Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMi történne, ha Oroszország megtámadna minket? – tette fel a kérdést a Bundeswehr hamburgi egyetemén tartott háborús szimulációs játék. A WELT közlése szerint a forgatókönyv fiktív, de a fenyegetés valós, a hadijáték pedig segít fényt deríteni arra, hol vannak a gyenge pontok és hogyan lehet azokat kijavítani.

Fotó: AFP
Ahogy arról lapunk is beszámolt, egyre több jel utal arra, hogy Európa már nem csupán elméleti lehetőségként számol egy jövőbeli háborúval Oroszországgal szemben. Mark Rutte NATO-főtitkár 2025 júniusában úgy fogalmazott:
a történelem megtanított bennünket arra, hogy a béke megőrzéséhez fel kell készülnünk a háborúra.
Hadijáték: NATO vs. Oroszország
2025 decemberében a Bundeswehr hamburgi egyetemén két csapat csapott össze egymással: a német szövetségi kormány szövetségesei (kék csapat) szemben a Kremllel (piros csapat). A szimuláció a következőképp indult: 2026. október 27-én orosz csapatok állnak Litvánia határánál, láthatóan készen arra, hogy bevonuljanak a NATO-tagállamba. A szövetségi kancellár válságtanácskozásra hívta össze legfontosabb minisztereit és tanácsadóit. Miután mindenki helyet foglalt az asztal körül, megnyitotta az ülést.
Az ilyen szimulációkat, amelyekben konkrét forgatókönyveket játszanak végig, hadijátéknak nevezik. Ez a hadsereg és a kormányok alapvető eszköztárához tartoznak, és segítenek felmérni a kritikus pontokat még a baj bekövetkezése előtt. A hadijátékok eredményei többnyire titkosak maradnak, de a WELT most nyilvánosságra hozta azt. Biztonságpolitikai szakértők egyetértenek abban, hogy Oroszország ismét Európa meghatározó nagyhatalmává akar válni.
A cél eléréséhez Oroszország – ha szükséges – a közvetlen katonai összecsapást is mérlegeli a NATO-val
– nyilatkozta korábban Martin Jäger, a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat vezetője.
Carsten Breuer vezérkari főnök szerint a decemberi hadijáték kiértékelése hozzájárul ahhoz, hogy Németország felkészültebb legyen a háborúra. Többek között erősítheti a „döntésekhez szükséges bátorságot” – írja Breuer a Bundeswehr hadijáték-kézikönyvének előszavában. A cikk hangsúlyozza, hogy az ilyen szimulációk nem jósolják meg a jövőt, de segítenek feltárni a gyenge pontokat, javítani a döntéshozatali folyamatokat, és megérteni az ellenfél logikáját. Példaként említi, hogy a Litvániában állomásozó német páncélosdandár saját gyakorlatai során komoly kommunikációs sebezhetőséget azonosított, mert túl sok elektronikus jelet bocsát ki, ami célponttá teszi. A szerzők szerint a cél az, hogy Németország még a válság előtt felismerje és kijavítsa a hiányosságait, mert csak egy felkészült és ellenálló demokrácia tud elrettentéssel békét fenntartani, a cikk végkövetkeztetése az, hogy
a döntésképtelenség maga is veszély, mert ha valaki nem dönt, akkor mások fognak helyette dönteni.