Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huSvájc nem hallgat többé. A fordulat közvetlen előzménye egy 2024 májusi ombudsmani állásfoglalás volt. Az SRG Deutschschweiz Ombudsstelle kifogásolta, hogy az SRF nem közölt minden lényeges körülményt egy Yverdon-les-Bains közelében történt túszejtésről. Az ügyben egy 32 éves iráni migráns 13 embert tartott fogva órákon át egy regionális vonaton, mielőtt a rendőrség lelőtte, írja a Junge Freiheit.

Svájc nem hallgatja el többé a migránsok bűneit
Miközben a kantoni hatóságok tájékoztattak az elkövető állampolgárságáról és migráns státuszáról, a közmédia első beszámolóiból ezek az információk kimaradtak.
Az ombudsman szerint azonban a nemzetiség és a menedékkérői státusz a történet megértéséhez releváns tény volt. A tárgyilagosság követelménye nemcsak a diszkrimináció elkerülését jelenti, hanem a közérdeklődésre számot tartó alapvető információk közlését is.
Az SRF belső tájékoztatása szerint „a jövőben megnevezzük az elkövetők és áldozatok nemzetiségét”. A döntést a szerkesztőség „újságírói realitásokkal” indokolta.
A politikai reakciók megosztottak
A jobboldali Svájci Néppárt (SVP) üdvözölte az irányváltást. Benjamin Fischer nemzeti tanácsos szerint a sajtónak kötelessége megmondani „ami van”, és nem szabad visszatartania a releváns információkat a közönségtől. A politikus parlamenti szinten is szorgalmazza, hogy az életkort, nemet és állampolgárságot főszabály szerint tüntessék fel a bűnügyi tudósításokban.

Ezzel szemben a baloldali svájci szociáldemokrata párt (SP) élesen bírálta a döntést. Tamara Funiciello nemzeti tanácsos arra figyelmeztetett, hogy az ilyen gyakorlat leegyszerűsítő sztereotípiákhoz vezethet, és szerinte engedmény a „szélsőjobboldali populista elterelő manővereknek”. Álláspontja szerint az erőszak összetett társadalmi jelenség, amely nem redukálható pusztán a migráció kérdésére.
A nemzetiség közléséről szóló vita évek óta napirenden van Svájcban, nemcsak a médiában, hanem a rendőrségen és a politikában is.
Az elmúlt időszak népszavazásai és a szövetségi hatóságok döntései arra utalnak, hogy a közvélemény egyre inkább az átláthatóság irányába mozdul el.


