Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Magyarország részvételével alakult meg Davosban a Donald Trump által kezdeményezett Béketanács, amelynek szerepe messze túlmutathat a gázai háború utáni rendezésen. Orbán Viktor alapítóként csatlakozott a testülethez. Nagy Dávid biztonságpolitikai szakértő az Origónak arról beszélt: a Béketanács már nem egy regionális kezdeményezés, hanem globális konfliktuskezelő fórummá válhat.
A davosi Világgazdasági Fórumon hivatalosan is megalakult a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrehozott Béketanács, amely a kezdeti terveken messze túlnőve a globális konfliktusok kezelésének új nemzetközi fórumává válhat. A testület hatásköre már nem csupán a gázai háború utáni rendezésre korlátozódik, hanem a világ több válsággócpontjára is kiterjedhet.
A Béketanács célja a stabilitás előmozdítása, a törvényes és megbízható kormányzás helyreállítása, valamint a tartós béke biztosítása a konfliktusok által sújtott vagy fenyegetett térségekben. Az alapító okiratot január 22-én írták alá Davosban, azon a szűk körű ceremónián, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett. A meghívott állam- és kormányfők száma már meghaladja a hatvanat, Magyarország pedig nem megfigyelőként, hanem alapító tagként vett részt a folyamatban.
A Béketanács működési rendje szerint minden tagállam egy szavazattal rendelkezik, a döntések egyszerű többséggel születnek. A végrehajtó munkát egy Végrehajtó Tanács végzi, amely negyedévente számol be tevékenységéről. A testület elnöke Donald Trump. A tagság három évre szól, és nem igazak azok a korábbi hírek, amelyek szerint a csatlakozás feltétele egymilliárd dolláros befizetés lenne.
A meghívott országok listája rendkívül széles: szerepel rajta Oroszország, Kína, India, valamint a legnagyobb európai államok – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország –, továbbá a Közel-Kelet meghatározó szereplői Törökországtól Izraelen át Szaúd-Arábiáig.
Béketanács: Gáza csak a főpróba lesz
A Béketanács ötlete elsőként Trump húszpontos béketervében volt megemlítve, amit a gázai háború lezárására dolgozott ki.
–mondta a kezdeményezés hátteréről az Origónak Nagy Dávid biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette, hogy az elképzelés azóta jelentősen kibővült.
A Béketanács ötlete azóta kinőtte magát, és az alapító okiratból is kiderül, hogy ez már messze nem csak Gázáról szól, hanem egy sokkal nagyobb földrajzi és egy sokkal nagyobb léptékben gondolkodik azt illetően is, hogy milyen problémákat kellene ennek a Tanácsnak megoldania.
Nagy Dávid szerint Donald Trump célja egyértelmű.
Egy általános béketanács, egy olyan fórum, ami a világ problémás ügyeit, konfliktusait megoldja, és most éppen Gáza az, ami a megalakult Tanácsnak a főpróbája lesz.
Magyarország alapító tagja a Béketanácsnak
A szakértő kitért a magyar részvétel jelentőségére is, hangsúlyozva annak geopolitikai súlyát.
Egyedülálló dolog Magyarország számára egy ilyen nagy volumenű nemzetközi kezdeményezés, hogy hazánk ebben nem csak egy külső szemlélő, hanem ott ülhet az asztalnál és a Béketanács alapító tagja. Ez kis államként mindenképpen felértékeli Magyarország geopolitikai súlyát.
– mutatott rá.
A Béketanács az ENSZ ellenpontja?
Felmerül a kérdés, hogy a Béketanács az ENSZ alternatívája vagy ellenpontja lehet-e. Nagy Dávid szerint komoly potenciál rejlik az új testületben.
Megerősítette Trump, hogy az ENSZ-szel együttműködve fog a Béketanács is működni, ugyanakkor az ENSZ-ben sokkal nagyobb potenciál lenne, de nem használja azt ki, és ezért van szükség erre a Béketanácsra.
– összegezte a szakértő.
A davosi aláírás így nemcsak egy új szervezet születését jelenti, hanem azt is, hogy Magyarország – Orbán Viktor részvételével – egy olyan globális döntéshozatali térbe lép be, amely a jövő nemzetközi biztonságpolitikáját is érdemben befolyásolhatja.
