Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Az Egyesült Államok Donald Trump döntése miatt leállította Ukrajna támogatását, így Kijev finanszírozása szinte teljes mértékben Európára maradt. A kontinens vezetőinek hamarosan arról kell dönteniük, hogy felhasználják-e a befagyasztott orosz vagyont Ukrajna háborús költségvetésének finanszírozására. A döntés súlyos politikai és gazdasági következményekkel járhat, és akár az orosz–ukrán háború kimenetelét is befolyásolhatja.
Az orosz–ukrán háború háború 2022-es kitörése óta Kijev évről évre egyre több támogatást kap Európától, az első évben ez az összeg „még csak” 74 milliárd euró volt, 2023-ban 79 milliárdra emelkedett, tavaly pedig már elérte a 89 milliárdot – derül ki a Kieli Világgazdasági Intézet adataiból. Az Egyesült Államok által nyújtott támogatás pedig valamivel meghaladta az európai szintet. Most azonban Európa egyedül maradt, mivel Donald Trump kormánya leállította a támogatásokat. Még nem világos, hogyan finanszírozza Ukrajna a 2026-ra prognosztizált legalább 60 milliárd eurós hiányt – írja a Corriere Della Sara.
Fotó: XOSE BOUZAS / Hans Lucas
Bármilyen elképzelése is van az Európai Unió kormányainak a háborús konfliktus megoldásáról, először a finanszírozási hiány dilemmáját kell kezelniük.
Önmagában ez a kérdés fontosabb, mint Pokrovszk sorsa a Donyecki területen. A tét a kijevi kormány és szövetségesei által képviselt egyetlen épkézláb győzelmi koncepció: mindenáron kitartani, hogy Vlagyimir Putyin kénytelen legyen befagyasztani a konfliktust. Ehhez azonban Ukrajnának előbb meg kellene mutatnia, hogy akár évekig is képes tovább harcolni.
Olekszandr Kamisin szerint az ukrán védelmi ipar ma csak kapacitásainak egyharmadán működik forráshiány miatt. Ezért is vált központi témává a befagyasztott – 140 milliárd euróra becsült – orosz vagyon ügye. Ezen források Kijevnek történő átadása azt az üzenetet közvetítené Putyinnak, hogy Ukrajna még legalább további két évig képes lesz harcolni. Eközben Oroszország gazdasága és költségvetése is egyre nehezebb helyzetbe kerül, az orosz hadserege pedig évente több mint 350 ezer katonát veszít. A befagyasztott orosz vagyon felhasználásának ötletével azonban nem minden ország ért egyet.
Eltérő álláspontok
Németország, az északi országok, valamint Közép- és Kelet-Európa nagy része határozottan támogatja, hogy az orosz vagyon terhére Kijev kölcsönt vehessen fel – a jövőben, Moszkva által fizetendő háborús jóvátétel előlegeként. Olaszország és Franciaország már óvatosabb, valószínűleg mindkét kormány aggódik amiatt, hogy pénzügyi felelősségük lehet, ha egy nemzetközi bíróság később jogellenesnek minősíti az orosz vagyon felhasználását. Belgium hasonló okokból ellenzi a lépést, a befagyasztott vagyon nagy része pedig jelenleg a brüsszeli Euroclearnél található.
A döntés várhatóan a december 18-i Európai Tanács ülésen születik majd meg és elmozdíthatja a háborús konfliktus mérlegét – hiszen végtelenségig az orosz gazdaság sem tudja elviselni egy háború terheit.
Az új amerikai olajszankciók csökkenthetik Oroszország bevételeit, különösen, ha Kína nem veszi át teljes mértékben azokat a nyersolaj-kvótákat, amelyeket India már nem vásárol meg. Korábban írtunk róla, hogy október végén Trump és Hszi Csin-ping az orosz–ukrán konfliktusról is egyeztetett, és egy amerikai–kínai gazdasági együttműködés formálódik.
