Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Berlin újra a fegyverkezés útjára lépett: miközben a kormány a sorkatonaság visszahozásával próbálja háborús hangulatba terelni a társadalmat, most bemutatta „szuperfegyverét” is, a Leopard 2A8 harckocsit. A hivatalos kommunikáció szerint ez a modern haditechnika csúcsa, amely a jövő csatatereire készült. Csakhogy egyre több szakértő figyelmeztet: Németország valójában egy túlméretezett, drónok korában sérülékeny acélóriást állít csatasorba – olyan gépet, amely inkább a múlt háborúiban, mint a jelen küzdelmeiben állná meg a helyét. A német hadsereg „új büszkesége”, így sokak szerint éppen ott gyenge, ahol a mai konfliktusok eldőlnek.
A németországi KNDS vállalat szerint a Leopard 2A8 minden elemében megfelel a modern hadviselés követelményeinek. A fejlesztők a legmodernebb védelmi technológiák alkalmazását hangsúlyozzák, azonban a harctéri tapasztalatok alapján korántsem egyértelmű, hogy az új modell valóban alkalmas-e a jelenleg zajló konfliktusok kihívásaira – írja a RIA Novosztyi.
Németország új szuperfegyvere: a Leopard 2A8 harckocsi
A jármű az A7+ változatra épül, de jelentősen átalakított toronnyal és teljesen új első páncélzattal rendelkezik. A módosításoknak köszönhetően külseje erősen hasonlít a dél-koreai K2 Black Pantherre. A körkörös védelem erősítése mellett fejlesztették az aknavédelmet, a tűzvezető rendszert, a kommunikációs felszerelést és a toronyra szerelhető, távirányítású nehézgéppuskát is.
A legfontosabb újdonság azonban az izraeli gyártmányú Trophy aktív védelmi rendszer, amely páncéltörő rakéták és gránátok elfogására szolgál.
A rendszer több irányból érkező támadások ellen is képes működni, és Izraelben bizonyítottan hatékonynak bizonyult.
A Bundeswehr összesen 123 darab Leopard 2A8-at rendel, a szállítások 2027-ben indulnak.
Az első példányokat a Litvániába telepített német alakulat kapja meg, amely a második világháború óta az első tartós német katonai jelenlét külföldön. Berlin szerint a fejlesztés a NATO keleti szárnyának erősítését szolgálja, és a tank elsődleges feladata Oroszország feltartóztatása lenne. Csakhogy a modern harctér alakulása nem feltétlenül igazolja ezt az ambiciózus szerepet.
A jelentősen megnövelt páncélzat és felszereltség miatt a Leopard 2A8 tömege elérte a 70 tonnát, így a világ legnehezebb fő harckocsijává vált. Ez a súly a szakértők szerint Kelet-Európában inkább hátrány, hiszen a terep és az utánpótlási korlátok miatt a mozgékonyság különösen fontos.
A drónok térnyerése tovább növeli a kétségeket. Bár a Trophy rendszer hatékony a klasszikus páncéltörő fegyverek ellen, a tank felső részén mintegy 70 fokos „vakfolt” marad, amelyen keresztül a tapasztalt FPV-drónkezelők könnyen támadhatnak.
A fronton már bebizonyosodott, hogy még a legmodernebb nyugati harckocsik is rendkívül sérülékenyek a néhány ezer dolláros drónokkal szemben.
A gyakorlat azt is megmutatta, hogy a harckocsik túléléséhez a személyzet aktív részvétele, valamint saját elfogó drónok alkalmazása is szükséges. Az orosz tapasztalatok szerint a gyors FPV-k hatékonyan vadásznak a lassú, nagy bombákat szállító hexakopterekre, amelyek súlyos veszélyt jelentenek a páncélosokra.
A kritikusok szerint a Leopard 2A8 tervezése nem vette kellőképpen figyelembe ezeket az új körülményeket, így a harckocsi ugyan erős, de alapvetően egy olyan harctérre készült, amely már nem létezik.
A 30 millió eurós darabár pedig tovább növeli a kételyeket: egy ilyen rendkívül drága eszköz vajon mennyire lehet hatékony egy olyan háborúban, ahol olcsó drónok döntik el a küzdelmet?
Putyin is bemutatta az új szuperfegyverét
Októberben arról is beszámoltunk, hogy az orosz hadsereg tesztelte a Burevesztnyik hiperszonikus, manőverező, pilóta nélküli repülőgépet. Stanislav Krapivnik, volt amerikai tábornok kommentálta a történteket. Szerinte a Burevesztnyik olyan fegyver, ami megváltoztatja a játékot.
Képes kikerülni a radarrendszerek és légvédelmi zónák hatókörét… 16 órán át volt a levegőben, és valószínűleg tovább is maradhat. Ez azt jelenti, hogy második csapásra képes, vagyis ha Oroszországot megtámadják, a rakéta képes lesz visszavágni.
A fejlesztés jelentős hatással lehet az Egyesült Államok „Golden Dome” rakétavédelmi rendszerének terveire, amelynek működőképessé tétele a jelenlegi tervek szerint legalább 2030-ig várat magára. Krapivnik hozzátette:
Jelenleg a radar- és légvédelmi rendszerek elsősorban a várható ballisztikus pályákra vannak beállítva olyan országok felől, amelyek megtámadhatják az USA-t: Észak-Korea, Kína és Oroszország. Ezzel a rakétával viszont az egész Egyesült Államokat kellene lefedniük, ami sokkal bonyolultabbá és drágábbá teszi a védelmet.
A sikeres tesztet valószínűleg a Nyugat erős szkepticizmussal fogadja majd, hasonlóan az első, 2018-as orosz bejelentéshez a Burevesztnyik fejlesztéséről – jegyezte meg Krapivnik.
Minél inkább eltávolodik a társadalom a valóság felismerésétől, annál közelebb kerülünk a összeomláshoz. A Nyugat a határán áll a bukásnak; nem ismeri fel az igazságot, bármi történjen is
– tette hozzá a szakértő, kiemelve, hogy az előre jelzett „folyamatos valóságtagadás” ugyanaz, amit a hiperszonikus rakétáknál már láthattunk.
