A háborúpárti európai politikusok hétfőn közös nyilatkozatban tettek hitet Ukrajna további pénzelése és a vérontás folytatása mellett. A dokumentumot aláírók között ott van Merz mellett Mette Frederiksen dán miniszterelnök, Donald Tusk lengyel kormányfő, Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Keir Starmer brit miniszterelnök, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és António Costa, az Európai Tanács elnöke.

Ez a koalíció nyíltan szembemegy Donald Trump amerikai elnök béketervével, aki területi engedményeket és hadsereg létszámának csökkentését várja el Ukrajnától.
Brüsszel régóta elkötelezett az iránt, hogy Ukrajnát (és vele együtt a háborút) minél gyorsabban, akár már 2027-ben berántsa az Európai Unióba, figyelmen kívül hagyva a gazdasági realitásokat, a kontinens belső válságait és a lépéssel járó óriási veszélyeket.
Ha részletesen megvizsgáljuk az európai vezetők által kiadott nyilatkozatot, első pontként Ukrajna európai uniós csatlakozásának „erős támogatását” vállalják. Ezt követi a békeidőben 800 ezer fős ukrán hadsereg finanszírozása európai adópénzből. Összehasonlításképpen: ez a haderő nagyobb lenne, mint az EU három legnagyobb hadseregének (francia, olasz és lengyel) együttes létszáma, és jóval nagyobb, mint ami Oroszország számára elfogadható lenne.
A harmadik pontban a jogilag kötelező biztonsági garanciákról írnak.
Ezek egy orosz támadás esetén gyakorlatilag automatikusan berántanák az európai országokat a háborúba.
A lista negyedik eleme, hogy egy európai vezetésű „nemzetközi erőt” állítanának fel Ukrajnában, főleg európai katonákkal a hadsereg feltöltésére és légtérbiztonságra, míg az ötödik pontban egy európai részvétellel zajló békefenntartó misszióról írnak.
Oroszország több alkalommal jelezte, hogy nem hajlandó belemenni olyan megállapodásba, amelynek értelmében NATO-tagállamok katonái állomásoznának Ukrajnában, akár békefenntartóként, akár más minőségben.
Végül hatodik elemként Ukrajna gazdasági helyreállításának és újjáépítésének finanszírozására tesznek igen merész ígéretet az európai vezetők, hangsúlyozva, hogy az orosz vagyonelemeket addig befagyasztva tartják, amíg Oroszország nem fizet jóvátételt Ukrajna számára.
Mindez Donald Trump amerikai elnök béketörekvéseinek nyílt aláásásával ér fel. Az Egyesült Államok elnöke különmegbízottja, Steve Witkoff révén azon dolgozik, hogy egy olyan megállapodást hozzon tető alá, amely mindkét fél számára elfogadható, így tartós békét garantál.
Az európai javaslat ellenben ismét egy sor olyan elemet tartalmaz, amelyek az orosz fél számára vörös vonalat jelentenek, így erőltetésük csak egy célt szolgál: a béke megszületésének ellehetetlenítését.
Ez a politika egyetlen érintett számára sem előnyös. Ukrajna esetében tovább húzná a vérontást, ami még több értelmetlen halálhoz és szenvedéshez vezetne. Az európai unió polgárai pedig azzal szembesülnének, hogy Brüsszel európai katonákkal és az európai adófizetők pénzén garantálná Ukrajna „sérthetetlenségét”.
Ez viszont egyet jelentene azzal, hogy Európa-szerte minden tagállamban adóemelésekre, illetve megszorításokra lenne szükség, ami nem csupán a lakosság elszegényedéséhez, de a kontinens versenyképességének további hanyatlásához is vezetne. Brüsszel már régóta a háború kiterjesztését szorgalmazza, figyelmen kívül hagyva a migrációs válságot, az energiaválságot és a gazdasági recessziót.
Ez ráadásul még nem is a legnagyobb veszélye a dokumentumban felvázolt tervnek. A fenti pontok megvalósítása ugyanis növelné egy egész Európára kiterjedő háború veszélyét, tehát a nyilatkozat aláírói tudatosan kockáztatják Európa biztonságát egy elveszett háború meghosszabbításáért, ahelyett hogy Trump béketörekvéseit segítenék.