Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Németországban pénteken országos tiltakozási hullám várható, miután ifjúsági és diákszervezetek a kormány új, kötelező katonai szolgálatot előirányzó tervei ellen szerveznek demonstrációkat. A Bundestag még aznap szavaz a javaslatról, amely 2011-es felfüggesztése után ismét kötelezővé tenné a fiatal férfiak besorozását. A lépés komoly társadalmi vitát váltott ki, hiszen a kérdés már a legfiatalabb generációt is foglalkoztatja, és számos diák attól tart, hogy a kötelező szolgálat csupán az állami és katonai érdekek kiszolgálását jelentené.
Berlinben pénteken diákok tömege vonul az utcára iskolai sztrájk keretében, a GEW tanárszakszervezet támogatásával, tiltakozásul a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetése ellen. A résztvevők szerint a javasolt intézkedés súlyosan korlátozza az egyéni szabadságot, és a fiatalokat a társadalom háborús előkészületeinek eszközeivé tenné. A menet a Kreuzbergi Oranienplatzról indul, és a Neuköllni városházáig tart, a rendőrség körülbelül 3000 résztvevőre számít – számolt be róla a Zeit.
Potsdamban és Cottbusban is utcára vonulnak a fiatalok a kötelező katonai szolgálat bevezetése ellen, bár a résztvevők számát egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Az Instagramon közzétett üzeneteikben határozottan kijelentik:
Nem akarunk ágyútöltelékként szolgálni, és nem fogjuk tétlenül nézni, ahogy véletlenszerűen osztanak be minket ölni és meghalni a katonai szolgálat során.
A tiltakozást békeszervezetek, a GEW tanárszakszervezet és a BSW is támogatja. A szervezők szerint eddig mintegy 90 sztrájkbizottság alakult a főbb német városokban, így Berlinben, Hamburgban, Münchenben, Kölnben, Lipcsében, Magdeburgban, Münsterben és Rostockban. A kormánykoalíció november közepén elfogadott tervezete szerint a hadsereg harcképességét strukturális reformokkal kívánják növelni.
A Bundestag várhatóan december 5-én szavaz a javaslatról, amely a tervek szerint 2026-ban lépne életbe.
A törvény értelmében a 2008-ban vagy később született fiatalok kérdőívet kapnak, amely felméri katonai szolgálatra való hajlandóságukat: a férfiaknak kötelező, a nőknek önkéntes kitöltésre. Az orvosi vizsgálat minden fiatal férfi számára kötelező lesz, ugyanakkor a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadás továbbra is lehetséges.
A tervezett törvény értelmében 2027 júliusától a teljes évfolyamokat is besoroznák, a fiatal férfiaknak hat hónapos alap katonai szolgálatot írva elő, önkéntes hosszabbítási lehetőséggel.
Ha azonban nem sikerül elegendő önkéntest toborozni, a Bundestag a „szükségleteken alapuló” sorsolás bevezetéséről dönthet, ami a kötelező katonai szolgálat gyakorlatba ültetését jelentené – mindezt az orosz-ukrán háború miatti megváltozott biztonsági helyzettel indokolják. Az RBB 24 ugyanakkor figyelmeztet: a diákok számára az iskolai sztrájkok nem kockázatmentesek.
A potsdami oktatási minisztérium szerint az órák alatti demonstrációk igazolatlan hiányzásnak számítanak.
A fiatalok azonban határozottan tiltakoznak. Rámutatnak: a tervezet nem a saját biztonságukat szolgálja, hanem a katonai és gazdasági érdekeket erősíti. Ezért a szavazás előtt mindkét napon hangot adnak ellenállásuknak, jelezve, hogy nem hajlandók ágyútölteléknek lenni a kötelező szolgálatban.
Fiatalok a kötelező katonai szolgálat ellen
Az Instagramon és a TikTokon már terjednek a fiatalok videói, amelyekben a december 5-i iskolai sztrájkra és tüntetésekre hívják fel a figyelmet. Az alábbi rövid összeállításban több fiatal fogalmazta meg ellenérzését a tervezett szabályozással kapcsolatban, amely szerint 2026 közepétől minden 2008-ban született fiúnak kötelező lesz kitölteni a katonai szolgálatra vonatkozó kérdőívet, 2027-től pedig a sorozás is kötelezővé válik.
A fiatalok felhívták a figyelmet az úgynevezett „szükségletalapú” sorozásra is: ha nem lesz elegendő önkéntes, a teljes évfolyamokat kötelezhetik szolgálatra, vagy gyorsított eljárásban választhatják ki a résztvevőket.
A megszólalók többsége kritikus volt a kormány terveivel szemben, kiemelve, hogy a pénzeket inkább az oktatásra, az egészségügyre és a szociális szférára kellene fordítani, nem pedig a Bundeswehr jelenlétére az iskolákban. Egyes fiatalok a javaslat mögött húzódó irányt is kifogásolták, mondván, a kormány militarizációs törekvései érintik a teljes korosztályt, és azt próbálják sugallni, hogy hősökként kellene feláldozniuk magukat.
A videó végén a fiatalok hangsúlyozták: országszerte alakítanak tiltakozó csoportokat, és akciókat terveznek, mert nem kívánnak részt venni a katonai szolgálatuk révén a kormány háborús törekvéseiben.
A politikai vitát tovább élezte Friedrich Merz nyilatkozata, amely szerint a katonai szolgálat nem maradhat pusztán önkéntes alapú. Több online tartalomkészítő, például Michéle, ezt élesen kritizálta: elfogadhatatlan, hogy mások életét kockáztassák háborús célokért, amelyekhez semmi közük. A videóban kiemelte, hogy
míg a politikai elit biztonságban él villáiban és a parlamentben, a hétköznapi embereknek az ágyútöltelék szerepe jut, gyakran olyan helyzetekben, ahol közvetlenül találkoznak az ellenséggel.
A tüntetés szervezői abban bíznak, hogy a december 5-i utcai megmozdulás világos jelzést küld a Bundestagnak: a fiatalok és támogatóik nem kérnek a kötelező szolgálati rendszerek újbóli bevezetéséből.
