Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A legfrissebb hírek szerint több szövetséges ország azt követeli, hogy a NATO végre kapjon szerepet az Ukrajnáról szóló béketárgyalásokban, mert eddig „mellékvágányra tették” őket. A szövetség több tagja vörös vonalakat jelöl ki Kijev jövője, a csapatok állomásoztatása és a nemzetközi jog ügyében – miközben az Egyesült Államok és Oroszország különalkui egyre nagyobb feszültséget keltenek.
A NATO-tagállamok egyre nyíltabban követelik, hogy beleszólást kapjanak a katonai szövetség jövőbeli szerepébe az Ukrajnáról szóló békemegállapodásban – írja a Politico brüsszeli tudósítása. A lap szerint a tagországok többsége elégedetlen amiatt, hogy a NATO „eddig nagyrészt mellőzötten” vett részt a folyamatban, miközben Washington és Moszkva között már zajlanak a magas szintű egyeztetések.
Fotó: AFP
A Politico által idézett négy NATO-diplomata szerint a szövetségesek több kérdésben vörös vonalakat akarnak rögzíteni, ezek között szerepel:
- Ukrajna NATO-csatlakozásának feltételei,
- szövetséges csapatok és fegyverek elhelyezése NATO-területen,
- valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartása.
Elina Valtonen finn külügyminiszter világossá tette a lapnak:
Végső soron a NATO fog dönteni a NATO ügyeiben. Most a partnereinkkel és szövetségeseinkkel közösen dolgozzuk ki a vörös vonalakat.
Azután lett feszültség, hogy az európai országokat állítólag váratlanul érte az Egyesült Államok és Oroszország között a múlt hónap végén körvonalazott békecsomag, amelyet több európai fővárosban „Moszkva-barátnak” tartottak. Azóta az uniós tagállamok saját ellenjavaslatot is beterjesztettek, de megállapodás még nem született.
A NATO külügyminisztereinek szerdai brüsszeli találkozója lesz az első alkalom arra, hogy a tagállamok a szövetség keretein belül beszéljenek a béketerv részleteiről. A csúcstalálkozót éppen az után hívták össze, hogy Steve Witkoff, az Egyesült Államok különmegbízottja több órán át tárgyalt Moszkvában Vlagyimir Putyinnal.
Mark Rutte NATO-főtitkár hangsúlyozta:
Nagyon fontos, hogy az Egyesült Államok álljon ezeknek az erőfeszítéseknek az élére, ugyanakkor azt is leszögezte, hogy bármit, amit a háború lezárásáról szóló megállapodás a NATO-val kapcsolatban említ, külön kell kezelni a NATO-val.
A Politico szerint az amerikai–orosz előzetes tervezetekben szerepeltek olyan pontok, amelyek gyakorlatilag kizárnák Ukrajna NATO-csatlakozását, sőt a szövetséget arra köteleznék, hogy nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában, és még egy szabályt is beépítene, amely tiltja Kijev jövőbeli belépését a szervezetbe. Rutte szerint ezek a pontok mára „továbbléptek” az eredeti változathoz képest, míg Valtonen úgy fogalmazott:
„Az első terv Európával és a NATO-val kapcsolatos számos kérdését végül törölték.”
Az európai ellenjavaslat ugyanakkor szintén tartalmaz feltételeket, többek között egy megnemtámadási szerződést a NATO és Oroszország között, valamint azt az igényt, hogy NATO-vadászgépeket állomásoztassanak Lengyelországban.
A Politico szerint Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem vesz részt a brüsszeli találkozón, és helyette csak helyettese, Christopher Landau utazott a tárgyalásokra. Oana Lungescu, a NATO korábbi szóvivője kritikusan jegyezte meg: „Rubio távolléte rossz üzenet, mert Amerikának még szorosabban kellene együttműködnie európai szövetségeseivel.”
Zárt ajtók mögött több diplomata arról beszélt, hogy Washington túl későn tájékoztatta partnereit: Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete csak hétfőn adott hivatalos tájékoztatást, két héttel azután, hogy a béketerv első változata kiszivárgott.
A szövetségeseknek ráadásul azt is meg kell határozniuk, hogy milyen szerepet vállal majd a NATO a megállapodás aláírása után. Felmerült a hosszú ideje inaktív NATO–Oroszország Tanács újjáélesztése is. Egy magas rangú NATO-diplomata úgy fogalmazott a Politicónak:
A kérdés az, hogy ha a jövőben NATO-ként kell tárgyalnunk az oroszokkal, akkor ezt hogyan tesszük? Működőképes még a NATO–Oroszország Tanács, vagy az Egyesült Államokat kell közvetítőként használnunk?
