Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huFélelem és feszültség uralja idén az európai karácsonyi vásárokat, több helyen teljesen lemondták a rendezvényeket, máshol pedig példátlan biztonsági készültség mellett tartják meg őket. Eközben Brüsszel történelmi főterén, a Grand Place-én a karácsonyi ünnepkör szimbóluma, a Kisjézus vászonból készült feje is eltűnt egy újonnan felállított, vitatott betlehemből, kiélezve a kulturális és vallási ellentéteket, és újabb félelmet keltve a köztereken. Sokan úgy érzik, hogy a keresztény szimbolikát a politikai korrektség javára törölték el, mások a muszlimok érzékenységének kiszolgálására tett erőfeszítésekkel hozták összefüggésbe a művet.
A tömeges migráció szinte észrevétlenül, de alapjaiban formálja át az európai kultúrát. Ma, amikor a karácsonyi vásárok szóba kerülnek, egyre kevésbé az öröm, a várakozás és a családdal vagy barátokkal eltöltött kellemes pillanatok jutnak az emberek eszébe, sokkal inkább a terrortámadások lehetősége. Brüsszel történelmi főterén, a Grand Place-én egy újonnan felállított betlehem vált botrány középpontjává, amikor valaki ellopta a Kisjézus vászonból készült fejét. A vandalizmus november 28-án, éjszaka történt, csupán egy nappal azután, hogy az installációt – a „Betlehem szövetei” címet viselve – a város karácsonyi ünnepségének részeként leleplezték – erről ír a Brussels Signal.
A betlehemet Victoria-Maria helyi művész készítette
A jászolban Mária, József, a Kisjézus, egy szamár, három napkeleti bölcs, egy pásztor és egy bárány életnagyságú alakjai szerepelnek, mind újrahasznosított anyagokból, semleges bézs és barna árnyalatokban. Az alkotó szerint a darab a belga textilipar történelmi jelentőségére utal, és bár katolikus, nem állt szándékában megosztani a közvéleményt.
A hagyományos faragott faszobrok helyett az alakok arctalanok, pixeles patchwork kendőkkel, amelyek a „bőrtónusok sokszínű keverékét” hivatottak ábrázolni, miközben a fenntarthatóságot is elősegítik.
Philippe Close, Brüsszel polgármestere a bemutatón megvédte a tervet, és a város multikulturális örökségének tiszteletben tartásaként jellemezte az installációt.
Brüsszel a sokszínűség városa. Ez a városkép befogadó megközelítést alkalmaz mindenki számára
– mondta Close, aki szerint a reakciókat eltúlozták, és szeretnék megóvni a művészt a személyes támadásoktól. A kritikusok azonban már az első pillanattól élesen bírálták a darabot.
Sokan úgy érzik, hogy a keresztény szimbolikát a politikai korrektség javára törölték el, mások a muszlimok érzékenységének kiszolgálására tett erőfeszítésekkel hozták összefüggésbe a művet.
Georges-Louis Bouchez belga szenátor nyíltan elítélte a betlehemet:
Ez a betlehem szörnyű, és sérti a hagyományainkat – inkább hasonlít a brüsszeli pályaudvarokon látható zombikra, mint egy igazi bölcsőre.
Pártja petíciót indított a hagyományos betlehem visszaállításáért.
A konzervatív sajtó a „karácsony elleni éber támadásként” értékelte az eseményt, miközben a művész és támogatói a hagyományok „kreatív evolúcióját” hangsúlyozzák. A nemzetközi tudósítások az európai kulturális erózió tüneteként állították be a vitát. A rendőrség tanúk jelentkezését kérte, de az indíték továbbra sem világos – tréfa, tiltakozás a minták ellen, vagy célzott intolerancia állhat-e a háttérben.
Az eset ráadásul emlékeztet korábbi brüsszeli betlehemi szoborlopásokra: 2014-ben aktivisták távolították el Jézus fejét egy politikai tüntetés során, 2015-ben pedig három ember okozott súlyos károkat, akiket bíróság elé állítottak.
Az idei botrányok és incidensek jól mutatják, hogy a karácsony Európában ma már nem csupán az ünneplésről szól. A félelem, a vandalizmus és a kulturális ellentétek árnyékolják be a hagyományos értékeket, miközben a közösségek próbálnak egyensúlyt találni a multikulturalizmus, a politikai korrektség és a keresztény hagyományok között.
A vandalizmus nem példa nélküli
Korábban is előfordultak hasonló esetek: Németországban megrázó vandalizmus történt a rüsselsheimi piactéren, ahol betlehemi figurákat „fejeztek le”. Pár nappal később
a német tartományi hatóságok egy migráns fiatalokból álló csoportot kerestek, akik megtámadtak egy középkorú, Mikulásnak öltözött férfit, aki éppen egy hesseni rendezvényre tartott.
Az 54 éves áldozat, Rainer B. elmondása szerint a banda több 15 év körüli, migráns hátterű tinédzserből állt, inzultálták őt, „rohadéknak” és „kövérnek” nevezték, felszólították, hogy vegye le a jelmezét, és hangosan kiabálták, hogy muszlimok, és Németország az ő országuk – számolt be az esetről a Hessische Allgemeine című lap.
A terror árnyéka a karácsonyi vásárokon
A tömeges migráció szinte észrevétlenül, de alapjaiban változtatja meg az európai kultúrát. A karácsonyi vásárok szót hallva egyre kevésbé az öröm, a várakozás, a családdal és barátokkal való kellemes időtöltés jut az emberek eszébe, hanem a terrortámadások lehetősége.
A németek 22 százaléka határozottan úgy döntött, hogy a magas terrorveszély miatt idén nem látogat el a karácsonyi vásárokba
– hívja fel a figyelmet a német Katolische Nachrichten hírportál az Evangelische Nachrichtenagentur hírügynökség megbízásából az INSA-Consulere piac- és társadalomkutató intézet által készített felmérés alapján. Még a szigorított biztonsági intézkedések ellenére is sokan kétszer meggondolják, érdemes-e részt venni az ünnepi vásárokon.
A forralt bor, a fények és a sült mandula illata helyett a német karácsonyi vásárokat most betontorlaszok, csúcstechnológiás akadályok és költséges biztonsági rendszerek uralják.
A tavalyi magdeburgi támadás után a hatóságok annyira szigorították az előírásokat, hogy számos rendezvényt kénytelenek voltak lemondani.
Ezen a videón az látszik, amint zsidóellenes szélsőségesek jelentek meg a brüsszeli karácsonyi vásár megnyitóján:
Egyre erőteljesebb a keresztény hit gyakorlásának korlátozása
Európa-szerte nő a keresztény vallás gyakorlására nehezedő nyomás. Az OIDAC jelentése szerint a keresztények elleni korlátozások egyre szélesebb körben jelentkeznek, ellentétben az Európai Unió Alapjogi Chartájának 10. cikkében foglaltakkal, amely garantálja a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságot, ideértve a vallásgyakorlás és hit kifejezésének jogát is. A szervezet ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy ez a garancia egyre inkább csak formális, papíron létező jog.
A jelentés részletezi, hogy a keresztények különböző európai országokban számos bírósági ügyben érintettek.
Nagy-Britanniában például keresztényeket tartóztattak le, mert az abortuszklinikák körüli 150 méteres „pufferzónákon” belül imádkoztak.
Spanyolországban, ahol hivatalos védőzónák nem léteznek, 2022 óta több mint 20 embert állítottak bíróság elé hasonló tevékenység miatt. Hollandiában a Kies Leven keresztény életvédő csoport tagjait vették őrizetbe, mert békésen szórólapokat osztogattak klinikák előtt.
Az OIDAC kiemeli, hogy a hatóságok egyre hajlamosabbak korlátozni a vallásszabadságot és a véleménynyilvánítás jogát a nyilvános térben.
A dokumentum kitér a szülői jogok és az oktatás területére is: egy spanyol bíróság például megtiltotta egy evangélikus apának, hogy Bibliát olvasson fel fiának, míg a svájci Lausanne-i Szövetségi Bíróság úgy döntött, hogy megvonja egy katolikus lányiskola állami finanszírozását az „állami iskolák felekezeti semlegessége” érdekében.
Számos európai országban diszkriminatív politikák és jogi döntések korlátozzák a szülői jogokat, különösen a világi oktatás területén
– olvasható a jelentésben. Az OIDAC szerint az európai keresztényekkel szembeni intolerancia növekvő trendet mutat, a leginkább érintett országok Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és Spanyolország. A szervezet statisztikái szerint 2024-ben összesen 2211 keresztényellenes gyűlölet-bűncselekményt regisztráltak kormányok és civil szervezetek Európa-szerte.
