Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A német fegyveres erők azt tervezik, miként lássanak el potenciálisan napi 1000 katonát arra az esetre, ha nagyszabású konfliktus törne ki a NATO és Oroszország között, amidőn a szövetség hosszú ideje figyelmeztet, hogy Moszkva akár 2029-től képes lehet támadást indítani. Moszkva elutasít minden olyan felvetést, miszerint háborúra készülne a nyugati katonai szövetséggel, ám az orosz vadászgépek és drónok legutóbbi NATO-területre történt behatolásai eszkalációs félelmeket keltettek.
Ralf Hoffmann német sebészeti főparancsnok elmondta, hogy egy potenciális konfliktusban a sebesült katonák száma a harc intenzitásától és az érintett katonai egységektől függne.
„Reálisan napi mintegy 1000 sebesült katonáról beszélünk” – mondta a Reutersnek adott interjúban.
Az európai hadseregek, beleértve egészségügyi szolgálataikat is, felpörgették felkészülésüket egy Moszkvával való lehetséges konfliktusra Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai invázióját követően, ami Európa legnagyobb háborúja lehet a második világháború óta.
Németország folyamatosan alakítja orvosi kiképzését is, beépítve a tanulságokat az ukrajnai háborúból. „A harcmodor drámai mértékben megváltozott Ukrajnában” – mondta Hoffmann, utalva arra az eltolódásra, amely a lőtt sebekről a drónok és kóbor lőszerek okozta robbanási sérülésekre és égési traumákra történt.
Az ukrán katonák a frontvonal mindkét oldalán mintegy 10 kilométeres, drónokkal telített sávot „halálzónának” nevezik, mivel a mindkét fél által bevetett, távolról irányított pilóta nélküli légi járművek (UAV-k) gyorsan felderítik és megsemmisítik a célpontokat.
„Az ukránok gyakran nem tudják kellő gyorsasággal evakuálni a sebesültjeiket, mert mindenütt drónok zümmögnek fölöttük” – mondta Hoffmann, kiemelve a sérült katonák hosszan tartó stabilizálásának szükségességét – olykor órákon át – a frontvonalon.
Hoffmann szerint rugalmas szállítási lehetőségekre van szükség a sebesült katonák számára, megjegyezve, hogy Ukrajna kórházvonatokat is alkalmazott. Emiatt a német hadsereg kórházvonatokat és buszokat vizsgál, valamint bővíti a légi orvosi evakuálást – tette hozzá. A sebesültek első ellátásukat a frontvonalon kapnák, mielőtt Németországba szállítanák őket, ahol főként civil kórházakban folytatódna az ellátás – mondta Hoffmann.
Mintegy 15 000 kórházi ágyra lenne szükség a német kórházak akár 440 000 férőhelyes teljes kapacitásából – becsülte. A német hadsereg mintegy 15 000 fős egészségügyi szolgálatát bővíteni fogják a jövőbeni igények kielégítésére – tette hozzá.
Németország visszaállítaná a sorkatonaságot
Ahogyan arról az Origo korábban beszámolt, megállapodás született Berlinben: a német kormánykoalíció pártjai, a szociáldemokrata SPD és a konzervatív CDU/CSU megegyeztek a katonai szolgálat reformjáról. A németek által kialakítandó rendszer fokozatosan visszahozhatja a sorkatonaság intézményét Németországban. A reform alapját egy négyfokozatú modell képezi:
- Az első szint szerint minden 18 éves fiatal megkeresést kap a katonai szolgálatról, és önként jelentkezhet a Bundeswehrbe.
- A második szakaszban, ha túl kevés az önkéntes, a hadsereg célzottan toborozhat bizonyos régiókban vagy szakterületeken.
- A harmadik fokozatban – amelyhez már a Bundestag döntése szükséges – sorsolásos behívás és kötelező alternatív szolgálat is bevezethető.
- A negyedik, végső szint háborús helyzetre vonatkozik, amikor általános hadkötelezettség lép életbe.
