Robert C. Castel: Pokrovszk ostroma – az ukrán ellenállás új próbaköve

Robert C. Castel, a Magyar Nemzet főmunkatársa és az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója arra figyelmeztet: Pokrovszk körül dőlhet el, milyen irányt vesz az orosz-ukrán háború. Az egykor Bahmut, Avgyijivka vagy Mariupol nevével fémjelzett frontvonalak után Pokrovszk vált a legforróbb hadszíntérré. Castel szerint, ha a város elesik, az nem csupán taktikai veszteség lesz Kijev számára, hanem stratégiai fordulópont, amely akár a háború végkimenetelét is befolyásolhatja.

Robert C. Castel, a Magyar Nemzet főmunkatársa és az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint Pokrovszk városának sorsa akár az egész orosz–ukrán háború menetét is meghatározhatja. Az elemző elmondta, hogy az eddigi ostromok – Mariupol, Bahmut és Avgyijivka – után Pokrovszk vált a legforróbb hadszíntérré. Castel emlékeztetett: 

Mariupol elfoglalása okozta eddig a legnagyobb stratégiai veszteséget Ukrajnának, mivel az oroszok ezzel létrehozták a szárazföldi összeköttetést a Krím-félszigettel, és megsemmisítették Ukrajna legnagyobb acélművét és tengeri kikötőjét. 

Bahmut és Avgyijivka inkább szimbolikus vagy védelmi szerepet töltött be, míg Pokrovszk esetében az elfoglalás már a háború természetét is megváltoztathatja. Az elemző szerint, ha Pokrovszk elbukik, a frontvonal stabil állóháborúból egy sokkal gyorsabb, mozgó hadműveleti szakaszba léphet. Emellett fennáll a veszélye egy úgynevezett „dominóeffektusnak”, vagyis annak, hogy a város elvesztése további stratégiai pontok – például Mirnohrad, Szlovjanszk vagy Kramatorszk – bukásához vezethet. Írtunk róla, hogy az orosz hadsereg jelentős erőfeszítéseket tesz Pokrovszk elfoglalása érdekében.

Pokrovszk elvesztése komoly következményekkel járhat

Castel szemléletesen „várként” írta le Pokrovszkot, amelyet jelenleg a gyalogság és a tüzérség véd, míg az orosz „lovasság” – azaz a gyors mozgású, összfegyvernemi egységek – az áttörésre várnak. Ha a város elesik, ezek az alakulatok mélyen benyomulhatnak az ukrán területekre, és elszigetelhetnek további stratégiailag fontos városokat. Pokrovszk elvesztése gazdasági következményekkel is járna Ukrajna számára egy fontos szénbánya miatt. Ennek elvesztése arra kényszerítheti Kijevet, hogy drágábban, külföldről importálja a szenet, ami tovább rontaná az ukrán acéltermékek versenyképességét.

A szakértő szerint a város bukása morális csapást is mérhet az ukrán hadseregre és a társadalomra, miközben az amerikai politikai döntéshozókat is elgondolkodtathatja arról, érdemes-e tovább finanszírozni a háborút.

Castel hozzátette, hogy a harcokat személyesen irányítja Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője, és az is jelzésértékű, hogy Kijev stratégiai fontosságú különleges egységeket is bevet a pokrovszki harcokban. Ez szerinte annak a jele, hogy a stratégiai fontosságú város körüli harcok kimenetele fordulatot hozhat az orosz–ukrán háborúban. A szakértő úgy véli, hogy a háború menetét a következő időszakban három tényező befolyásolja: milyen mélyen tudnak előretörni az orosz csapatok Pokrovszk elfoglalása után, mennyi időt nyernek az ukránok új védelmi vonalak kiépítésére, valamint képesek-e feltartóztatni az orosz „lovasságot”.

Castel végül arra hívta fel a figyelmet, hogy bár Pokrovszk bukása szinte elkerülhetetlennek tűnik, a valódi kérdés az, mi történik utána. A háború jövőjét szerinte nem maga az ostrom, hanem az azt követő események fogják eldönteni.

Korábban arról is írtunk, hogy Ukrajna egy hatalmas blöffel ültetné tárgyalóasztalhoz Putyint.