Ahogy azt az Origo korábban megírta, a Der Spiegel birtokába került egy sokszereplős, európai vezetők közötti telefonbeszélgetés jegyzőkönyve, amely komoly hullámokat vetett. A beszélgetésen – amelyen részt vett Emmanuel Macron, Friedrich Merz, Mark Rutte, Alexander Stubb, Ursula von der Leyen, Giorgia Meloni, Donald Tusk és Volodimir Zelenszkij is – elsősorban az amerikai békeajánlat volt a téma.

Fotó: AFP
A Politico szerint a francia elnök egyértelmű figyelmeztetést fogalmazott meg: „komoly veszélyt” lát abban, hogy az amerikai delegáció olyan megoldást szorgalmaz, amely területi engedményekre kényszeríthetné Ukrajnát, anélkül hogy megfelelő biztonsági garanciákat ajánlana.
A Der Spiegel szerint Macron úgy vélekedett:
Fennáll a lehetőség, hogy az Egyesült Államok a területi kérdésben Ukrajna kárára alkuszik.
Merz még keményebben fogalmazott: „Zelenszkijnek a következő napokban rendkívül óvatosnak kell lennie.” Stubb pedig arra figyelmeztette a vezetőket, hogy Washington követei „nem egyértelmű szándékkal” tárgyalnak.
A Politico beszámolója szerint több európai vezető azt is hangsúlyozta: a béketervből nem hiányozhatnak kötelező érvényű biztonsági garanciák, különben Ukrajna a következő orosz támadásnak lenne kitéve.
A Der Spiegel szerint a híváson felmerült az orosz befagyasztott vagyon kérdése is: több európai vezető kijelentette, hogy ezek felhasználásáról nem Washingtonnak, hanem az EU-nak kell döntenie, hiszen Európa viseli az ukrajnai támogatások legnagyobb anyagi terhét.
Stubb a Trump-féle békekezdeményezés ellen szervezné össze Európát
A The Kyiv Independent értesülései szerint Alexander Stubb finn elnök azt állította európai kollégáinak, hogy az amerikai tárgyalók „kétfelé játszanak”: miközben Floridában az ukrán delegációval egyeztettek, párhuzamosan Moszkvával is egyeztethettek.
Stubb figyelmeztetése Jared Kushner moszkvai útja után hangzott el, ahol a beszámolók szerint az amerikai tárgyaló azt hangoztatta, hogy a békemegállapodás „95 százalékban kész”, ám a fennmaradó kérdés továbbra is az, hogy Ukrajna adjon-e fel területeket – amit Kijev kategorikusan elutasít.
Stubb értékelése szerint:
Európának nem szabad magára hagynia Zelenszkijt.
A finn elnök ezzel lényegében arra utalt, hogy Trump béketervének bizonyos elemei Oroszország érdekeit szolgálhatják, például:
- Ukrajna haderejének korlátozása,
- a NATO-csatlakozás felfüggesztése,
- ukrán ellenőrzés alatt álló területek átadása.
A portál szerint a beszélgetés résztvevői attól tartanak, hogy Washington olyan egyezséget készít elő, amely megerősítené Moszkva pozícióit, Ukrajnát védelem nélkül hagyná, Európára hárítaná a háború következményeit.
Stubb és Macron egyaránt azt hangsúlyozták: Európának egységesen kell fellépnie, és nem szabad átengednie a békefolyamat irányítását az Egyesült Államoknak.
Oroszország szerint az európai vezetők „nem tényezők” a béke ügyében
A Die Zeit arról ír, hogy Moszkva kommentálta a kiszivárgott európai egyeztetést. A Kreml fő tárgyalója, Kirill Dmitrijev „makacs ostobasággal” vádolta az európai vezetőket, Friedrich Merzet pedig azzal támadta, hogy „nincs is a pályán”, vagyis szerinte Berlinnek nincs érdemi befolyása a béketárgyalásokra.
Dmitrijev szerint Európa „csak akadályozza” a tárgyalásokat azzal, hogy:
- bírálja az amerikai kezdeményezést,
- ragaszkodik Ukrajna területi integritásához,
- egységes biztonsági garanciákat követel.
A Kreml értékelése az, hogy „az európai háborúpárti elit semmit sem ért a realitásokból”.
Oroszország úgy látja, hogy Trump béketerve az egyetlen reális megoldás, és Európa csak „kívülről kommentálja” az eseményeket. Berlin hivatalosan nem kívánta kommentálni a kiszivárgott beszélgetést.


