Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Kína szerint Japán veszélyes irányba mozdulhat el a nukleáris fegyverek kérdésében. Bár Japán hivatalosan továbbra is elutasítja az atomfegyverek birtoklását, a kínai vezetés szerint egyes politikai nyilatkozatok és védelmi lépések komoly aggodalomra adnak okot, amelyek tovább mélyítik a két ország amúgy is feszült viszonyát.
Peking összehangolt fellépésre szánta el magát: csütörtökön a kínai külügy- és védelmi minisztérium is elítélő nyilatkozatot tett közzé Japán állítólagos újrafegyverkezési törekvéseiről, amelyek szerintük az atomfegyverek kérdését is érintik. Ezzel egy időben Kína két vezető elemzője egy 29 oldalas jelentést publikált, amely szerint a japán „jobboldali erők” tevékenysége súlyos fenyegetést jelent a világbékére – erről ír a Bloomberg.
Kína szerint Japán atomfegyverekkel veszélyeztetheti a térséget
A dokumentum nem részletezte pontosan, kiket sorol a „jobboldali erők” közé, a kínai külügyminisztérium azonban konkrétabb volt. Mao Ning szóvivő Pekingben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: Takaicsi Szanae japán miniszterelnök és más magas rangú tisztviselők olyan lépéseket vetettek fel, amelyek szerinte megkérdőjelezik Japán eddigi elköteleződését. Ilyen például
- a három nem nukleáris elv esetleges felülvizsgálata,
- a nukleáris meghajtású tengeralattjárók bevezetésének megvitatása,
- valamint a „kiterjesztett elrettentés” megerősítésére irányuló felszólítások.
Mao Ning szerint ezek a kezdeményezések súlyosan aláássák a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződéseket és a második világháború utáni rendet. Tokió hivatalosan visszautasította a vádakat.
Motegi Tosimicu japán külügyminiszter pénteken kijelentette: Kína állításainak „semmi alapja nincs”.
A miniszterelnöki hivatal egyelőre nem reagált a pekingi nyilatkozatokra. Japán régóta hangoztatja a három nem nukleáris elv betartását, amely szerint az ország nem birtokol, nem gyárt és nem enged be atomfegyvereket.
Takaicsi is megerősítette, hogy kormánya tartja magát ezekhez az elvekhez, ugyanakkor nem volt teljesen egyértelmű abban, hogy a nemzetvédelmi stratégia átalakítása során ez az álláspont változatlan marad-e.
A biztonsági környezet romlása miatt Japán 2022-ben egy ötéves, 43 billió jenes védelmi fejlesztési programot indított, amelynek célja a katonai kiadások megduplázása, a GDP 2 százalékára emelve azokat. A lépést elsősorban Kína katonai erősödése és egy esetleges tajvani konfliktus lehetősége indokolta. Takaicsi 2025-re előrehozta a kiadási cél elérését, miközben Shinjiro Koizumi védelmi miniszter szerint vitát kell folytatni az atommeghajtású tengeralattjárók fejlesztéséről is.
A két ország kapcsolata tavaly év végén tovább romlott, miután Takaicsi úgy fogalmazott: egy tajvani katonai beavatkozás Japán fennmaradását fenyegető helyzetet teremthetne.
Véleménye szerint ez jogi alapot adna arra, hogy Tokió katonai erőket vessen be szövetségesei védelmében. Kína védelmi minisztériuma emellett azzal is vádolta Japánt, hogy „pofátlan módon” exportál halálos fegyvereket. Bár a japán vezetés következetesen hangsúlyozza, hogy nem törekszik atomfegyverek használatára, a téma egyre gyakrabban kerül elő belpolitikai vitákban. Itsunori Onodera, a kormánypárt biztonságpolitikai szakértője szerint Japán nem kerülheti el a nukleáris fegyverekről szóló párbeszédet, miután egyes politikusok nyíltan támogatták azok birtoklását.
Egy kínai jelentés szerint Japán a polgári nukleáris programjának szükségleteit messze meghaladó mennyiségű plutóniumot halmozott fel, és már most rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek alkalmasak nukleáris fegyverek hordozására.
A dokumentum felszólította Takaicsit, hogy azonnal tisztázza kijelentéseit, és Tokió minden hivatalos dokumentumban erősítse meg elkötelezettségét a három nem nukleáris elv mellett. A jelentés Washingtonnak is üzent: arra kérte az Egyesült Államokat, hogy ne támogassa Japán „veszélyes diskurzusát”, és mondjon le minden nukleáris megosztási megállapodásról az ázsiai országgal.
Miközben Peking fokozza a nyomást, egy friss japán közvélemény-kutatás szerint a lakosság számára továbbra is Kína jelenti a legnagyobb biztonsági fenyegetést.
A felmérésben részt vevők több mint 68 százaléka Kínát nevezte meg fő aggodalomként, megelőzve Észak-Koreát. A válaszadók 45 százaléka a fegyveres erők megerősítését támogatja, ugyanakkor a kutatás nem tért ki arra, hogy Japánnak szüksége lenne-e atomfegyverekre.
