Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Moszkva világos üzenetet küldött Brüsszelnek: az orosz vezetés szerint vörös vonalat jelentene, ha európai országok katonákat küldenének vagy katonai infrastruktúrát telepítenének Ukrajna területére. Marija Zaharova szerint egy ilyen lépés nem a békét hozná el, hanem a konfliktus további eszkalációjához vezetne – ráadásul egész Európa biztonságát veszélybe sodorná.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova határozottan elutasította azokat a nyugati elképzeléseket, amelyek európai katonai jelenléttel számolnak Ukrajnában. A szóvivő a news.ru beszámolója szerint kijelentette: Moszkva közvetlen beavatkozásként értékelné, ha nyugati csapatok vagy katonai létesítmények jelennének meg ukrán területen – szavait a Tények idézte.
Zaharova kimondta, mi jön
Zaharova szerint egy ilyen lépés nemcsak Oroszország biztonságát fenyegetné, hanem láncreakciót indítana el Európában is. Úgy fogalmazott: az Ukrajnába vezényelt katonák jelenléte más európai országok stabilitását is aláásná – idézte a Mandiner a szóvivőt. Zaharova külön kitért a hajlandók koalíciója és Ukrajna által közösen kidolgozott elképzelésekre is.
Értékelése szerint ezek a tervek nem a háború lezárását szolgálják, hanem éppen ellenkezőleg: Kijev és nyugati szövetségesei további felfegyverzését és militarizálását készítik elő.
Zaharova bírálta Hrisztia Freeland volt kanadai külügyminiszter kinevezését is, aki elnöki tanácsadói pozíciót kapott. A szóvivő szerint a döntés egyértelmű ideológiai irányt jelöl ki Ottawában. Állítását azzal támasztotta alá, hogy Freeland nagyapja a második világháború idején olyan kiadványt jelentetett meg, amelyet Moszkva vállalhatatlannak tart.
Készül a béketerv
A news.ru emlékeztetett arra is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök december 8-án arról írt közösségi oldalain: elkészült egy béketerv, amely szerinte már a legmagasabb szintű egyeztetésre vár, beleértve Donald Trump amerikai elnököt is.
Az Egyesült Államok az elmúlt időszakban több javaslatot is kidolgozott a háború lezárására, ezek azonban eddig nem vezettek eredményre, mivel sem Moszkva, sem Kijev nem fogadta el őket maradéktalanul.
Oroszország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a teljes Donbász térsége orosz fennhatóság alá kerüljön. Ezt Ukrajna elutasítja, ugyanakkor a nyilvánosság előtt már felmerült egy kompromisszumos elképzelés is: eszerint Donyeck megye jelenleg ukrán ellenőrzés alatt álló része ideiglenesen semleges övezetté válhatna – számolt be róla az orosz hírportál.
Párizsban átléptek egy határt, pedig Vlagyimir Putyin előre figyelmeztetett
Lapunk arról is beszámolt, hogy Nagy-Britannia és Franciaország nyilatkozatot írt alá brit és francia katonák Ukrajnába történő telepítéséről. A német kancellár jelezte, hogy országa is hamarosan csatlakozik a kezdeményezéshez.
A megállapodás akkor lépne életbe, ha létrejön egy orosz–ukrán tűzszünet.
A szándéknyilatkozat aláírását követően megkezdődhet a külföldi katonák ukrán földre történő telepítése jogi kereteinek előkészítése. Ugyanakkor a megállapodás késleltetheti a tűzszünetet, mivel Vlagyimir Putyin korábban világossá tette, hogy ellenzi külföldi katonák Ukrajnába történő telepítését.
