Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A Müncheni Biztonsági Konferencián Volodimir Zelenszkij élesen bírálta Orbán Viktort, és további támogatásokat kért szövetségeseitől az ukrán ellenállás támogatására. Marco Rubio, az amerikai külügyminiszter a Nyugat megújulását, a nemzeti szuverenitás védelmét, Ursula von der Leyen pedig egy függetlenebb és erősebb Európa megteremtését szorgalmazta, kiemelve a fegyverkezés és a védelmi képességek növelésének fontosságát.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter nyitotta meg a Müncheni Biztonsági Konferencia második napját, ismertetve az Egyesült Államok válaszát a német Friedrich Merz és a francia Emmanuel Macron pénteki, a transzatlanti kapcsolatok nehéz helyzetéről szóló beszédeire.
Rubio müncheni beszédében történelmi távlatba helyezte az Egyesült Államok és Európa szövetségét, hangsúlyozva, hogy Washington nem kíván „udvarias és rendezett gondnoka lenni a Nyugat menedzselt hanyatlásának”. Felidézte a konferencia 1963-as indulását, amikor a kontinens még megosztott volt, a kommunizmus és a szabadság határvonala Németországon húzódott, és a nyugati civilizáció jövője korántsem volt biztos, írta a The Guardian.
Rubio szerint a hidegháborús győzelem nem magától értetődő, hanem közös céltudat és értékalapú összefogás eredménye volt.
Az amerikai külügyminiszter kritikusan elemezte a Nyugat posztháborús döntéseit, mint a dogmatikus szabadkereskedelmi politikát, amely a deindusztrializációhoz és milliók munkahelyének kiszervezéséhez vezetett, a szuverenitás túlzott átadását nemzetközi intézményeknek, valamint a jóléti rendszerek fejlesztését a védelem rovására.
Élesen bírálta a zöldpolitikát, amely szerinte elszegényítette a társadalmakat, miközben a versenytársak továbbra is fosszilis energiahordozókat használnak. Külön kitért a tömeges migrációra, hangsúlyozva, hogy a határok ellenőrzése nem idegengyűlölet, hanem a nemzeti szuverenitás alapvető eleme, és a kontrollálatlan bevándorlás destabilizálja a nyugati társadalmakat, veszélyeztetve kulturális folytonosságukat.
Rubio beszédében világossá tette, hogy az Egyesült Államok továbbra is mély történelmi, kulturális és katonai kötelékekkel kötődik Európához.
Hangsúlyozta, hogy Washington erős, önvédelmére képes Európában érdekelt, mert „a kontinens sorsa az amerikai nemzetbiztonság szempontjából sem közömbös”. Kiemelte, hogy a nemzetközi intézményeket – köztük az ENSZ-t – nem lebontani, hanem sürgősen reformálni kell, és nem szabad megengedni, hogy egyes államok a nemzetközi jogra hivatkozva bújjanak ki a felelősség alól, miközben rendszeresen megsértik azt. Rubio szerint a Nyugat hanyatlása választás kérdése, amelyet el kell utasítani, és a kontinensnek nemcsak hibás politikákat kell kijavítania, hanem a reményvesztettség és az önelégültség leküzdésével kell megerősítenie saját társadalmi és kulturális alapjait.
Végezetül történelmi és személyes példákkal hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Európa sorsa elválaszthatatlan, és Washington új évszázad felé kívánja vezetni a Nyugatot, de csak Európával közösen, a kontinens megerősödése és jóléte érdekében.
Von der Leyen: Függetlenebb és erősebb Európára van szükség
Ursula von der Leyen a Müncheni Biztonsági Konferencián mondott beszédében hangsúlyozta: a világ „lángokban áll”, az EU–Egyesült Államok kapcsolatok, Oroszország ukrajnai háborúja és a belső erők gyengítő próbálkozásai miatt.
A bizottsági elnök szerint Európa csak akkor tud megfelelni a globális kihívásoknak, ha minden területen – a védelemtől és az energiától kezdve a gazdaságon, kereskedelmen, nyersanyag-ellátáson át a digitális technológiákig – növeli önállóságát.
Von der Leyen hangsúlyozta: a nagyobb európai önállóság nem gyengíti a transzatlanti kapcsolatokat, hanem épp ellenkezőleg, erősebb NATO-t és szorosabb amerikai–európai együttműködést eredményez.
Von der Leyen „európai ébredésről” beszélt, felidézve az EU újrafegyverzési programját és az Ukrajnának nyújtott további hiteleket, valamint hangsúlyozta az uniós kölcsönös védelmi záradék életre keltésének és a gyorsabb döntéshozatalnak a fontosságát. Kitért a brit kapcsolatokra is, kiemelve London szerepvállalását az északi és balti régióban, és szorosabb biztonsági és gazdasági együttműködést sürgetett. Von der Leyen új európai biztonsági doktrína kidolgozását tartja szükségesnek, amely lehetővé teszi, hogy Európa határozottan és proaktívan védje saját területét, gazdaságát és demokratikus berendezkedését.
Von der Leyen erősebben fegyverkezne
A fegyverkezést külön kiemelte: a katonai erő és elrettentés az ipari kapacitáson múlik, ezért a civil és védelmi ipar közötti falakat le kell bontani, és az autóipar, a repülőgépgyártás és a nehézipar európai tapasztalatait a védelem szolgálatába kell állítani.
Beszélt a drónok és az AI-alapú fegyverrendszerek szerepéről is, hangsúlyozva, hogy Európának nem az a kérdés, megengedheti-e magának a védelmi kiadások növelését, hanem az, hogy megengedheti-e magának ennek elmaradását.
Von der Leyen szerint a kontinensnek Ukrajna áldozatvállalása előtt tisztelegve fokoznia kell önvédelmi képességeit, és stratégiai értelemben függetlenebbé kell válnia.
Zelenszkij: Ukrajna hősei és a nyugati egység kulcsa
Volodimir Zelenszkij beszédében újra világossá tette, hogy Ukrajna mindennapjai a háború árnyékában zajlanak, és a nyugati támogatás fenntartása életbevágó. Az ukrán elnök részletesen beszélt az orosz rakéta- és dróntámadások következményeiről.
Fotó: Alexandra Beier / AFP
Zelenszkij külön köszönetet mondott a NATO-tagállamoknak és a nyugati partnereknek, köztük Dániának, Németországnak, Csehországnak, a skandináv országoknak, az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Hollandiának, Lengyelországnak, Olaszországnak, az Egyesült Államoknak, Kanadának, Törökországnak és Japánnak a katonai és humanitárius segítségért.
Zelenszkij Orbán Viktort is megszólította
Az ukrán elnök rámutatott, hogy Ukrajna védelme kulcsfontosságú a független Lengyelország, a balti államok, Moldova és Románia biztosításához. A beszédében élesen kritizálta Viktor Orbán szerepét:
Egyetlen Viktor sem gondolkodhat azon, hogyan növelje a hasa méretét, ahelyett, hogyan erősítse hadseregét, hogy az orosz tankok ne térjenek vissza Budapest utcáira
– mondta.
Az ukrán elnök felhívta a figyelmet az iráni rezsim fegyverszállításaira Oroszországnak, valamint az orosz „árnyékflotta” tevékenységére, amely a háború finanszírozását biztosítja. Hangsúlyozta, hogy a nyugati egység és az ukrán haderő tapasztalata a leghatékonyabb „elfogórendszer” Oroszország agressziója ellen.
Zelenszkij beszélt a folyamatos harcok emberi költségeiről is, kiemelve, hogy a civilek senki által nem választott hősiessége teszi lehetővé Ukrajna ellenállását. Egyértelművé tette: Ukrajna készen áll olyan megállapodásra, amely valódi békét biztosít az országnak és egész Európának, miközben megvédik a kontinens függetlenségét és biztonságát.
Zelenszkij üzenete világos volt: Ukrajna még kitart, de a győzelemhez és az ország megvédéséhez a nyugati egység és a folyamatos támogatás elengedhetetlen.
