Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz amerikai elnök floridai rezidenciáján fogadja az izraeli miniszterelnököt, hogy megvitassák a gázai tűzszünet következő szakaszának kulcskérdéseit. Trump és Netanjahu tárgyalásának középpontjában a Hamász lefegyverzése, a palesztin kormány jövője és a nemzetközi stabilizációs erők szerepe áll.
Az amerikai elnök Mar-a-Lagóban fogadja az izraeli vezetőt, hogy megvitassák az Egyesült Államok által közvetített gázai tűzszünet második szakaszának legfontosabb kérdéseit. A találkozó során Trump és Netanjahu megbeszélést folytatnak a gázai tűzszünet jövőjéről és a közel-keleti biztonsági kérdésekről.
Fotó: AFP
Az amerikai elnök a floridai Mar-a-Lago rezidenciáján találkozik az izraeli miniszterelnökkel, hogy kidolgozzák a washingtoni békeegyezmény következő szakaszát Gázában, miután tavaly októberben törékeny tűzszüneti megállapodás született a Hamásszal.
Trump és Netanjahu várhatóan megvitatják, hogyan lehetne végrehajtani a 20 pontos amerikai terv legbonyolultabb részeit, amely ambiciózus elképzelést vázol fel a Hamász gázai uralmának véget vetésére a két pusztító háborús év után. Ha a terv sikeres lesz, akkor egy demilitarizált Gáza épülhet újjá nemzetközi felügyelet alatt, egy Trump által vezetett „béketanács” irányításával. A napi ügyek intézésére ideiglenes technokrata palesztin kormányt hoznának létre, és több ezer külföldi katona állomásozna a nemzetközi stabilizációs erő (ISF) részeként.
A terv első fázisa, amely az izraeli erők kivonását és a Hamász által az október 7-i támadások során elfogott összes élő és halott túsz szabadon bocsátását tartalmazta, nagyrészt befejeződött, csupán egy túsz maradványait kell még visszaadni Izraelnek.
Mindkét oldalon azonban egyre növekszik a frusztráció a terv második szakaszának előrehaladásában elért eredmények hiánya miatt, miközben olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a Hamász lefegyverzése és az ISF összetétele, továbbra is hatalmas kihívások állnak előttünk.
Trump elnök különmegbízottja, Steve Witkoff, és az elnök veje, Jared Kushner, nemrég Floridában találkoztak az egyiptomi, katari és török tisztviselőkkel, akik közvetítői szerepet játszanak a tűzszünetben.
A tárgyalásokhoz közel álló tisztviselő az Associated Pressnek elmondta, hogy a terv második fázisának megkezdése előtt még két kulcsfontosságú kérdés megoldásra vár. Az izraeli tisztviselők sok időt szánnak a közvetítők által átadott listán szereplő palesztin technokrata bizottság tagjainak átvilágítására és jóváhagyására, az IDF pedig folytatja katonai csapásait – mondták. A gázai egészségügyi minisztérium szerint több mint 400 palesztin halt meg a tűzszünet október 3-i hatálybalépése óta, annak ellenére, hogy Trump megígérte, véget vet az erőszaknak a Gázai övezetben.
A Hamász és Izrael gyakran vádolják egymást a megállapodás megsértésével.
Az Origo egy korábbi cikkében számolt be arról, hogy a Gázai övezetben érvényben lévő törékeny tűzszünet újabb próbatétel előtt áll. Egy befolyásos amerikai szenátor komoly aggályokat fogalmazott meg a régióban zajló folyamatokkal kapcsolatban. A Gázai fegyvernyugvás fenntartása érdekében az Egyesült Államok és több közel-keleti ország is visszafogottságra szólította fel a feleket.
A múlt héten a Trump-kormány magas rangú tisztviselői az Axiosnak azt mondták, hogy Netanjahu „lépéseket tett a törékeny tűzszünet aláásására és a békefolyamat megakadályozására”. Izrael gázai háborúja több mint 70 000 palesztin halálát és a terület 2,3 millió lakosának szinte teljes elüldözését eredményezte.
A háborút a Hamász 2023. október 7-i támadása váltotta ki, amikor militánsok átrohanták a határt, 1200 embert megöltek és 250-et elraboltak.
Az izraeli bombázások és szárazföldi műveletek több gázai város negyedét romhalmazzá változtatták, és a békeegyezmény ellenére sok palesztin továbbra is súlyos nehézségek között él a régióban. A mar-a-lagói találkozón a szélesebb körű regionális kérdések is fontos szerepet kapnak, mivel Washingtonban egyre nagyobb a félelem, hogy Izrael a következő hónapokban új offenzívát indíthat ellenségei ellen a Közel-Keleten.
Netanjahu valószínűleg további csapásokra fog törekedni Irán ellen, miután Izrael júniusban 12 napos háborút vívott, amelyben az Egyesült Államok is csatlakozott a Teherán nukleáris programjának megsemmisítését célzó bombázási kampányhoz.
Szombaton Masoud Pezeshkian iráni elnök kijelentette, hogy országa „teljes körű háborúban” áll az Egyesült Államokkal, Európával és Izraellel, jelezve, hogy a feszültség továbbra is nagy.
Libanonról is szó lesz: az izraeli Channel 13 televízió szerint az izraeli miniszterelnök Trumpnak is bemutatja azokat a hírszerzési információkat, amelyek alapján kiterjeszthetik a militáns Hezbollah csoport elleni műveleteket, megsértve ezzel a több mint egy éve megkötött fegyverszünetet.
