csökkent.
Christian Klar, egy floridsdorfi középiskola tapasztalt igazgatója szerint bár a német köznyelvet beszélik a diákok, az nem ugyanaz, mint a tankönyvek és az órák nyelvezete, így a gyerekek egyszerűen nem értik, amit olvasnak.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a bécsi diákok csaknem fele, 49 százaléka nem a németet használja elsődleges nyelvként otthon. Ez a jelenség komoly kihívást jelent az oktatási rendszer számára, hiszen a hatékony tanuláshoz elengedhetetlen a megfelelő szintű nyelvtudás.
Az ellenzéki pártok, a Szabadságpárt (FPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) egyaránt kritizálják a városvezetés oktatáspolitikáját. Maximilian Krauss, az FPÖ bécsi frakcióvezetője és oktatási szóvivője borús jövőképet fest:
Egy elveszett generáció áll előttünk, akik nem részesülhetnek megfelelő iskolai oktatásban, mert még a tanítási nyelvet sem értik, és ennek következtében sokan közülük munkanélküliek lesznek, és valójában ők lesznek a holnap segélyezettjei. Ez a katasztrofális rendszer az elmúlt évek helytelen és ellenőrizetlen bevándorlási politikájának eredménye
– fogalmazott a politikus.
Harald Zierfuss, az ÖVP frakcióvezetője és oktatási szóvivője konkrét példát is említ: egy Bécs városa által támogatott óvodában négy év után sem tudtak a gyerekek „egy szót sem németül”. Zierfuss szerint ez jól mutatja, hogy „a szociáldemokraták (SPÖ) és a NEOS pártok vezetése alatt kudarcot vallott az ellenőrzés, az elmúlt években egyszerűen félrenéztek és kisebbítették ezt a problémát, sőt, bizonyos mértékig rasszistának bélyegeztek minket azért, amit feltártunk”.
A helyzet megoldására tett kísérletek eddig kevés eredményt hoztak. Christoph Wiederkehr, korábbi NEOS-párti városi tanácsos és jelenlegi oktatási miniszter januárban bejelentette, hogy többek között több ezer önkéntest szeretne toborozni olvasási mentorként az óvodákba, és háromszázról ötszázra növelné a nyelvi támogatást nyújtó szakemberek számát a bölcsődékben. Ez utóbbi célkitűzést már 2020-as hivatalba lépésekor is megfogalmazta, de azóta sem valósult meg.
