Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Egyre élesebb feszültség bontakozik ki az Egyesült Államok és az Európai Unió között a 210 milliárd eurónyi befagyasztott orosz jegybanki vagyon felhasználásának terve miatt. A Handelsblattnak nyilatkozó Andrew Puzder amerikai nagykövet szerint a pénznek az USA terveit kellene szolgálnia – Friedrich Merz német pénzügyminiszter viszont határozottan visszautasítja, hogy Európa átengedje a döntést Washingtonnak.
Új nézetkülönbség rajzolódik ki az Európai Unió és az Egyesült Államok között – ezúttal nem Ukrajna fegyverzése, hanem az Európában befagyasztott, mintegy 210 milliárd eurónyi orosz jegybanki vagyon miatt. A vita súlyára jellemző, hogy Brüsszelben és Berlinben a legmagasabb szinten reagáltak arra, amit Andrew Puzder amerikai EU-nagykövet a Handelsblatt interjújában mondott.
A pénz Európában van, de Washington szeretné meghatározni, hogyan használják fel – méghozzá nem pusztán Ukrajna támogatására, hanem az amerikai elképzelések szerint a béketárgyalások részeként.
Puzder világossá tette:
Az eszközök pontos felhasználása attól is függ, mihez ragaszkodnak az oroszok.
A nagykövet szerint Donald Trump elnök minden lehetőséget nyitva akar tartani, hogy Moszkvát a tárgyalóasztalhoz kényszerítse, és így érjen el békét. A lefoglalt orosz milliárdok Washington szemében tehát nem pusztán gazdasági források, hanem stratégiai alkualap.
Berlin felháborodott
A portál szerint az amerikai álláspont várhatóan komoly ellenállásba ütközik Európában. Friedrich Merz német pénzügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent vendégcikkében határozottan elutasította, hogy az EU átengedje a döntést az Egyesült Államoknak:
Európa nem bízhatja más, nem európai államokra a döntést arról, hogy mi történik egy agresszor pénzügyi forrásaival, amelyeket jogállamiságunk joghatósága alatt és saját pénznemünkben jogilag befagyasztottak.
A kijelentés élesen érzékelteti: Berlin attól tart, hogy Washington a háta mögött kezd alkudozásba Moszkvával.
Az EU célja világos: a befagyasztott orosz vagyon haszna Ukrajna támogatását szolgálná, különösen a háború elhúzódása és a kijevi költségvetés drámai helyzete miatt. Washington azonban más logikát követ – a pénzt Trump eszköznek tekinti, amellyel nyomást gyakorolhat Moszkvára a béke érdekében.
A Handelsblatt elemzése szerint Puzder nyilatkozata csak a vita nyitánya. Ha az USA valóban saját diplomáciai céljaihoz kötné az orosz milliárdok sorsát, Európa szuverenitásának kérdése kerülne napirendre.
Több külföldi lap – köztük a Der Spiegel, a Politico, a The Kyiv Independent és a Die Zeit – is arról számolt be, hogy egy kiszivárgott vezetői telefonhívás és az azt követő diplomáciai üzengetések példátlan feszültséget hoztak felszínre. Macron és több európai állam- és kormányfő attól tart: az Egyesült Államok olyan békemegállapodást készít elő, amely Moszkva érdekeit szolgálná, Ukrajnát pedig kiszolgáltatott helyzetbe taszítaná. Közben a finn elnök, Alexander Stubb az európai összezárást sürgeti Washingtonnal szemben. Oroszország az európai vezetést ugyanakkor alkalmatlannak nevezte a békefolyamatban.
