Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz Európai Műsorszórók Uniója (EBU) átfogó reformot jelentett be az Eurovíziós Dalfesztivál szavazási és promóciós rendszerében, miután az idei, Bázelben rendezett versenyt komoly viták és politikai feszültségek kísérték. A 2026-os, bécsi döntő előtt életbe lépő változtatásokat sokan Izrael rendkívül erős – és több ország szerint gyanús – közönségszavazási eredményeire adott reakcióként értelmezik. A döntés különösen érzékeny időszakban született, hisz Európa több országában újra erősödik az antiszemitizmus.
A botrányt az váltotta ki, hogy az izraeli induló, Juvál Rafaél New Day Will Rise című dalával a közönségszavazáson szinte példátlan fölénnyel győzött: 38 nemzeti zsűriből és nemzetközi szavazóból 34-től maximális pontszámot kapott, ami összetettben a második helyre repítette, közvetlenül az osztrák J. J. mögé. Bár ez önmagában is jelentős visszhangot váltott volna ki, a helyzetet tovább élezte, hogy Izrael szereplését több országban egyre erősebb ideológiai és politikai indulatok övezték – részben az Európában újra felerősödő antiszemitizmus légkörében. A legélesebb kritikák így nem is magára a produkcióra, hanem az izraeli kampánykörítésre és annak feltételezett hatására irányultak – írja a Brussels Signal.
Kormányzati támogatás, elszállt szavazatszám
Több nyugat-európai delegáció – köztük a spanyol, ír, belga és finn – azonnal jelezte: szerintük súlyos átláthatósági problémák merültek fel. Példaként említették, hogy Spanyolország közönségszavazása 12 pontot adott Izraelnek, miközben a szakmai zsűri ott nullára értékelte. Emellett volt olyan ország, ahol az elődöntőhöz képest tízszeresére nőtt a leadott szavazatok száma.
A vádak szerint mindezt egy kiterjedt, kormányzati hátterű online kampány is segítette: egy izraeli állami ügynökség hirdetéseket finanszírozott közösségi médiában és YouTube-on
a szavazatok maximalizálása érdekében, miközben Benjamin Netanjahu miniszterelnök az Instagramon kérte 1,5 milliós követőtáborát Raphael támogatására – percekkel a döntő előtt.
Bár a jelenlegi szabályok nem tiltották a harmadik félnek tulajdonított promóciót, a kritikusok szerint ez a fair play szellemével szembement,
különösen a Közel-Keletet feszítő geopolitikai helyzet fényében.
EBU: érvényes volt a szavazás, de változtatni kell
Martin Green, az Eurovízió igazgatója közleményében elismerte, hogy a 2025-ös eredmények mögött komoly aggályok merültek fel, de hozzátette: független audit után az EBU érvényesnek találta azokat. „Meghallgattunk és cselekedtünk” – fogalmazott, ígérve, hogy a most elfogadott reformok „minden korábbinál erősebb biztosítékokat” jelentenek majd.
A változtatások között kulcselem az úgynevezett „szavazatfarmok” visszaszorítása: ezentúl egy eszközről legfeljebb tíz szavazatot lehet majd leadni, a korábbi húsz helyett.
Emellett a frissített Etikai Kódex kifejezetten tiltja a kormányok vagy ügynökségek által finanszírozott, „aránytalan” kampányokat. Az ilyen promóciókban a műsorszolgáltatók és a versenyzők sem vehetnek részt. A szavazási minták ezentúl szigorúbb ellenőrzést kapnak, és komolyabb szankciók várnak a visszaélésekre.
Bojkottfenyegetések árnyékában született a reform
A döntés nem a semmiből érkezett: több ország már azzal fenyegetett, hogy kilép a 2026-os Eurovízióból, ha Izrael újra indulhat. Írország, Hollandia, Szlovénia és Spanyolország egyaránt jelezte, hogy nem kíván részt venni az eseményen ilyen körülmények között, Izland és Belgium pedig hasonló álláspontot képvisel.
A spanyol RTVE korábban a szavazatok újraszámlálását is kérte, amit az EBU határozottan visszautasított.
Martin Green nyilvános levelében arra kérte a tagországokat: ne engedjék, hogy a geopolitikai ellentétek „beköltözzenek a színpadra”. A 2026-os bécsi verseny így már az új szabályok szerint zajlik majd – és minden eddiginél nagyobb figyelem irányul arra, valóban sikerül-e visszaállítani a dalfesztivál integritását.
Izrael 1973 óta vesz részt az Eurovíziós Dalfesztiválon, és eddig négy alkalommal izraeli produkció nyerte meg a versenyt, de a nemrég lezárult háború és a gázai helyzet miatt több ország is a közel-keleti ország kizárását kezdeményezte.
Erősödő antiszemitizmus Európában
Az európai politikai elit számos ponton felelőtlen politikát folytat, azonban az egyik legsúlyosabb ezek közül az Izrael-ellenes retorika. A kontinensen folyamatosan növekszik az antiszemitizmus és az ezzel összefüggő támadások száma, miközben a mainstream média hallgatásba burkolózik.
Egy francia zsidó vallású család nyaralása rémálommá változott nemrég, miután egy autópálya melletti pihenőben erőszakos inzultust szenvedtek el. A kiváltó ok a család kisfia által viselt kipa volt. „Gyilkosok, nem Gázában vagyunk, hanem Milánóban” – kiáltott rájuk egy férfi. Amikor „Szabad Palesztinát” skandálva többen is inzultálni kezdték őket. Az apa videóra vette az esetet, majd a mosdóba menekült fiával. Amikor azonban kijöttek onnan, akkor egy egész tömeg várta őket, akik a videó törlését követelték. Amikor ez nem történt meg, rugdosni kezdték őket.
Egy másik esetben egy ausztriai kempingben utasítottak el egy zsidó párt, miután meglátták útlevelüket. Az eset különösen nagy felháborodást keltett, miután Ausztriában eddig nem igen voltak hasonló esetek.
Franciaországban is egyre jobban elszabadulnak az indulatok, miután Lyonban ismeretlenek megrongáltak egy holokauszt-emlékművet, amelyre a „szabad Gáza” feliratot vésték. Spanyolországban még rosszabb a helyzet, hiszen nemrég egy a város zsinagógája elleni robbantás kísérletet sikerült megállítani. A tragédiát sikerült ugyan megelőzni, azonban a mögötte meghúzódó probléma kezelése még várat magára.
Juvál Rafaél New Day Will Rise című dala a versenyen:
